A Nyitrai egyházmegyében, a 2025-ös jubileumi szentév alkalmából öt templomot nevezett ki a megyéspüspök, hogy azok számára, akik nem tudnak elzarándokolni Rómába, a hagyományoknak megfelelően közeli térségükben is lehetőségük nyíljék bekapcsolódni a szentévbe, melynek célja a Krisztusba vetett hit elmélyítése.
Az évszázados hagyományokhoz híven, az egyházmegyék kijelölt templomaiban az egész év folyamán rendkívüli keresztény programokkal várják a zarándokokat, hogy jelképesen átléphessenek a szentkapukon és teljes búcsút nyerjenek.
Spes non confundit – A remény nem csal meg: ezt a címet viseli a szentévet meghirdető bulla, mely huszonöt pontból álló javaslatokat, felhívásokat tartalmaz, valamint bejelenti a szentév mottóját, mely a „Remény zarándokai” címet viseli.
A Garam alsó folyásánál fekvő Bény község ősi kegytemplomában a szentév megnyitására január 25-én került sor, amikor a Nyitrai egyházmegye esperesi körzeteiből érkezett lelkiatyák, valamint a szűkebb és a tágabb régióból érkezett zarándokok vettek részt az ünnepen.
Farkas Zsolt atya és Ďurčo Zoltán püspöki helynök megnyitják a szentévet a bényi templomban (Fotó:Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A megnyitóban Farkas Zsolt atya, a bényi egyházközség plébánosa felolvasta a magyar nyelvű püspöki dekrétumot, mely a szentatya szándéka szerint, tartalmazza a nyitrai megyéspüspök által kijelölt öt jubileumi templomot, melyek a következők:
- a Szent Emmerám-székesegyház Nyitrán
- a Szent Benedek bazilika Garamszentbenedeken
- a Szent Zoerard-András és Benedekről elnevezett egyházmegyei szentély a Trencsén melletti Szkalkán
- a nagytapolcsányi Szűz Mária Mennybemenetele-templom
- a bényi Magyarok Nagyasszonya-templom, mely az egyetlen magyar jubileumi templom a Nyitrai egyházmegyében, a párkányi esperesi körzetben.
Szentmise a jubileumi szentév megnyitásán (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az ünnepi szentmise főcelebránsa Mons. Ďurčo Zoltán, a Nyitrai egyházmegye magyar hívekért felelős püspöki helynöke volt.
A helynök atya a szentbeszédet a jubileumi év mottója, a „Remény zarándokai” köré építette.
Szeretettel emlékezett a Garam-menti falvakban töltött fiatalkori szolgálataira.
„A remény zarándokainak ismertem meg ezeket az embereket” – mondta.
Emlékeiben felidézte, hogy bármerre is vezette szent hivatása, mindenütt olyan emberekkel találkozott, akiknek apái, anyái, de ők maguk is sokat szenvedtek, háborúktól, jogfosztástól, ideológiáktól, atrocitásoktól, mégsem lettek reményvesztettek, mert rendíthetetlenül bíztak az isteni gondviselésben.
„Igazi zarándokok voltak az életük folyamán, mégpedig a remény zarándokai” – szögezte le a helynök atya.
Végezetül azt kívánta, hogy a 2025-ös év legyen mindenki számára Isten irgalmasságának kiáradása, az isteni kegyelem esztendeje, és a nehéz helyzetekben is legyen ez az év a reménység éve.
-
- A kinevezési dekrétum Magyar nyelvű fordítása (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
-
- Zsolt atya kihelyezi a püspöki dekrétumot (Fotó: Lévai Szent László Kör)
Befejezésül Zsolt atya az oltárra helyezte a nyitrai megyéspüspök által aláírt kinevezési dekrétumot, mely a bényi templomot a szentév idejére a kegytemplomok közé emelte.
Majd ismertette, hogy a legközelebbi nagyszabású rendezvény a bényi Magyarok Nagyasszonya-templomban február 15-én lesz, amikor szentmise keretében kiszolgáltatják a betegek kenetének szentségét, melyet szentgyónás előz meg.
A szentév alkalmat ad a teljes búcsú elnyerésére, melynek eléréséhez az irányelvek alapján szükséges a bűnbánat, a szentgyónás, az ima, az Oltáriszentséghez való járulás, az áldozathozatal, a jócselekedetek gyakorlása, valamint a kegytemplomokban a szent kereszt előtti ima és a Szentírás olvasása.
A bényi jubileumi templom előcsarnokában a Biblia, a Leviták Könyve 25. fejezeténél van kinyitva (Mózes III. Könyve), ahol a Jubileum, a kürtzengés éve című, és a további, ehhez a részhez tartozó vers olvasható, mely az ószövetségi nép részére adta meg Isten irgalmasságát.
A jubileumi évet hirdető jelképek a bényi kegytemplom előcsarnokában (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Ennek a hagyománynak az alapján hirdette meg 1300-ban VIII. Bonifác pápa az első szentévet az egyházban, mely folytatódott az évszázadok folyamán.
Dr. Farkas Zsolt esperes-plébános, aki a szőgyéni és a kétyi egyházközségek mellett Bényben is szolgál, elmondta, hogy az év folyamán minden hónapban szerveznek programot Bényben a Magyarok Nagyasszonya-templomban, illetve a plébániához tartozó Kutacska néven ismert ősi Mária-kegyhelyen.
A programsorozatban minden korosztályt megszólítanak az év végéig, a szentév bezárásának időpontjáig. A programsorozat ismertetéséről a közeljövőben tájékoztatást adunk hírportálunkon.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
