Még nem fordult elő, hogy sajtótájékoztatón elérzékenyüljek, ezúttal viszont megtörtént. Először a hivatalos hírt idézem: „A Jókai utcai házomlásban megsérült Tóth Nikolett, a Budapesti Operettszínház Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett balettművésze, balettmestere május 12-én, hétfőn átvette az Operettszínház és a Schiller Autó Család együttműködésében számára speciálisan kialakított gépjárművet a Nagymező utcai teátrum sajtótájékoztatóján, a színház főbejárata előtti téren.”
Érkezésemkor az Operettszínház előterében már parkolt az ominózus gépjármű, megjelent tolószékében Nikolett is, kedvesen, mosolygósan. Elhangzottak a beszédek, megtörtént az átadás, a fiatal művész pedig beküzdötte magát a volán mögé.
A jelenet egy olyan emléket idézett fel bennem, ami Nikolett egész életére kihatott, s családom további sorsára is rányomta a bélyegét.
Fotó: Janus Erika
2022. június 27-ét írtunk, reggel nyolc óra előtt érkeztem a Jókai utca 1. számú házba. Az épület harmadik emeletén lakott Édesanyám ápolónőjével, Marikával. Ezúttal a gondozónőt vittem volna orvoshoz. Nagy nehezen összepakoltunk, Édesanyám még visszahívott, hogy szokása szerint egy homlokomra adott kereszttel bocsásson utamra.
Idegesen néztem az órámra, mivel már késésben voltunk. Leértünk a földszintre, kiszálltunk a liftből, s a bejárati kapu felé igyekeztünk. Ekkor történt a katasztrófa, a ház homlokzata hosszú szakaszon leomlott s maga alá temette, aki-ami az útjába esett. Kinéztem a kapunkon, nem láttam semmit a portól, csak az emberek kétségbeesett kiáltásait hallottam. Életem tíz-tizenöt méteren múlott.
Visszatértünk a lakásba Édesanyámat megnyugtatni. Kinéztem az ablakon, rom és por borított mindent. A katasztrófavédelem és a mentők egységei hamar megérkeztek, s az egész területet lezárták. Az utca közepén egy súlyos sérültet ápoltak, ő volt Nikolett. Édesanyámmal és Marikával megrendülve imádkoztunk az életéért. Édesanyám még néhány hónapig élt, e stressz is hozzájárulhatott halálához.
Fotó: Budapesti Operettszínház
Az ügy folytatásáról is lehetne beszélni, a felelőst – jóllehet kilétét mindenki tudja, s Nikolett édesanyja is említette –, még nem számoltatták el, a kártérítések is késnek a perek útvesztőiben.
Nikolett virult az átadás napján, életében minőségi változást hozhat a mindennel felszerelt gépjármű. Elmondása szerint óriási segítséget jelent majd neki a mindennapi életében, a gyógytornákra, a munkahelyére és akár más városokba történő eljutásában. Nem adta fel, élete a tánc volt, generációjának egyik legtehetségesebb művészeként fényes karrier előtt állt. A Színház a legnehezebb időben sem engedte el a kezét, balettmesterként okíthatja a fiatalabb generációkat a tánc és az élet szeretetére.
Csermák Zoltán/Felvidék.ma
