Idén is érinti szülőföldünket a feltámadási menet. Csallóköz és Zoboralja egyes településein áprilisban tűzhetik fel színes szalagjaikat az egyházközségek, községek a feltámadási jelvényre.
A körülbelül háromezer kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden olyan Kárpát-medencei országon, ahol magyarok élnek. Az útvonal állomásai mentén szív alakot rajzol ki. A zarándoklat során hordozott feltámadási jelvény Árpád-kori motívum, az úgynevezett szárnyas kereszt, amely a megújuló életet szimbolizálja.
A 2004. december 5-i népszavazás elszomorító nemzeti látlelete keltette életre a kezdeményezést. A szervezők célja az, hogy e zarándoklat is hirdesse a krisztusi szövetséget és a nemzeti újjászületés vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre.
A feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, s továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik a keresztény/keresztyén egység eszméje. Benne rejlik e zarándoklat idejének – húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) – szimbolikája is.
A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését – egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket. A feltámadási menet létfeltétele, hogy 30-40 kilométerenként, az úgynevezett stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. A megvalósításba plébániák, gyülekezetek, lelkiségi közösségek, valamint világi közösségek is egyaránt besegítenek.
A Csallóköz falvai közül Nagyudvarnokba, Nyékvárkonyba, illetve Dunaszerdahely városába érkezik a feltámadási menet, majd Mátyusföldön át Zoborvidékre viszik tovább a jelvényt.
(Felvidék.Ma/pazmaneum.com)
