Január 14-én a Reviczky Házban került sor a Lévai Szent László Kör idei első rendezvényére, melyen a 2025-ös szent év megnyitása alkalmából MUDr. Ivkovič Krisztina, a kör titkára tartott vetített képes élménybeszámolót páduai, velencei és római zarándoklatairól.
A kör elnöke üdvözlő szavait, jókívánságait és a jelenlevők közös fohászát követően az előadó kifejtette, hogy az előadás témaválasztásával a zarándoklatokra, mint a jubileumi szent évek meghatározó eseményeire, azokból származó kegyelmek és lelki élmények fontosságára szeretné irányítani mindenki figyelmét.
Ezt követően az előadó nagyon élvezetes módon, gazdag képanyagot felvonultató vetített előadásban mutatta be páduai, velencei és római zarándoklatait.
A hallgatóság számos érdekességet tudott meg Páduai Szent Antalról, a bazilikájában őrzött ereklyéiről, sírhelyéről, de a város egyéb nevezetességeiről is. Majd Velence látnivalóiba, szakrális kincseibe és a helyiek különleges életmódjába nyertek betekintést a jelenlevők. Ezt követte a leghosszabb beszámoló a római zarándoklatról, melynek terjedelmességét és látnivalót Sebők László atyának köszönhette Krisztina és zarándoktársai. Vasárnap délben a vatikáni Szent Péter téren együtt imádkozták az Úrangyalát a Szentatyával, látták Néri Szent Fülöp első oratóriumát és Róma számos történelmi nevezetessége mellett egy családias magyar szentmisén vehettek részt a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában. Nagy érdeklődéssel hallgatta a figyelmes közönség az előadó Hét templom zarándoklatáról szóló beszámolót.
Ivkovič Krisztina előadó (Fotó: Müller Péter)
Az előadás záró részében Ivkovič Krisztina ismertette a szent évek történetét. Többek között megtudhattuk, hogy az Ószövetségben a Leviták Könyvében ez áll: „Ez az ötvenedik esztendő legyen jubileumi év számotokra…” (Lev 25, 8–11). Amíg a zsidók számára 50 évente a jubileumi év a tulajdon visszaadását és a rabszolgák felszabadítását jelentette, addig a keresztény jubileum ünnepélyes bűnbocsánat, amelynek során a pápa által előírt feltételek (bizonyos jubileumi bazilikák meglátogatása) teljesítése révén lehetővé válik a hívek számára, hogy elnyerjék a teljes búcsút, vagyis az elkövetett bűneik miatt rájuk kirótt túlvilági büntetések elengedését.
Az első szent évet VIII. Bonifác pápa 1300-ban hirdette meg Krisztus születésének 1300. évfordulója alkalmából. A búcsú elnyerésének feltételét a Szent Péter- (San Pietro in Vaticano) és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le mura) látogatásában szabta meg, mégpedig a rómaiaknak harminc, az egyéb területekről érkező zarándokoknak tizenöt napon keresztül kellett naponta felkeresniük a kijelölt templomokat.
1350-ben a második szent évet VI. Kelemen pápa hirdette meg. Ő fogalmazta meg elsőként az egyház kincstáráról, mint a búcsúk alapjáról szóló tanítást. Ezt a kincstárat Krisztus töltötte fel szenvedése által: „Ismeretes, hogy ő a kereszt oltárán ártatlanul feláldozva nemcsak néhány csepp vért hullatott, ami ugyan az Igével való egység miatt az egész emberi nem megváltására elegendő lett volna, hanem bőséges kiáradással ontotta… Ezért tehát, hogy sem haszontalanná, sem hiábavalóvá, sem fölöslegessé ne váljék ez az oly nagy vérveszteséggel járó szánalom, hatalmas kincstárat szerzett a küzdő Egyház számára… Ezt a kincstárat pedig rábízta Szent Péterre, a mennyei kulcsárra és az ő utódaira, akik a földön a helyettesei, hogy azt a hívők között üdvösen osszák szét. Ezenkívül kegyes és észszerű okokból irgalmasan juttassanak belőle az igaz bűnbánóknak és a bűnbevallóknak a bűnökért kijáró ideig tartó büntetés olykor teljes, olykor részleges elengedése végett, éppúgy általánosan, mint egyéneknek (amint Istennel egyetértésben hasznosnak ítélik).”
