A Magyar Fejlesztési Központot (MFK) 2014 decemberében azért hozta létre a magyar kormány, hogy segítse a magyarokat a közvetlen kifizetésű brüsszeli források elnyerésében. Az MFK minden magyarnak – éljen a Kárpát-medence bármely pontján – eligazodást nyújt az uniós pályázatok rendszerében.
Honlapukon naprakész információt találhatnak az olvasók több száz nyitott alapról, az élet szinte valamennyi területéről, mégpedig magyar nyelven. Ezen a felületen átláthatóan, világos rendszerben mutatják meg azt az utat, amely az Európai Unió „kasszájához” vezet.
Ezzel az üzenettel szervezte meg az MFK és a Régiófejlesztési Ügynökség Déli Régió (RRA Južný región) a gazdag ismereteket nyújtó rendezvényét június 7-én Párkányban, a Vadas Thermal Resort hotelben.
A 2014–2020-as időszakban az Európai Unió költségvetése 960 milliárd eurót tervez fejlesztési programok támogatására fordítani. Az összeg legnagyobb része, 631 milliárd euró, közvetett uniós forrás, melyet a nemzeti kormányokon keresztül fordítanak strukturális fejlesztésekre az elmaradottabb régiókban. Ebbe a csomagba tartozik az a 15,3 milliárd is, amelyet Szlovákia operatív programjaiból lehet lehívni.
A közvetlen uniós források általi támogatások nagyságát 143 milliárd euróra tervezik. Erre a pénzre az EU valamennyi tagországából lehet pályázni. Mivel ennek a programnak a lebonyolítását az EU központilag végzi, ezért hívják „brüsszeli forrásoknak”.
A harmadik csomagba tartoznak azok az eszközök, amelyek a vállalkozásoknak segítenek kedvezményes kamatozású bankhitelhez, illetve banki garanciához jutni. Tehát ez a csomag, ellentétben az előző kettővel, már visszatérítendő forrásokhoz segíti hozzá az érdeklődőket.
A brüsszeli támogatások megszerzése a Magyar Fejlesztési Központ prezentációja szerint másfajta hozzáállást, gondolkodásmódot és lebonyolítást igényel, mint az eddig megszokott, a nemzeti kormányok lebonyolításában ismert programok. Első különbség maga a nyelv. A kiírás és a pályázat benyújtási nyelve az angol. Mivel a kiírás is más, ezért a pályázáshoz is másfajta gondolkodásmód szükséges. Például nagyon gyakori feltétel a partner megléte valamely más EU-tagállamból.
Az MFK, a sikeresség érdekében – magyar nyelven – mindenki számára elérhető, naprakész, és felhasználóbarát pályázati információs rendszert hozott létre www.palyazatokmagyarul.eu címmel. Az internetes felületen rendszerezetten, tematikusan és nem utolsósorban könnyen kereshető módon tájékozódhatnak az érdeklődők. A 17 program 9 témacsoportba osztva rendszerezi a kiírásokat, de innen egyenes a kapcsolat az angol nyelvű eredetire is. Mivel a tervezés, partnerkeresés és pályázatírás időigényes feladat, piros, sárga és zöld pontokkal informálják az érdeklődőket a határidőről, hogy egyáltalán érdemes-e még a nagy fába belevágniuk a fejszéjüket.
A brüsszeli programcsaládok közül talán a legismertebb az oktatás területén működő Erasmus program, amelynek különlegessége, hogy lebonyolításában részt vesznek nemzeti irodák is. A kultúra és média területét a Creative Europe csomag segíti. Az önkormányzatok az Europe for citizens felé fordulhatnak, melynek 20%-át szánják az európai emlékezésre, közös történelmére, értékeire és az unió céljaival kapcsolatos tudatosság növelésére.
Hatvan százaléka a polgárok demokratikus szerepvállalását segíti, testvérvárosi programok, városok hálózatai és civil társadalmi projekteken keresztül. A LIFE környezetvédelmi alprogramban három területen pályázhatnak az érdeklődők: természet és biodiverzitás, környezet és erőforrás-hatékonyság, valamint környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás.
A kis- és középvállalkozók működését a COSME program segíti elő négy területen:
– a KKV-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában;
– a piacra jutás elősegítése, nem csak az Unión belül;
– az uniós vállalkozások versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása (többek között a turisztikai ágazat);
– a vállalkozói készség előmozdítása és a vállalkozói kultúra népszerűsítése.
A legnagyobb alprogram (77 milliárd euró) a Horizont 2020, melynek fő témája a kutatásfejlesztés és az innováció. A kedvezményezettek sora az egyetemektől, kutatóintézetektől a profitorientált társaságokig nyúlik, azaz az alapkutatástól az innováció gyakorlati megvalósításáig. Olyan területeken, mint az infokommunikáció, a nanotechnológia, az egészség, a biztonság, a biotechnológia, a mezőgazdaság, a közlekedés, az energia, a tengerek, az űrtudomány, a gyártás és a környezet.
Az MFK a pályázói kedv fokozása érdekében létrehozta a nyeromagyarok.eu oldalt, melynek célja a sikeres „brüsszeli” pályázók, pályázatok bemutatása. Az egyik sikeres projekt például a veszélyeztetett kékvércse táplálkozó- és fészkelő-helyeinek visszaállítása volt. A vezető pályázó a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület volt, amely Szlovákiából választott partnert, bevonva a pozsonyi síkon (Nagylég) élő szórványpopuláció megmentését is.
Az előadók fontosnak tartották kiemelni, hogy ennek a rendszernek az elsajátítása egy tanulási folyamat. Első lépésként érdemes inkább együttműködő partnerként (alvállalkozóként) bekapcsolódni egy projektbe, mint rögtön fő pályázóként belevágni. A brüsszeli pályázati pénzeket legsikeresebben lehívó magyarországi intézmény többnyire partnerként jelent meg a projektekben.
Záró programként a magyar és szlovák határon átnyúló együttműködési program (Interreg) változásairól hangzott el előadás.
