Január 1-je összetett ünnep. Liturgikus szempontból Szűz Mária Istenanyaságának az ünnepe, ami különösen nagy hangsúlyt kap a karácsonyi ünnepkörben.
A magyar néphit kiskarácsony napjaként is említi újévi szokásokkal társítva.
Régebben Jézus névadási ünnepeként is emlegették január elsejét. Hiszen a Szentírás tanúsága szerint nyolc nappal Jézus születése után, éppen ezen a napon, Mózes törvénye szerint körülmetélték a gyermeket, és a Jézus nevet adták neki.
A késő középkortól január 23-án a Boldogasszony menyegzőjét, vagyis Mária Szent Józseffel való eljegyzését is ünnepelték.
A két Mária-ünnep kapcsán az év első hónapját a magyar nép Boldogasszony havának is nevezte.
Raffaello Sanzio: Sixtusi Madonna, részlet (Fotó: Wikipédia)
Urbi et Orbi áldás
A jeles napok között, 1968 óta tartják számon a béke világnapjaként VI. Pál pápa elrendelése szerint, majd II. János Pál pápa folytatta a béke világnapok hagyományát.
Ezen az ünnepen, minden év első napján, a pápa a déli órában a békéért imádkozik, és Urbi et Orbi áldást oszt a világnak a Szent Péter-bazilika erkélyéről.
Vlagyimiri Istenanya, ősi ikon, 12. sz. eleje, részlet (Fotó: Wikipédia)
Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta
Ezért az év első napján az egész esztendőt az Ő anyai gondoskodásába ajánljuk. Jézus valóságos Isten, a Második Isteni Személy, ezért illeti meg Máriát az Isten anyja elnevezés.
A Boldogságos Szűz, a Szentséges, legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja legyen a megtestesült Igének, mint azt Izajás megjövendölte.
Mária, Istenanya, Mater Dei (Fotó: Wikipédia)
Az Egyház tanításában négy dogma, vagyis tantétel szól Isten anyjáról:
Mária az Isten Anyja, vagyis Istenszülő, a keleti kereszténységben Mária Theotokosz, latinul Mater Dei. A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik.
A második dogma kimondja, hogy Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Izajás jövendölése szerint: „Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.” (Iz.7,14.)
A következő tantétel Mária szeplőtelen fogantatása, vagyis az eredeti bűn nem érintette őt. Ezt a dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa a Lourdes-i jelenés alapján. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8-a.
A negyedik dogma kimondja, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.
A csíksomlyói kegyszobor (Fotó: Wikipédia)
A lészpedi csángók így emlékeznek Isten Anyjáról:
Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál.
Ki mindenkor szépen, úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.
Imádd Jézust értünk, akit te szültél.
Szép liliomszál, szüzek virágja.
Könyörögj érettünk, Istennek Anyja.
Ó mely ékes vagy, Mária, bűnösöknek szószólója.
(katolikus népének, Lészped, Moldva)
„A békét a Földön, amelyet az összes emberek a világon minden időben hőn óhajtottak, nem lehet másképpen megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend teljes megtartásával” – írta több mint fél évszázaddal ezelőtt Boldog XXIII. János pápa, mellyel megjelölte a világnak a béke útját.
Szavai a harmadik évezred hajnalán is időszerűek, hisz világunkat elsötétítik az erőszakos cselekmények, a háborúk és a konfliktusok.
Január első napja egyben a polgári év kezdete is. Ezen a napon „Istentől megáldott, békés, boldog új esztendőt” kívánunk egymásnak, kifejezve azt az óhajunkat, hogy legyen béke minden ember lelkében, a családokban és a világban.
Forrás: Katolikus.hu, Wikipédia
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
