Párkányban az Ady Endre Alapiskolában találkoztak a párkányi régió településeinek polgármesterei és magyar iskolák igazgatói. A találkozót a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium iskolahálózat-változtatásról szóló törvénytervezetének ismertetése tette szükségessé.
A megjelent vendégek a minisztérium nemzetiségi főosztályának küldöttei voltak, így az Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztérium Nemzetiségi és Inkluzív Oktatási Főosztályát vezető Petőcz Kálmán, a Nemzetiségi Oktatásügy Fejlesztése Osztályt vezető Kanyicska Belán Dóra és Kocskovics Gabriella hivatali főtanácsos, akik végigjárják az ország régióit, hogy tájékoztatást adjanak az új törvénytervezetről.
Az oktatási tárca gyorsított eljárásban terjesztette be azt a kormányrendeletet, amely az októberben módosított, az oktatási intézmények finanszírozását szabályozó törvény végrehajtási rendelete. Ennek alapján minden olyan alapiskola, amelynek 250 főnél kevesebb diákja van, a rendelet hatálybalépését követően az eddiginél kevesebb pénzt kapna az államtól.
Az alapnormatívát, egy konkrét összeget a 250 és az ennél magasabb létszámmal működő iskolák kapják meg. Azon iskolák esetében, melyeknek 250 főnél kevesebb diákjuk van, úgynevezett méretszorzó alapján számítják ki a diákok után járó fejkvótát. E tervezet megvalósítása ellen a Magyar Szövetség és az SZMPSZ petíciót indítottak, melyben több mint 11 ezer aláíró kéri, hogy a kormány ne csökkentse a méretszorzót.
Bacsó Péter, a párkányi alapiskola igazgatója már az üdvözléskor bejelentette, hogy a találkozóra a meghívottak mintegy 90%-a eljött, megjelent a párkányi régió valamennyi polgármestere, iskolaigazgatója, de jöttek a Komáromi és Lévai járásból is.
A máig érvényes, 2008-ban jóváhagyott kormányrendelet az 1–150 fős iskolák szorzóját 1,495-ben határozta meg, a tárcaközi egyeztetésen levő tervezet viszont ezt a szorzót 1,3500-re csökkentené, és csökkentené a 150 és a 249 fő alatti szorzók mindegyikét is (létszámonként változik a szorzó). Ez az intézkedés a mintegy 220 szlovákiai magyar iskola háromnegyedét, vagyis mintegy 170 tanintézményét rendkívül hátrányosan érintené.
Petőcz Kálmán és Kanyicska Belán Dóra ismertették a magyar iskolahálózatot érintő változásokat, a Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter és csapata által előkészített oktatási reformcsomagot. Petőcz Kálmán vázolta a nemzetiségi főosztály feladatait, hogy mit koordinálnak és miben segítenek. A két küldött részletesen ismertette ezen új tervezet létrehozásának szükségességét, annak előnyeit és hátrányait. A gyorsított eljárással jóváhagyott tervezetet nyolc napon keresztül lehetett véleményezni, és 2026 januárjától kellene hatályba lépnie. Petőcz Kálmán elmondta, hogy a párkányi régió a nagyobb régiók egyike, ahol tenni kell valamit a kisiskolákkal. Ehhez szükség lenne mind az iskolák, mind a községek összefogására, az összevont iskolák jó működése érdekében. A pedagógusoknak utazniuk is kellene az egyik iskolából a másikba. Szó esett itt az éves felmérésekről is, amelyek szerint a vidéki, kis létszámú magyar iskolák színvonala nem mindig üti meg a mércét, s ezen segítenének a nagy iskolákkal való kapcsolódások. Pro és kontra hangzottak el az új reformra vonatkozó előnyök és hátrányok.
A megjelentek közül felszólaltak iskolaigazgatók, polgármesterek is. Többször is megszólalt a nagyölvedi alapiskola igazgatónője, Cseri Kinga, aki felvázolta iskolájuk speciális helyzetét. Az intézmény 77 diákja között nagy számban vannak roma diákok, akiknek ez az iskola egyben az otthont is jelenti, s olykor a családi gondoskodást is. Nem tudják elképzelni a szomszéd községgel való békés megegyezést, pedagógiai szempontból sem. Sértőnek érezték az igazgatók, hogy a vidéki iskolák színvonala alacsonyabb lenne, nem tartják hitelesnek a monitorok által készített felméréseket. A minisztériumnak a monitorozás megszüntetésével kellene takarékoskodnia (mely adminisztrációs, s egyéb nagy összegű kiadásokkal jár országos viszonylatban).
Egy szakközépiskolai tanár bizonyította, hogy egyáltalán nem tapasztalható alacsonyabb tudásszint a vidéki iskolákból érkezett diákoknál, sőt sokkal több tapasztalattal megállják a helyüket a szakiskola befejezése után is. Az is elhangzott, hogy a kormánynak az egyik legfontosabb feladata lenne a jövő érdekében az oktatás. Ilyen tempóban rendeleteket beterjeszteni – s még csak nem is az iskolaévhez igazodva – hozzá nem értésre vall. Elhangzottak a speciális iskolák ellen tervezett megszüntetési rendeletek is. A hátrányos helyzetű gyermekek az általános iskolákban több kiadást jelentenek mind a fenntartónak, mind az iskolának, s a színvonalcsökkenés még markánsabb lesz.
Megszólaltak a polgármesterek közül is néhányan. A kormány nem veszi figyelembe a demográfiai helyzetet, melynek következményei az iskolai, óvodai oktatásra folyamatosan kihatnak a jövőben is. A vidéki életet már eddig is nagyon lefokozták a múltban azzal, hogy kisöpörték mind gazdaságilag, mind megélhetési szempontból, s ha az iskolákat is elviszik, ez nemcsak egy falu, régió lefokozása lesz, de az államnak is kárára válik. Az iskolák pénzbeli támogatását kell megadni, nem megszüntetéssel takarékoskodni.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője szerint az iskolák színvonaláról nem a minisztériumnak kell állást foglalnia egy monitor alapján. A 29 600 felvidéki alapiskolai diáknak a fele roma származású. Eszünkben sincs a nemzetiségi iskolát feladni. Két hét alatt nem lehet drasztikus intézkedéseket hozni. Fekete Irén, a SZMPSZ elnöke köszönetet mondott a petíció aláíróinak, s kérte, ha tüntetést szerveznek, csatlakozzanak. Csenger Tibor megyei alelnök szerint kell egy differenciált módszer, figyelembe véve a fejlesztési szempontból hátrányos régiókat.
Petőcz Kálmán végezetül elmondta, hogy információt adnak régiónként az új módszerről, s összegyűjtik az iskolák, önkormányzatok véleményét, melyeket továbbítanak a minisztériumba. A tervezethez szükséges felmérni a települések szerkezetét, közlekedési és szociális helyzetét.
December 18-án Komáromban találkozhatnak a minisztérium illetékeseivel, akiknek kifejthetik véleményüket és az itt elhangzott felszólalásokat is. A párkányi találkozás nem éppen optimista hangulatban ért véget.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
