Itt, a Firenze közeli zarándok vendégházban, Fülep Lajos néhai zengővárkonyi református lelkipásztor, a magyar művészetfilozófia és esztétika világrangos művelője nyomában vállalt egyéni kultúrzarándoklatom közben, a laptopon itt is működő internetes hozzáférés jóvoltából, figyelemmel kísértem Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédét.
Több éve a digitális keresztyén lelkiségért
A spirituális újságírásban, média pasztorációban kihegyezett belső hallásomat megragadták azok a mondatai, amelyekben a hazai keresztyénséget is elemezte. Kendőzetlenül, hozzáértéssel. A nemzeterősítő, megtartó keresztyénség három fázisát említette: 1. a hitben élő, hatékony keresztyénséget; 2. a kultúrkeresztyénséget, ami az élő hit lecsapódásaként még jelen van értékrendünkben, gondolkodási formákban; 3. a zéró keresztyénséget. Hogy ezt elkerüljük, a mai szülők felelősségére hívta fel a figyelmet.
Az új formátumú Digitális Polgári Körök létrehozásával a miniszterelnök pártját beléptette a fiatalok körében is honos kommunikációs szférába.
Ezzel kapcsolatban Isten dicsőségére, Soli Deo Gloria lelkülettel említem meg, hogy több, mint négy évvel ezelőtt több cikkben is foglalkoztam példakövetésre serkentő céllal az USA élő hitű keresztyén köreiben addigra jócskán elterjedt reflexiókkal. Kivált a Barna csoport új-protestánsainak kutatásaival, tematikus könyveivel. Írásaimat akkoriban a pozsonyi Felvidék.ma és nyomában a kolozsvári Agnusradio.ro (bekefy.agnusradio.ro) tette közzé, majd néhány hazai hírportál is. Egyházi köröknek is megküldtem a cikksorozatot. A mostani 34. Bálványosi Nyári Egyetemen a miniszterelnök balján ülő főtiszteletű Tőkés László püspök úrnak is. Ő akkor némi viszolygással, tartózkodással, de újdonságra kritikus figyelemmel és várakozással fogadta lelkesülésemet. Hogy ma, a miniszterelnöki bejelentés után hogyan vélekedik, még csak meg sem próbálom valószínűsíteni, de talán e cikk publikálása után kapok tőle pár mondatos visszajelzést.
Digitális ébredés – kibontakozóban a digitális egyház
Figyeljünk oda, korszakváltás az egyházban? – kibontakozóban a digitális egyház volt a címe 2021. március 6-án közzétett spirituális írásomnak az USA-ban addigra széles körben elterjedt digitális ébredés elgondolkodtató eredményei kapcsán. Ma már otthon is mind inkább természetessé válik az egyházak, egyházkerületek, egyházmegyék, gyülekezetek online jelenléte. Fiatalok posztjaival, kommentjeivel van tele a digitális tér. Számos gyülekezet van jelen a világhálón istentisztelet közvetítésével. Demokratizálódott a virtuális világ, ahol nagyszerű keresztyén kezdeményezések érhetők el bárhol a világon egyetlen kattintással. Alább továbbgondolásra szeretném megosztani a négy évvel ezelőtti cikkek legjavát. A következő mondatok megerősíthetik az eddigi digitális honfoglalást (Orbán Viktor), vagy ösztönözhetik ezeket az egyházakban is.
Online egyházak új modelljei – a keresztyénség innovációjáért
Egyre több szó esik napjainkban a digitális egyházi stratégiáról, a digitális imaközösségről, digitális evangelizációs módszerekről. A digitális szót annak az ipari forradalom utáni, ún. negyedik világkorszaknak, és kultúrának a jelölésére alkalmazzuk, amiben már benne élünk, s amelyben a modern informatikai eszközök, számítógépek, a mikrocsipek és technikák játszanak meghatározó szerepet. Tudásunkat mindinkább digitális mikro-könyvtárakban tároljuk. Pár éve én is létrehoztam magyar református elektronikus lelkészi magán könyvtáramat. Ott 14 könyvemet lapozhatja az érdeklődő olvasó, le is töltheti ezeket erről a címről: https://anyflip.com/bookcase/pehbg/.
