Nemzetközi üggyé akarja tenni a Magyarország és Szlovákia közötti konfliktust az Amerikai-Magyar Koalíció, mert így remény van arra, hogy megváltozik Pozsony politikája. Ezt vallja Maximilian Teleki, az Egyesült Államokban élő magyarság jelentős részét magába foglaló szervezet elnöke, aki Budapesten adott interjút a Heti Válasznak.
– Az Egyesült Államokban, a döntéshozók körében, milyen most Magyarország megítélése?
– Magyarország általános megítélése történelmi léptékkel nézve meglehetősen jó. Az ország hírnevét öregbítette az a több tízezer ötvenhatos menekült is, akik új otthonra leltek az Egyesült Államokban. A napi aktualitás szintjén azonban már ez nem mondható el. Visszásnak tetszett az óceánon túl, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének utolsó másfél évében szoros kötelékeket épített ki Moszkvával. A magyar-orosz viszony ilyetén alakulása sérülést okozott Washington és Budapest kapcsolatában. Viszont Amerikában ma már úgy látjuk, hogy a jelenlegi kormányfő és az MSZP tanult az előző évek hibáiból.
– Miért zavarja Washingtont ennyire a Moszkvával kialakult bensőséges viszony?
– Amerikát zavarja, hogy Gyurcsány Ferenc aláírta a Déli Áramlat földgázvezeték megépítéséről szóló megállapodást Vlagyimir Putyin akkori orosz elnökkel. A vezeték a tervek szerint fél Európát látja majd el energiaforrással. Az Egyesült Államok alapvetően érdekelt a térség energiabiztonságában, ezért fontos, hogy Oroszország ne veszélyeztesse az európai államok energiafüggetlenségét. Ez egyben a NATO energiabiztonságát is érinti. A katonai szövetségen kívüli energiaforrások, mint például az orosz gázszállítás, nem ejthetik túszul az európai NATO-szövetségeseket. Washingtonban ezért tartják kulcskérdésnek az alternatív energiaforrások használatát, amelyek később helyettesíthetik az orosz gázszállítást.
– Csakhogy az Európai Uniónak nincs közös energiastratégiája, és főleg Németország, Olaszország és Franciaország is változatlanul az orosz gázszállítást preferálja. Magyarország így kiszolgáltatott helyzetben van.
– Brüsszel, meglehetősen hibásan, változatlanul csak üzleti szempontok alapján dönt az energiaellátásról, és nem veszi figyelembe a biztonsági szempontokat. Pedig az elmúlt években már volt két jelentős gázválság. De úgy látszik, az intő jelek nem voltak elég hatásosak. A jelentős európai országok nagy vállalatai komolyan érdekeltek az Oroszországgal való gazdasági együttműködésben. Tehát a közép-európai térségnek, ha nem akar kiszolgáltatott maradni, magának kell megkeresnie azokat az alternatív energiaforrásokat, amelyekkel kiválthatja az orosz földgázt.
– Magyarországon néhány hónap múlva parlamenti választások lesznek, és nagy valószínűséggel polgári kormány jut hatalomra. Nyolc-tíz éve a Fidesszel szemben is voltak fenntartásai Washingtonnak.
– A Fidesz ellenzi az Oroszországtól való energiafüggést. Amerika számára ez a kulcskérdés. A Fidesz elkötelezte magát az alternatív energiaforrások hasznosítása mellett, és ez Magyar ország washingtoni megítélésének legkritikusabb pontja. Ezért az Egyesült Államok számára a polgári párt természetes partnerré vált. Ezenkívül Amerikában úgy látják, a leendő új kormány bátorítást adhat az óceánon túli befektetőknek.
– Ön nyomatékosan szólt a NATO biztonságáról. Az nem zavarja Washingtont, hogy két európai szövetségese rosszban van egymással? Gondolok itt a hazánk és Szlovákia közti feszültségre.
– Természetesen a katonai szövetség számára ez kihívást jelent. Viszont Amerika megérti a magyarok aggodalmát a határon túli nemzettársaikért. Egy többségi társadalomnak felelősséget kell vállalnia a kisebbségért. Az amerikai törvényhozásban lévő barátainkat tájékoztattam, hogy Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába, és elmondtam, hogy a szlovák nyelvtörvény sérti az ottani magyarok emberi jogait.
– A szlovákok viszont igyekeznek megvédeni álláspontjukat még Washingtonban is. Komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az amerikai törvényhozókat a maguk oldalára állítsák. Volt hatása a szlovák lobbizásnak?
– Pozsony egyik delegációt a másik után küldte Washingtonba, de még minimális sikert sem értek el. A hivatalos Amerika világossá tette, hogy elfogadhatatlan számára a szlovák magatartás, és a koalíciós partner, a Ján Slota vezette nacionalista párt szélsőséges kirohanásait is kifogásolta. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, de a mi szervezetünk kemény munkájának is köszönhető, hogy az amerikai politikusok a magyar érvelést fogadták el.
– A színfalak mögött sem hatott a szlovák politikusokra a rendíthetetlen amerikai magatartás?
– Nem, mert Robert Fico miniszterelnök már a jövő év közepén esedékes parlamenti választásokra készül. Azt valószínűleg meg is nyeri, és a mostani politikáját akarja folytatni. Ha tudja. A szlovákiai magyarok viszont ne féljenek, álljanak végre a sarkukra, és tegyék a problémát nemzetközivé. Egyébként a mostani és a leendő magyar kormánynak is ezt kellene tennie. Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy az Európai Unió nyomást gyakoroljon Pozsonyra politikájának megváltoztatása érdekében.
– És Amerikának mennyire számít Közép-Európa? Éppen az Obama-adminisztráció üzent két rövid telefonnal Prágának és Varsónak: hiába vállaltak külpolitikai kockázatokat, lefújják az amerikai rakétavédelmi rendszer európai telepítését.
– Az iráni rakétákkal szembeni védelmi rendszer tervezett telepítésének feladása nem jelenti azt, hogy a térséget Washington leírná. Obama elnök ugyanis már bejelentette egy sokkal korszerűbb rakétapajzs létrehozását. Az új rendszer ötven százalékkal nagyobb területet, Közép-Európát, a Balkán és Nyugat-Európa egy részét is képes lesz megvédeni az esetleges iráni rakétákkal szemben. Ráadásul az új rendszert nem kétoldalú megállapodás, hanem a NATO keretében telepítik. Ezek után nem hiszem, hogy a térséget Amerika másodrangúnak tekintené.
G. Fehér Péter