Az érdeklődő közönség (Fotó: Müller Péter)
A jubileumi év, szent év, az elengedések éve, az örvendezés éve. Ahogy a hét 7. napja, a vasárnap az Úr napja, úgy
a 25 évente sorra kerülő szent év egy különleges év, legyen az Úr éve, amikor még jobban felé fordulva, reá bízva magunkat nagyobb elhatározásokat kell tennünk Istenért, embertársainkért – és többet is kapunk Istentől cserébe.
Minden szent év hivatalos megnyitása és lezárása a Szent Kapuhoz kötődik. Ezekre a szertartásokra először az 1500. évi szent év alkalmából került sor, amikor VI. Sándor pápa rendelkezett ezek – ma is érvényben lévő – módjáról a négy bazilika számára. A hívő ember a kapuban felismeri az égi birodalom bejáratának szimbólumát. A nyitás és zárás szertartásaiban továbbá megnyilvánul a pápai karizma: a pápának hatalmában áll kinyitni és bezárni az ég kapuit.
A 2025-ös immár a 27. rendes szent év, amit 1475-től 25 évente rendeznek meg.
Ezenkívül voltak rendkívüli szent évek is, a legutóbbit 2015-ben Ferenc pápa, mint az irgalmasság rendkívüli szent évét hirdette meg. 1987-ben II. János Pál kihirdeti Mária évét a Legszentebb Szűz tiszteletére.
Beszámoló közben (Fotó: Müller Péter)
Az idei szent év alkalmával is a püspökök egyházmegyéjük egyes templomait ún. jubileumi szentélyeknek nevezik ki, ahova a szent év ideje alatt a hívek elzarándokolva a teljes búcsú megszerzésének e kivételes lehetőségével élhetnek. Szlovákia-szerte 82, Magyarországon ezidáig 51 ilyen jubileumi templom van. Az előadó fel is sorolta a Lévához legközelebbi településeket, ahol jubileumi templomok vannak, mint Garamszentbenedek, Ipolyság, Nyitra, Vágsellye, Ógyalla, Komárom, Nagyszombat, Besztercebánya, Esztergom, Márianosztra, Vác, Mátraverebély-Szentkút, Győr, Péliföldszentkereszt és Budapest.
Majd az előadó hangfelvételről bemutatta a 2025-ös szent év himnuszát, ismertette logójának jelképeit, a legközelebbi helyszínek és a Lévai Szent László Kör már most előkészület alatti eseményeit. A kör eseményei közül kiemelte Bódi Mária Magdolna életszentségének helyi megismertetését, majd a veszprémi boldoggá avatására szervezett autóbuszos zarándoklatot.
Pillanatkép az elődásról (Fotó: Müller Péter)
Mindenkit biztatott, hogy az idei szent év alkalmával a családok, baráti társaságok, egyházi közösségek minél több alkalmat ragadjanak meg, s legyenek részesei a 2025-ös szent év különleges vallási gyakorlatainak és szertartásainak, mint a bűnbocsánat szentségének különleges ápolása, melynek során a hívők feloldozást nyerhetnek a bűneik alól, és szorosabb kapcsolatba kerülhetnek Istennel.
„A szent év tehát több, mint egy vallási hagyomány; egy olyan különleges alkalom, amely lehetőséget ad minden katolikus számára, hogy elmélyítse hitét, megújítsa lelki életét, és közösségi felelősségvállalásra buzdítsa őket.
Ez egy olyan időszak, amikor a keresztény közösség összegyűlik, hogy gyakorolja a megbocsátást, a szeretetet és az irgalmat, és hogy ezek a szellemi értékek erősítsék a közösség tagjainak életét. A szent év kiemelkedő vallási jelentőséggel bír, mivel az emberi bűnök és gyengeségek ellenére az irgalom, a megbocsátás és a kiengesztelődés fogalmát hangsúlyozza. Az egyház tehát azt szeretné üzenni, hogy minden ember számára elérhető a kegyelem, ha őszintén törekszik a megbocsátásra, és hajlandó elfogadni azt a szeretetet és irgalmat, amelyet Isten ad mindannyiunknak – zárta lelkesítő előadását Ivkovič Krisztina. A lélekemelő előadást a 2025-ös szent év imája zárta.
Az előadás utáni közös agapé (Fotó: Müller Péter)
Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség a fiatalos, jó hangulatú, lendületes, de ugyanakkor nagyon tartalmas és színvonalas előadást. Röviden elmondhatjuk, hogy aki ezúttal a Lévai Szent László Kör rendezvényét választotta, egy életre szóló élménnyel gazdagodott. A kora este jó hangulatú beszélgetésekkel és az Ivkovič család jóvoltából egy közös agapéval zárult.
Müler Péter/Felvidék.ma
