A Via Mariae Polgári Társulás november elején negyedik alkalommal szervezte meg a népszerű autóbuszos zarándoklatot Zoboralján és környékén, amikor felkeresték a régió ismert szakrális helyeit.
Patay Péter, aki gyakorta szervez zarándokutakat elsősorban a zoborvidéki magyarságot szólítja meg, amikor bemutatja a felvidéki és a határon túli zarándokhelyeket. Minden alkalommal különös hangsúlyt fektet a nemzeti és a keresztény történelmi emlékek bemutatására.
A gímeskosztolányi templom plébánosa és a zarándoklat lelkivezetője Ďurčo Zoltán atya (Fotó: Via Mariae Polgári Társulás)
A zarándoklat kapcsán Patay Péter portálunknak elmondta:
„Zoboralja, Nyitra város szomszédságában a Zobor és Gímes hegyek aljában fekvő településcsoport tájneve. Ez a hegyes-dombos vidék és települései alkotják Zoboralját, melynek kulturális emlékei különös értéket képviselnek tágabb viszonylatban is. Ennek a vidéknek szakrális és történelmi helyei az elmúlt időszakban összekapcsolták az itt élőket a kultúra és a vallás terén. Évente több alkalommal hagyományos búcsújáróhelyek voltak az emberek kedves találkozásainak helyszínei, ahová tömegesen zarándokoltak a legkisebbektől az idősebb korosztályig.
A garamszentbenedeki bencés apátság temploma, a korai gótika felvidéki gyöngyszeme (Fotó: Via Mariae Polgári Társulás)
A Via Mariae Polgári Társulás célja ezeknek a történelmileg és szakrálisan jelentős helyeknek az újra felfedezése, bejárása, megismertetése, elsősorban az itt élők számára a zarándoklatok keretében. Ezért évente egy alkalommal gyűjtő autóbusszal indulunk zarándoklatra a táj és a környék vallásilag igen jelentős építészeti csodáit felkeresve, megszólítva bizonyos célcsoportokat és a környező települések lakóit.
Az elmúlt években főleg a Nyitra folyó déli vonulatának közelében élők zarándokoltak velünk, míg a mostani alkalommal a Zobor-hegyvonulat északnyugati felén, a Nyitra folyón túlról a „vízmegiek” (víz mögöttiek) jelentkeztek Vicsápapátiból és Egerszegről.
Csatlakoztak még a „hegymegiek” (hegy mögöttiek), Menyhéről és Bédről is. A „vízmegiek” és „hegymegiek” elnevezés a zobor-vidéki nyelvjárás egyik kifejezése. A két elnevezés Zoboralja két kis tájegysége, mely földrajzilag a magyar nyelvterület legészakibb végvárai, ahol sajnos már csak az idősebbek beszélik kissé archaikus nyelvjárásban anyanyelvünket. Ők ma is hűségesen ragaszkodnak vallási kultúrájukhoz is.
Az alsóbodoki zarándokközpontban (Fotó: Via Mariae Polgári Társulás)
Érkeztek még zarándokok Nyitráról, Nyitragerencsérről, Pogrányból, Nyitragesztéről, Kolonból, Barslédecről, valamint a Csallóközből és Magyarországról is.
Az egésznapos zarándoklatot a nyitragesztei Sale Dio énekegyüttes kísérte végig. Az út során a lelki vezetést és a zarándokmisét Ďurčo Zoltán atya, püspöki helynök szolgáltatta az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnájában.
Zarándoklatunkat felajánlottuk Isten Szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért, a békéért, valamint a velünk tartó zarándokokért, családtagjaikért és elhunyt hozzátartozóikért.”
A zarándoklat negyvenöt személlyel valósult meg, melynek útvonalát Patay Péter így közölte:
„Elsőként Gímeskosztolányba utaztunk, ahol bemutatásra került a Szent György-templom, mely az egyik legrégebbi építmény a Felvidéken. A legújabb kutatások szerint egyes részei a 9. század végéről vagy a 10. század elejéről származnak. A templom vakolatán található korabeli festmények Szűz Mária életének eseményeit ábrázolják: az Angyali Üdvözletet, Mária látogatását Erzsébetnél, Jézus születését és a Háromkirályok imádását. A templom bemutatását követően litánia imádkozására került sor.
Zarándokmise az Esterházy János Zarándokközpont kápolnájában (Fotó: Via Mariae Polgári Társulás)
Innen tovább indultunk Garamszentbenedekre, mely a Garammenti-Inóc (Újbányai hegység) déli részén, a Garam völgyében fekszik. Itt található az egykori bencés apátság, hazánk második legnagyobb kolostora, mely fontos szerepet töltött be a múltban a török elleni időkben, valamint a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus bazilika is.
Mátyás király 1483-ban a bencéseknek II. Pál pápától kapott Szent Vér-ereklyét (Veronika kendőjének egy darabját) ajándékozta a bencéseknek. 1510-ben az ereklyének külön oltárt készítettek, s ma az ereklyét a bazilikához 1713-ban épített Szent Vér kápolnában őrzik. A Garamszentbenedeki Bazilika bemutatása, megtekintése után a rózsafüzér imájának elmondására került sor a Szent Vér-kápolnában, amellyel befejeződik zarándoklatunk második programpontja.
Zarándoknapunk Alsóbodokon folytatódott, ahol megismertük a zarándokközpont látnivalóit.
Esterházy János sírkamrájában Csámpai Ottóval, a zarándokközpont vezetőjével (Fotó: Via Mariae Polgári Társulás)
A múzeum és az Esterházyról szóló dokumentumfim megtekintésével közelebb kerültünk a mártír gróf életéhez és örökségéhez. A késő délutáni órákban került sor a szentmisére, melyet a zarándoklat lelki vezetője mutatott be a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában. Az egésznapos program Esterházy János végső nyughelyén fejeződött be a kápolna alatti sziklabarlangban.”
A Patay Péter által szervezett zarándokutak minden alkalommal különleges spirituális és lelki élményt adnak a résztvevőknek, imádkozással, elmélkedéssel, zenei töltettel. Így volt ez most is, amikor a nap folyamán
a Salve Dio énekegyüttes, Zoboralja első keresztény együttese kísérte az úton levőket.
A Salve Dio énekegyüttes a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában (Fotó: Via Mariae Polgári Társulás)
A megvalósult zarándoklat bizonyára élmény volt minden résztvevőnek, akik megismerték a Zobor-vidék történelmileg is fontos szakrális helyeit, megcsodálva a táj festői szépségét.
A nap méltó befejezése volt az alsóbodoki zarándokközpont meglátogatása, mely a felvidéki magyarság különleges zarándokhelye a zoboralji régióban. Esterházy János felvidéki mártír politikus végső nyughelye, melynek meglátogatása erősíti a keresztény-nemzeti öntudatot mindazok számára, akik felkeresik.
(Berényi Kornélia / Felvidék.ma)
