A nyelvtörvényeknek előrevivőnek és nem korlátozónak kell lenniük, és el kell kerülniük a személyes terekbe való beavatkozást – foglaltak állást neves szakemberek azon a nemzetközi konferencián, amelyet Hollandiában tartottak a hét végén Nyelvi sokszínűség az EU-ban – szabályozás és gyakorlat címmel.
Mint Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója a tanácskozás után az MTI-t tájékoztatta, ajánlásaikban a résztvevők azt is kiemelték, hogy a jogszabályoknak a „valóságon kell alapulniuk, arányosnak és méltányosnak kell lenniük”, és el kell kerülniük „a személyes terekbe való beavatkozást”.
A tanácskozáson több résztvevő nehezményezte, hogy a szlovákiai államnyelvtörvénynek a közelmúltban meghozott módosítása korlátozásokat tartalmaz, és egyebek közt az a következtetést vonták le, hogy a nyelvhasználat szabályozásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki.
A frízföldi Leeuwardenben rendezett tanácskozáson – amely az MTA székházában augusztusban rendezett, úgynevezett nyelvbékítő konferencia folytatása volt -, nyolc európai uniós ország neves nyelvtudósai vettek részt olyan tagállamokból, ahol van nyelvtörvény (köztük Románia, Lengyelország, több észak-európai ország), illetve a nem világnyelvnek számító európai nyelveket képviselő szövetség (EBLUL) vezetői. Magyarországról Kenesei István mellett Vizi Balázs, az MTA Etikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott előadást, illetve részt vett Bartha Csilla, az akadémia többnyelvűségi kutatóközpontjának vezetője.
Megnyitó előadásában Kenesei István egyebek között arra mutatott rá, hogy még ha a nyelvtörvény nem is ütközik az európai joggyakorlatba, az uniós szabályozásokba, akkor is figyelemmel kell lenni mindazok érzékenységére, akiket érint. Az igazgató az amerikai legfelsőbb bíróságtól hozott idézeteket, amelyek szerint a (logikát és törvénykezési gyakorlatot figyelembe vevő) ráció és az (érintettek érdekeit mérlegelő) együttérzés egyszerre kell, hogy irányítsa a törvényhozó tevékenységét.
A konferencia célja nem az volt, hogy elítélje a szlovák nyelvtörvényt, hanem hogy megmutassa a jobb gyakorlatok létezését. „Határozottan kijelenthetjük, hogy mindazok a hivatkozások, amelyeket a szlovák nyelvtörvény alapjainak tekintenek…, nem így működnek” – fogalmazott Kenesei István. Ezekben ugyanis nem arról van szó, hogy egy őshonos kisebbség jogait csorbítsák, hanem arra szolgálnak, hogy az adott ország saját nyelvét az idegen befolyástól óvják.
Az MTI kérdésére Kenesei István elmondta, a tervezett végrehajtási rendeletektől függetlenül a szlovák törvény léte maga fenyegetés azokkal szemben, akik az államnyelvtől eltérő anyanyelvüket akarják használni. Ez egyértelműen visszaszorítja a nem államnyelvek használatát – mutatott rá.
Az EBLUL igazgatója, Neasa Ní Chinnéide XIX. századi nyelvtörvény a XXI. századi Szlovákiában című előadásában határozottan kiállt a többnyelvűség mellett, és bírálta a szlovák jogszabályt annak korlátozó jellege miatt.
Az említett írásos nyilatkozat egyebek között megállapítja, hogy „az európai többnyelvűség kezelésében – és különösen a határ menti régiókban – sürgető szükség mutatkozik, hogy minden rendelkezésre álló szaktudást igénybe vegyünk”. „Javasoljuk, hogy határozzuk meg az európai és azon kívüli legjobb gyakorlatok elveit. Legjobb gyakorlatokon olyan szabályozásokat értünk, amelyek az egyének és közösségek nyelvi lehetőségeit növelik, a közigazgatási szolgáltatásokban, az oktatásban és a tömegkommunikációban” – áll a szövegben.
A nyilatkozatot mások mellett Leonard Orbannak, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjának, az Európa Tanács illetékes titkárságának, valamint Knut Vollebaeknak, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának küldik el.
Kenesei István elmondta azt is, hogy az európai nyelvi intézetek szövetségének (EFNIL) következő közgyűlése a kisebbségi nyelveket vizsgálja majd. A novemberben Dublinban rendezendő fórumon minden bizonnyal újra szóba kerül a szlovák nyelvtörvény – tette hozzá.
– mti –
