A Magyar Szövetség mai sajtótájékoztatóján Gubík László elnök és Őry Péter alelnök ismertette, hogy miért nyújtott be a párt tömeges beadványt a párttörvény-módosítási tervezethez. A magyar párt vezetői hangsúlyozták, hogy a javaslatok nemcsak a magyar közösség, hanem az egész szlovákiai társadalom érdekeit szolgálják, miközben a törvénytervezetek által fenyegető polarizációra és a kisebb pártok ellehetetlenítésére modern, európai mintákon alapuló válaszokat kínálnak.
Gubík Lászó, a Magyar Szövetség elnöke a javaslatok kapcsán aggodalmát fejezte ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kihívásokra kulturált és modern válaszokat kell adni, amelyek nem csupán a nemzetiségi, hanem az egész szlovákiai társadalom érdekeit szolgálják.
„Minden rosszban van valami jó” – fogalmazott, utalva arra, hogy bár a Belügyminisztérium javaslatai szerinte kedvezőtlenek, lehetőséget teremtenek arra, hogy a párt konstruktív válaszokat fogalmazzon meg. A javaslatok három fő problémáját emelte ki: egyrészt korlátozzák a demokratikus versenyt, másrészt hátrányba hozhatják a kisebb, illetve regionálisan erős pártokat a nagy pártokkal szemben, harmadrészt pedig „bebetonozhatják” a társadalmi polarizációt, amely már most is meghatározza Szlovákia mindennapjait. „Ez nem csupán jogi, hanem társadalmi hatás, amely tovább mélyítheti a megosztottságot” – hangsúlyozta.
A párt válasza a Belügyminisztérium javaslataira nemcsak egy választási program, hanem közösségi jövőképet is kínál. E program egyik kulcsfontosságú eleme a választási rendszer átalakítása, amely három fő intézményre épül.
Elsőként
a nemzetiségi párt fogalmának törvényi szintű definiálását javasolják.
„Ez olyan pártokat jelent, amelyek alapszabálya egyértelműen kimondja, hogy egy vagy több nemzetiség érdekképviseletét látják el, és a választási listájukon a jelöltek legalább 80 százaléka az adott nemzetiség tagja” – magyarázta a pártelnök.
Másodikként a nemzetiségi mandátum intézményének bevezetését szorgalmazzák,
amely Horvátországban, Szlovéniában és a Vajdaságban már bevált gyakorlat. „Ha egy nemzetiségi párt elér egy meghatározott szavazatszámot, ami egy mandátumhoz szükséges, akkor annyi képviselői helyet kapjon, ahányszor ezt az eredményt eléri” – részletezte. Hozzátette, hogy a szétdaraboltság elkerülése érdekében egy 2%-os küszöböt javasolnak, amely felett a nemzetiségi pártok kedvezményes mandátumhoz juthatnának. Ez a szabály párhuzamba állítható a Belügyminisztérium által javasolt kauciós szabállyal.
A 2%-os küszöb alatt a kisebb nemzetiségek, például a ruszinok, morvák, goralok vagy akár a vietnámi közösség képviseletét egy nemzetiségi ombudsman vagy szószóló intézményével biztosítanák. „Ez a magyar alkotmányos rendszerben is működő megoldás, amely Szlovákiában is alkalmazható lenne” – jegyezte meg.
Harmadikként egy alternatív küszöb, a regionális küszöb bevezetését javasolják,
amely Romániában már működő modellre épül. „Ha egy párt a megyék negyedében, vagyis nyolcból két megyében a választási küszöbnél jobb, például 7%-os eredményt ér el, akkor képviselői helyekhez juthat” – mondta. „Ez nemcsak a magyar közösség, hanem az egész társadalom érdekét szolgálná, és előmozdítaná a demokratikus berendezkedést” – tette hozzá.
A pártfinanszírozási kérdésekről Őry Péter alelnök nyújtott további tájékoztatást.Kiemelte, hogy a törvények átalakítása nem mindig hozza a várt eredményeket, és a múlt tapasztalatai alapján akár ellenkező hatást is kiválthat.
„Az utolsó nagy választási törvénymódosítás a 90-es évek elején történt, Vladimír Mečiar kormányzása alatt, azzal a céllal, hogy bebiztosítsa a hatalmát. Ez azonban az ellenzéki pártok összefogását eredményezte, és katalizátora volt a magyar egység megteremtésének, illetve az MKP létrejöttének” – mondta Őry Péter. Hozzátette, hogy a jelenlegi módosítási javaslatok hasonló helyzetet teremtenek, de a magyar pártok egyesítésére már nincs szükség, mivel „már csak egy releváns magyar párt van a politikai piacon”.
A pártfinanszírozási rendszer átalakításáról szólva Őry hangsúlyozta, hogy
nem a finanszírozás csökkentése a fő kérdés, hanem az, hogy a regionális és kisebb, illetve nemzetiségi pártok működése biztosítható-e állami forrásokból.
„Megvizsgáltunk számos európai modellt, köztük a cseh rendszert, amely figyelembe veszi az európai parlamenti és regionális választások eredményeit” – magyarázta. Javaslatuk szerint a pártfinanszírozási képletbe beépítenék az európai parlamenti és megyei választásokon elért eredményeket is. „Például, ha egy párt a megyei képviselők számának 3%-át megszerzi, akkor állami támogatáshoz juthat” – részletezte.
Ez a megközelítés elősegítené a regionális pártok működését és létrehozását, hasonlóan a németországi bajor párthoz, amely regionálisan erős, de országosan kevésbé jelentős. „Nemcsak a nemzetiségi pártok, hanem a regionális pártok érdekeit is szolgálná ez a rendszer” – hangsúlyozta Őry Péter. Kiemelte, hogy a párt szakértői konkrét javaslatokat dolgoztak ki, amelyek számadatokkal és összegekkel is alátámaszthatók, de a részletekbe egyelőre nem kívánt belemenni. „A lényeg, hogy a regionális és európai parlamenti választások eredményei is tükröződjenek a finanszírozási képletben” – zárta ismertetőjét Őry Péter.
szd/Felvidék.ma
