Az Ebedi Citerazenekar a fenti címmel ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját. Egy emberi élet fél évszázada már mérföldkő, de egy folyamatosan működő amatőr népi hangszeres együttesnél nagyon ritka tájainkon.
Az ebedi kultúrház annyira megtelt ezen az ünnepi esten, hogy nem fértek be az érdeklődők. Igaz, nemcsak a faluból, de a környékből is eljöttek az ismert és kedvelt citerazenekar estjére. Vendégcsoportot is meghívtak a szereplésre: a bényi Rozmaring néptáncegyüttest és a Párkányi Szivárvány énekkart, de fellépett még a helyi vegyeskar is. Sztárvendégként szerepelt a Magyar Örökség és Hungarikum díjas Száztagú Cigányzenekar kamarazenekara.
Az ünnepi műsor az ebedi Szent István király római katolikus templomban hálaadó misével kezdődött.
A zsúfolásig megtelt kultúrházban az estet a Magyar Televízióból ismert Szabó Anett vezette, aki ebedi származású és maga is közreműködője volt sok helyi rendezvénynek.
A jelenleg öttagú citerazenekar vezetője Potfay Bernadett, szakmai vezetője pedig Slávikné Rutai Judit, aki az alakulás óta tagja a zenekarnak.
Fotó: Szőcs Judit
A színes program közben Potfay Detti ismertette azokat a jelentős állomásokat, melyeket érintettek szülőföldjüktől a tengerentúli szereplésükig. E beszámolóban említést tettek az alakulásról, megemlékeztek az alapítókról, s a két időközben elhunyt tagról. Egy-egy szál rózsával köszöntötték a szép számban megjelent régi tagokat is.
Az 1975-ben megalakult csoportról, a kezdetekről így szólt a vezetőjük:
„Szereplői voltunk Csemadok-rendezvényeknek, helyi és környékbeli kulturális műsoroknak, több éven keresztül jutottunk be a „Tavaszi szél vizet áraszt….”c. népzenei vetélkedő országos döntőjébe.
A 80-as években nagy örömmel vettünk részt egy közös műsorban a Csemadok Bényi Alapszervezetével, akik Csókás Feri bácsi vezetésével színpadra vitték a lakodalmast, a fonót és az aratást.
1999 decemberében községünk önállósult Párkány városától és 2000 januárjában újjáalakult az Ebedi Citerazenekar. Pár nap múlva megérkezett az első meghívás a szomszéd településről, Muzsláról a népviseletes bálra. Az akkor induló időszak óriási fejlődést és nagyon szép szakmai sikereket eredményezett.
2006-ban sikerült CD-t kiadnunk „Örökségünk” címmel.
Fotó: Szőcs Judit
Mindig bejutottunk a „Tavaszi szél vizet áraszt..” a c. országos népzenei vetélkedő döntőjébe, 2009-ben Lukanyényén, a polgármester különdíját nyertük el, 2014-ben Dunaszerdahelyen arany sávos minősítést és ugyanitt a KÓTA/Magyarországi Kórusok és Zenekarok Szövetségének/ szintén arany sávos minősítését érdemeltük ki.
2012 augusztusában a citerazenekar kapcsán felkereste falunkat egy zeneantropológus, az Osakai Zeneművészeti Egyetem professzora, aki a magyar népzene kutatásával foglalkozik. Autentikus népzenét akart hallgatni, megismerkedni a citerával, s a népzenét művelőkkel, ezért jött Európába – Magyarországra és az elcsatolt területekre is. Az ebedi citerazene oktatási anyag lett Japánban.
2014 decemberében polgári társulást alapítottunk, Ebedi Citerazenekar néven.
2014-ben Vavreczky József készített egy dokumentumfilmet A kenyér címmel. Az aláfestő zenét citerazenekarunk szolgáltatta a filmhez, amelyre büszkék vagyunk.
Mindig fontosnak tartottuk a szakmai fejlődést, több nyáron keresztül anyaországi citeratáborokban vettünk részt, ahol neves népzenészektől tanulhattunk és fejleszthettük tudásunkat.
2016-ban és 2018-ban Csehország fővárosában, Prágában mutattuk be az ebedi népviseletet és a magyar népzenét a világ hetven országából érkezett különböző népzenei csoportok részvételével megrendezett Prágai Nemzetközi Folklórfesztiválon.
2019 februárjától részt veszünk egy közös munkában is. Alapítói vagyunk a Felvidéki 100 tagú citerazenekarnak.
Fotó: Szőcs Judit
A jelenlegi felállásban 2022-től citerázunk, öten. Név szerint Slávikné Rutai Judit prím citerán, Mandákné Szűcs Adrianna és Páldiné Miskovicz Erzsébet tenor citerákon, Buglos János bőgő citerán s jómagam, Potfayné Miskovicz Bernadett prím citerán. Repertoárunkban a magyar népdalok mellett szerepelnek magyar nóták, operettek, modern egyházi zene, könnyűzenei feldolgozások és az utóbbi időben már komolyzenei művek is.
Örömmel elmondhatjuk, hogy mára nemzetközi karriert futott be az Ebedi Citerazenekar. Idehaza helyi, környékbeli, járási és országos rendezvényeknek vagyunk állandó résztvevői, Szlovákián kívül pedig Európa számos országában voltak fellépéseink. Magyarországon – Velemtől Fehérgyarmatig, Budapesten, Erdélyben, Ausztriában – Bécsben négy alkalommal és Csehországban. 2019-ben az afrikai kontinensen, Marokkó turisták által kedvelt városában Marrakeshben és 2024-ben az ázsiai földrészen, India fővárosában, Új-Delhiben is büszkén mutattuk be az ebedi citerazenét, magyar népdalainkat és gyönyörű népviseletünket a World Ethnic Folklore Festival rendezvényein. Az Indiába kihelyezett szlovák nagykövet, Robert Maxián úr – aki magyar gyökerekkel is rendelkezik – és kedves felesége is megtisztelt bennünket a jelenlétével.
A külföldi fesztiválokon mindig jó volt magyarnak lenni, énekelni népdalainkat és bemutatni kultúránkat. A magyar temperamentum mindig sikert eredményezett.
Fotó: Szőcs Judit
Mindig fontosnak tartottuk és tartjuk a szakrális ünnepeken való aktív részvételt. Több éven keresztül citeráztunk szentmiséken, 2008-tól rendszeres résztvevői vagyunk az úrnapi körmenetnek, mi díszítjük az első színt, a Jézus Szíve-szobrot és Szűz Mária szobrát is, amit mi is viszünk a körmenetben.”
Az est kiemelkedő része volt a száztagú cigányzenekar önálló fellépése, majd a közös zenélés az ünnepelt ebediekkel.
Ebből az alkalomból a kultúrház kistermében megtekinthető volt egy igen tartalmas dokumentumkiállítás ötven év műsorairól.
Fotó forrása: A KH oldala
Az est vendégei voltak: Farkas Iván, Muzsla polgármestere, a falu egykori polgármestere, Drapák Károly, a Csemadok Területi Választmánya nevében Danczi József járási titkár. A volt járási elnök, Dániel Erzsébet köszöntő szavai, a helyi szervezetek, egykori tagok, baráti csoportok köszöntése után az ünnepi torta sem maradt el.
A község polgármestere, Vajda Mónika elismerő szavakkal köszönte meg a citerazenekar sikereit, mellyel kis falujuk jó hírnevét öregbítették.
DE/Felvidék.ma
