Oroszország szünet nélküli háborúja ellenére Ukrajna továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozás mellett, sikeres előre lépéseket tett a kulcsfontosságú reformok terén, köztük a nemzeti kisebbségekről elfogadott cselekvési tervet az Európai Bizottság pozitívan értékeli – közölte a brüsszeli testület kedden.
A Montenegró, Albánia, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Törökország és Georgia uniós csatlakozásához szükséges reformok éves felülvizsgálatát tartalmazó jelentésében az Európai Bizottság azt írta: a bővítés kiemelt helyen szerepel az EU napirendjén, az érintett államok uniós csatlakozása egyre elérhetőbbé válik.
Leszögezték:
A sikeres uniós csatlakozás kulcsa a következetesség és az érdemeken alapuló megközelítés.
A szükséges reformok üteme, különösen a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területén közvetlenül befolyásolja a csatlakozás sebességét. Annak érdekében, hogy az új tagállamok továbbra is megőrizzék és fenntartsák eredményeiket az említett területeken, a jövőbeli csatlakozási szerződéseknek erősebb biztosítékokat kell tartalmazniuk a csatlakozási tárgyalások során tett kötelezettségvállalások megszegése ellen – írták.
Bővítési csomagjában az Európai Bizottság Ukrajnával kapcsolatban azt írta: az ország ütemterveket fogadott el a jogállamiságra, a közigazgatásra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozóan, valamint „cselekvési tervet a nemzeti kisebbségekről, amelyet a brüsszeli testület pozitívan értékelt”.
Közölték:
Ukrajna teljesítette egyebek mellett a külkapcsolatokkal és a belső piaccal kapcsolatos tárgyalási fejezetek megnyitásához szükséges feltételeket.
Az uniós bizottság arra számít, hogy az ország teljesíti a fennmaradó feltételeket is az összes fejezet megnyitása érdekében még az év vége előtt.
Az ukrán kormány jelezte azon célját, hogy a csatlakozási tárgyalásokat 2028 végéig ideiglenesen lezárják – tájékoztattak, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság közölte: elkötelezett a célkitűzés támogatása mellett, de úgy véli, hogy annak eléréséhez fel kell gyorsítani a reformok ütemét, különösen a jogállamiság tekintetében.
Montenegróval kapcsolatban közölték, az ország előrelépést tett az EU-csatlakozás felé azzal, hogy négy tárgyalási fejezetet zárt le.
A reformok terén elért előrehaladás fenntartása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország elérje célját, a csatlakozási tárgyalások lezárását 2026 végére
– írták.
A jelentés szerint Albánia előrelépést tett egyebek mellett az igazságszolgáltatás reformja, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén. Albánia azon céljának elérése, hogy 2027-ig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, a szükséges reformok lendületének fenntartásától és a befogadó politikai párbeszéd előmozdításától függ
– szögezték le.
Kiemelték: a folyamatos hibrid fenyegetések és az ország destabilizálására irányuló kísérletek ellenére Moldova jelentősen előrelépett az uniós csatlakozás útján azzal, hogy ütemterveket fogadott el a jogállamiság, a közigazgatás és a demokratikus intézmények működése terén, és ezeket az Európai Bizottság pozitívan értékelte.
Moldova kormánya jelezte: célul tűzte ki a csatlakozási tárgyalások ideiglenes lezárását 2028 elejéig, ezt a célt az uniós testület támogatja, de feltétele a reformok ütemének felgyorsítása
– jegyezték meg.
Szerbiával kapcsolatban az Európai Bizottság azt írta, hogy a társadalom polarizációjával járó megmozdulások okozta, „egyre nehezebb környezet”, valamint az érdekelt felek közötti bizalom súlyos eróziójához vezető retorika kihat a csatlakozási folyamatra.
Elvárt Szerbiától, hogy leküzdje az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén tapasztalható patthelyzetet, valamint sürgősen megfordítsa a véleménynyilvánítás szabadsága terén tapasztalható visszaesést és az akadémiai szabadság erodálódását
– írták.
Észak-Macedóniának az uniós bizottság szerint fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamiság fenntartása érdekében az igazságszolgáltatás függetlenségének és integritásának megőrzésével, valamint a korrupció elleni küzdelem megerősítésével.
Brüsszel szerint a boszniai Szerb Köztársaság politikai válsága és a kormánykoalíció megszűnése aláásta Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamatát.
A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az illetékes hatóságoknak véglegesíteniük kell és el kell fogadniuk az igazságszolgáltatási reformtörvényeket
– jegyezték meg.
Koszovóban az uniós bővítési csomag szerint az intézményi átalakulás késedelme lelassította az EU-val kapcsolatos reformfolyamatokat.
A pártok közötti együttműködés kialakítása és a szükséges reformok ismételt előtérbe helyezése szükséges ahhoz, hogy Koszovó visszatérhessen az EU felé vezető útra
– írták.
Törökországgal kapcsolatban az uniós bizottság azt írta: a tagjelölt ország az EU kulcsfontosságú partnere, a ciprusi rendezési tárgyalások újraindítása azonban az együttműködés kulcsfontosságú eleme. Kijelentették: az ellenzékiek elleni jogi lépések és letartóztatások kételyeket vetnek fel Törökország demokratikus értékekhez való elkötelezettségével kapcsolatban.
A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta szünetelnek
– jegyezték meg.
Georgiával összefüggésben az Európai Bizottság azt írta: az uniós csatlakozási folyamat 2024-ben leállt, azóta a helyzet meredeken romlik, amit a végrehajtó testület szerint a demokratikus tér súlyos visszaesése, a jogállamiság gyors romlása és az alapvető jogok súlyos korlátozása jellemez. A helyzetértékelés szerint az EU Georgiát mindezek ismeretében jelenleg „csak névleg tekinti tagjelölt országnak”.
Tbiliszinek elkötelezettséget kell mutatnia a rossz irányba mutató folyamatok megfordítása és az EU-csatlakozás útjára való visszatérés mellett
– foglalt állást jelentésében az Európai Bizottság.
MTI/Felvidék.ma