A magánkönyvtár polcain ilyen témák is találhatók: onto-doxológia, létmagasztalás szellem hárfával; csodák e-könyve – nyári lelki olvasmányok; protestáns közösség etika; nyári csendkúra, imarelax Istennél; pneumatikus „útikönyv” a Lélek szent birodalmába; Erdély dosszié; szolid temesvári hitvallás; agrárimák. És tiszteletadó kötetek az etikai világháló, Stückelberger svájci szociáletikus, vagy Ferenc pápa méltatásával. Ígéretes azt látni, hogy Urunk pneumatikus, Szentlélek általi világjelenlétével szélesre tárta a világháló digitális terét népe, egyházai előtt. Isten Szentlelke mára világméretű csoda-szinkronitást alakított ki.
Az online egyház új modelljeit
próbálgatják világszerte azok az egyházak, gyülekezetek, amelyek komolyan veszik Jézus missziói parancsát (Máté 28,18-20), a tanítvánnyá tétel feladatát. A digitális egyházi stratégia egyre központibb szerepet kap az egyházi szolgálatok eredményessége, hatékonysága tekintetében. Az egyházlátogatástól kezdve az evangelizációs stratégiákig, sőt a csoportos ima-összejöveteleken át a hagyományos egyházi gyakorlatokig sokan újra gondolják a digitális korszak által hozott új technika lehetőségeit. E folyamatban mindig a jövő egyházáról, a keresztyénség innovációjáról van szó. És ez magával hozza a formák változása mellett az örök evangéliumi-igei tartalmak hangsúlyváltásait. Eljutottunk újra az Ige sajátos belső korszakolása szerinti lelki fázishoz, amikor Jézus példázata a mértékadó: „Senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepeszti a bor a tömlőt, és tönkremegy a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való” (Márk 2,22).
Keresztyén vallásszociológusok az új jelenséget így jellemzik: „A jövőbeni egyházi működésmód nem csökken, nem megy össze, nem lesz régi tömlővé, hanem új tömlőként jelenik meg. A látható látogatottsági számok kényszerű csökkenése nem negatív folyamat. Az egyházak nem zsugorodnak, hanem koncentrálódnak arra, ami a lényegük. Áttekinthetőbbé, tanítványi léptékűvé válnak” (Dave Adamson ausztrál lelkész, szociológus).
Hogy is állunk? – a lényegről beszélgessünk – pneumatikus digitális forradalom…
Fontos, hogy a mai, még inkább a holnapi egyházi vezetők és vezetettek megőrizzék az innovatív gondolkodásmódot, rugalmasságot, az új tömlők keresését. A digitális stratégiában újabb lépésekre van szükség, különben belecsúszunk a stagnálás állapotába. Ha a pneumatikus digitális világkorszak kihívásaira koncentrálunk, akkor a Lélek szabadságában és gondolkodásunk Lelkének a vezetésével (Efézus 4,23) megtaláljuk a hatékony és továbbfejleszthető digitális formákat, amelyek a felnövekvő generáció digitális közbeszédének a szerves részévé teszi az evangéliumot, a bibliai világ-, és emberszemlélet, az emberértékelő, sőt felrangosító embertárs-szemlélet jövőben sem nélkülözhető alapértékeit. Nemrég Kínában tartottak filozófus világkongresszust. Az 5000 résztvevő erről cserélt gondolatot: Együtt gondolkodunk az emberért – tudományok az emberséges jövőért. És erről éppen Kínában!
Alicia Wyman a digitális egyházi stratégiákról írt nagyszerű könyvében számos fontos kérdést vet fel.
Közülük a Kárpát-hazában (Duray Miklós) is lenne mit át-, vagy újragondolni. Például:
Milyen digitális stratégiák működnek jól, eredményesen a gyülekezetben, egyházakban? Hogyan sikerült alkalmazni, továbbadni az új online-helyzetben az egyházi hagyományokat és megőrizni a közismert liturgiai formákat, illetve hol és miért kellett ezeken módosítani? Mennyire sikerült ebbe a vegyes egyházi-szolgálati modellbe bevonni a gyülekezeti tagok önkéntes segítségét, pl. alkalmi online imaközösségbe? Hogyan folytathatja a megváltozott viszonyok közben az egyház, a gyülekezet a közösségépítést, a „tanítványtoborzást”, a nemzet-rangosító gondolkodási és beszédformákat?
Van miről beszélnünk, ha a lényegre koncentrálunk! Kezdjük el vagy még inkább: ne adjuk fel!
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
