Szlovákiában folyamatosan változik a jogi környezet. Több olyan intézkedés van, ami negatívan érinti az önkormányzatok gazdálkodását. Sok település a túlélésért küzd, ahelyett, hogy fejleszteni tudna. A polgármesterek úgy vélik, azok a területek működnek jól, amihez az állam inkább nem nyúl hozzá.
A Magyar Szövetség politikusai ültek kerekasztalhoz a Gombaszögi Nyári Táborban. Az önkormányzatok aktuális kihívásai fiatal polgármestereink szemszögéből címmel Agócs Gergely (Királyrév), Marcinkó Zoltán (Béna), Varga Tibor (Kaposkelecsény) és Zachar Pál (Ipolyság) beszélgettek.
A Galántai járásban a harmadik legmagyarabb község Királyrév.
Agócs Gergely, Királyrév polgármestere rávilágított, hogy különböző regionális együttműködések, akciócsoportok működnek, tapasztalatcserékre vannak lehetőségek. Nagyszombat megyének három szomszédja is van, melyekkel Interreg projekteket lehet lefolytatni. Ezek a pályázatok hozzájárulnak a magyarság megmaradáshoz is.
Sokan mondják, hogy egy településen fontos, hogy templom, kocsma, iskola, foci, orvos legyen. Ez mind komoly kihívást jelent, s itt sem sikerül mindent megoldani.
Ipolyságon az elnéptelenedés ellen is tenni kell.
Zachar Pál, Ipolyság polgármestere elmondta, a statisztika azt mutatja, hogy Ipolyságon elveszítették a lakosság 10%-át. Viszont üres házak nincsenek. Meg kell találni a módját, hogy vonzóvá tegyék azt a települést, ahol életvitelszerűen laknak. Hamarosan lesz egy Ság-applikáció, hogy minél fiatalabb kortól érezzék magukat otthon. Az élhető kisváros képét szeretnék továbbra is mutatni.
Az óvoda és az iskola közösségmegtartó erőként működik egy-egy településen. Ipolyságon azt tervezik, hogy szlovák, magyar és egyházi iskolaközpontot hoznak létre.
A Losonci járásbeli Bénán az infrastruktúra a községben teljesen felújításra került.
Marcinkó Zoltán, Béna polgármestere arra világított rá, hogy elidősödő térségről van szó, s ki kell építeni a gondozói hálózatot is. Szociális vállalkozást indítottak a községben.
Szerinte Szlovákia még nem centralizált állam, csak ebben az irányban halad. Az iskolaügyet az állam odaadta az önkormányzatoknak, azok felfejlesztették, most pedig központosítani akarnak – magyarázta.
Keleten nagy küzdelem zajlik az üresen maradt házakért.
Varga Tibor, Kaposkelcsény polgármestere leszögezte, a régiójuk azért sem vonzó, mert kevés a munkalehetőség. Ez megmutatkozott akkor is, amikor az ukrán határról a háború elől menekültek.
A községben jelentős számú roma lakosság él, a szaporulat folyamatos, sok családban 7-8 gyermek is van. A kötelező iskolalátogatás terén sokat kell dolgozni. A tanulmányi eredmények is gyengék, de a polgármester kötelezővé tette, hogy ne legyen végig buktatás, ne a negyedik osztályból kerüljenek ki a gyerekek.
A problémás családok mindenhol gondot jelentenek. Kaposkelecsényben egyelőre sikerül az üresen maradt házakat fiatal családoknak eladni, tervezik a bérlakásokat is. A polgármester hangsúlyozta, hogy hatalmas öröm, amikor valaki új házat is épít, mert ezzel a települést gyarapítja.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
