Hogyan tudjuk hasznosítani a mesterséges intelligencia és a robotika eredményeit az oktatásban? Ez az egyik kiemelt kérdése a ma megjelent legújabb Katedra-számnak.
A folyóirat egy érdekes kísérlettel indítja a tematikus blokkját: Pintes Gábor a mesterséges intelligenciát hívja segítségül a vezércikk megírásához, majd ennek az eredményeit mutatja be. Ezt követi Bíró Éva körképe, amely egy rövid felmérést végez a pedagógusok körében: szerintük vajon veszélyt vagy új lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia az oktatásban. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos edukációs tapasztalatokat, módszertani lehetőségeket Soóky Zoltán szakcikke foglalja össze.
A robotika témakörét többféle horizontból is körüljárja a lapszám: Beták Norbert a 3D nyomtatás oktatásbeli lehetőségeit térképezi fel, Székely-Kis Ivett, Karácsonyné Czene Veronika Harmatka, Püsök Gabriella és Zsiros Katinka Márta a kisiskolások digitális eszközhasználatának jó gyakorlatát ismerteti, Óvári Attila a sajátos nevelési igényű tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését vizsgálja egy robotika szakkörön keresztül, Kéri Márk, Miklósi Ádám és Korcsok Beáta az etológia és robotika középiskolás oktatásbeli összekapcsolásának egy lehetőségét ismerteti az írásában.
A kiemelt témakör szakcikkein kívül számos pedagógiai-pszichológiai, szaktárgyi és szakmódszertani írás olvasható a novemberi-decemberi dupla számban. A megosztás tehetséggondozásbeli szerepét Fehér Ágota és Pap Ferenc fejtegeti az írásában.
Hajabács Zsuzsa a Katedra korábbi lapszámaiban megjelent, angol mint idegen nyelv oktatásával foglalkozó szakírások elemzésével foglalkozik. Kralina Hoboth Katalin a szlovák mint idegen nyelv tankönyveit mutatja be. Jacso Erika szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermekek rajzait elemzi a tanulmányában.
A Vekker Műhely egy előadásán keresztül a tanítási dráma műhelytitkaiba kínál betekintést Benes Tarr Csilla, Kerényi Mari pedig a Zöld Kakas Líceum alternatív iskola működési elveit, valamint Winkler Márta pedagógiai koncepcióját tárja fel az írásaiban.
A jó gyakorlatok sorát folytatja Kovács Patrícia, aki a kisiskolások multikulturális nevelésére mutat be egy kreatív foglalkozássorozatot, valamint Kardos Kornélia, aki kollégáival együtt a víz témájára épít fel egy sikeres, rendkívül sokszínű projektet. Csicsay Alajos folytatja a korábban megkezdett rovatait: az Adósságtörlesztésen belül az első tanügyi kongresszus eredményeit eleveníti fel, a Világaink rovatban pedig a legismertebb magyar őserdőkutatókat mutatja be.
A Katedra ebben a lapszámban is teret kínál az oktatási kérdésekkel foglalkozó intézmények, szervezetek beszámolóinak, valamint az oktatási-nevelési intézmények bemutatkozásának: az őszi hónapok eseményeiből a nyitrai egyetemen indított, innovatív tankönyvfejlesztés első lépéseiről, a Bázis által szervezett Transzkulturalizmus és bilingvizmus VII. konferenciáról, az SZMPSZ meghirdette XVII. Harmos Károly Képzőművészeti Pályázat díjkiosztójáról, valamint a Selye János Gimnázium rendezvényeiről olvashatunk.
A Felhívás rovatban található a nyitrai Kortárs – irodalom – tanítás című konferencia, valamint az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny kiírása. A novemberi-decemberi Katedrában a dunaszerdahelyi Benedek Elek Óvoda mutatkozik be.
A digitális folyóirat megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A XXXII. évfolyam 3–4. száma ingyenesen elérhető a folyóirat honlapján: https://katedra.sk/folyoirat/
Petres Csizmadia Gabriella, főszerkesztő/Felvidék.ma
