Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik, még ha a kormányt bizonyos, a liberális fősodortól eltérő álláspontjai miatt egyesek azonnal fasisztának vagy éppen az orosz elnök barátjának is bélyegzik – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Jerevánban.
A tárcavezető a Jereváni Párbeszéd elnevezésű fórum panelbeszélgetésén mindenekelőtt arról számolt be, hogy
Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik, még ha a kormányt bizonyos, a liberális fősodortól eltérő álláspontjai miatt egyesek rögtön fasisztának, a Kreml propagandistájának vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának is bélyegzik.
Sérelmezte ennek kapcsán, hogy a nemzetközi politikából mára teljesen kiveszett a kölcsönös tisztelet, és a viták intellektuális színvonala is rendkívül alacsony.
„És sajnálattal kell mondanom, hogy az Európai Unió ebben a tekintetben negatív értelemben vezeti a mezőnyt.
Az elmúlt néhány évben nagyon nehéz volt racionális párbeszédet folytatni az európai politikai színtéren, az Ukrajnában kitört háborúval ez gyakorlatilag lehetetlenné vált”
Erre példaként említette, hogy az energiaellátás kérdése teljesen átpolitizálódott, márpedig politikai nyilatkozatokkal vagy sajtótájékoztatókkal továbbra sem lehet fűteni.
Illetve hangsúlyozta, hogy az egész nemzetközi politikai színtér sokat nyerhetne azon, ha a világ államai képesek lennének kicsit visszavenni ebből a hozzáállásból.
„Donald Trump elnök győzelmével az Egyesült Államokban azonnal sokat javult a helyzet, ugyanis azok, akiket eddig marginalizáltak, most a mainstream részei, s azok, akiket eddig háttérbe szorítottak, most többségbe kerülnek. És úgy vélem, hogy a hazafiság, a szuverén szemlélet most olyan megközelítéssé válik, amely korábban mellőzött volt, de egyre inkább a főáramba kerül. Tehát nagy változások zajlanak a nemzetközi politikában ebben a tekintetben” – szögezte le.
Szijjártó Péter az esetleges jövőbeli ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban aláhúzta, hogy
a tagországok a bővítés ügyében egészen mást mondanak nyilvánosan, mint zárt ajtók mögött,
hiszen utóbbi esetben leginkább csak ennek akadályait sorolják a nyugat-balkáni országok esetében.
„Itt van Montenegró, egy olyan ország, amely sem méretével, sem népességével nem veszélyeztetheti az Európai Uniót, egy olyan ország, amelyik már tagja az euróövezetnek, amely már tagja a NATO-nak. Miért is nem lehet Montenegró, miért nem lehet Szerbia az Európai Unió tagja? Miért nem vesszük fel Észak-Macedóniát?” – tette fel a kérdést.
Majd kifejtette, hogy miközben a nyugat-balkáni országok átlagosan már tizenöt éve várakoznak az EU-tagságra, jelen körülmények között nem tudja elképzelni, hogy Ukrajna belátható időn belül teljesítené a szükséges kritériumokat.
Megjegyezte, hogy Ukrajna esetében is követni kell az Európában olyan gyakran emlegetett „érdemalapú folyamatot, márpedig háborúban állni nem érdem, ebben a tekintetben legalábbis biztosan nem”.
Tehát amikor az EU-tagságról van szó, van egy nagyon-nagyon világos kritériumlista. Nem látom, hogy közelebb kerülnének ennek teljesítéséhez.
„Viszont folyik egy véleménynyilvánító szavazás Magyarországon, amelynek során az emberek nagyon egyértelműen dönthetnek, hogy támogatják-e, hogy Ukrajna az EU tagja legyen vagy sem. És mivel mi egy demokratikus kormány vagyunk, követni fogjuk az emberek akaratát” – fűzte hozzá.
„Mi nem félünk attól, hogy stratégiai kérdésekben kikérjük az emberek véleményét. Nemzeti konzultációkat folytattunk sok kérdésben (…) És mindig tiszteletben tartottuk az emberek akaratát”.
MTI
