Ma összeült Nagyváradon a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), Tőkés László európai parlamenti képviselő elnökletével. A tanácskozáson az MKP-t Kőrösi Ildikó önkormányzati alelnök képviselte, az azt követő konferencián a Felvidékről Duray Miklós előadóként vesz részt.
Elsőként Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott tájékoztatót, majd a résztvevők néma főhajtással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Éhn József építőmérnökről, a polgári Magyarország, a magyar nemzetegyesítés és a közösségi autonómiaküzdelem emblematikus alakjáról.
Potápi Árpád János a KMAT idei második ülésének nyilvános részén felszólalva megállapította, hogy egyedül a Vajdaságban sikerült előrelépni az autonómia területén. Úgy vélte, amíg a székelyföldi magyar ember is közömbös az autonómia iránt, addig kevés esély van a sikerre. Szerinte elsősorban a saját közösség autonómia iránti igényét kell megerősíteni, majd a román közösségét, ehhez kell hozzáilleszteni a magyar és a román politikát, és ehhez kell nagyhatalmi, európai uniós támogatást szerezni. „Semmivel sem jobb a helyzet mint 1995-ben vagy 2004-ben, de innen szép fordítani” – jegyezte meg az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a magyar nemzetpolitika immár arra törekszik, hogy a Kárpát-medence magyar közösségei boldogulni is tudjanak a szülőföldjükön. Ezért a hagyományos nemzetpolitikai területek mellett a magyar közösségek gazdaságát is támogatja.
Az államtitkárnak az autonómia iránti közönyre vonatkozó megállapítását mind Tőkés László KMAT-elnök, mind pedig Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vitatta.
Tőkés László, Szili Katalin és Potápi Árpád János (Fotó: Tőkés László Sajtóirodája/FB)
Tőkés László a székelyek autonómiaigényét a templomba ritkán járó, de mégis hívő emberek vallásosságához hasonlította. A KMAT elnöke szerint történelmi előzményei vannak annak, hogy az erdélyi magyarságban erősebb az autonómiaigény, mint a Kárpát-medence más magyar közösségeiben. Az erdélyi magyarság öntudatába ugyanis beépült, és maradványaiban máig megmaradt az erdélyi államiság tudata – vélte Tőkés László. A politikus úgy vélte: a Magyarországot felszabdaló trianoni döntés centenáriumát megelőző fokozódó magyarellenesség is a közösségi önrendelkezés hiányára vezethető vissza. „Gordiuszi megoldás volna, ha a nemzeti önrendelkezés közösségi jogát tudnánk érvényesíteni. Tovább kell folytatnunk törvényes küzdelmünket az autonómia különböző formáinak a megvalósítása érdekében” – jelentette ki Tőkés László.
Szilágyi Zsolt úgy vélte: a székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-ben tartott nem hivatalos mozgó urnás népszavazása is jelezte, hogy az autonómia népakarat Székelyföldön. A politikus szerint „mozgásban kell tartani a közösséget” hogy a népakarat megmaradjon.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában azt hangoztatta, hogy a magyar közösségeknek előbb a közösségeiken belül kell egységesíteniük autonómiaelképzeléseiket, és csak ezután szabad megszólítaniuk országaik vezetését. Úgy vélte: a Székelyföldre vonatkozó két autonómiatervezet között a leglényegesebb különbség, hogy míg az SZNT a történelmi Székelyföld számára kér területi autonómiát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye területére vonatkozik. Utóbbi terület nagyobb és olyan kistérségeket is magába foglal, amelyeken kisebbségben élnek a magyarok. A miniszterelnöki megbízott abbeli szándékának adott hangot, hogy a következő egyeztetésen „közös nevezőre hozzák” a székelyföldi tervezeteket.
Az ülés résztvevői (Fotó: KMAT)
Délután kezdődött a Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa? címmel a KMAT által szervezett autonómiakonferencia a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
Az autonómia meghatározásáról, elérésének módjáról Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász, valamint Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa adott elő. Az eredményeket, eredménytelenségeket, alternatív megoldásokat pedig Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író, egyetemi tanár és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke taglalták. Duray Miklós előadásának szövege az alábbiakban olvasható:
Két nyilatkozatot is elfogadtak
A KMAT résztvevői egy zárónyilatkozatot is elfogadtak, amelyben többek között tiltakoznak az ukrán oktatási törvény ellen, valamint a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése miatt. A dokumentum figyelmet szentel a Minority SafePack kezdeményezésnek, melyről az alábbi olvasható benne: „A KMAT támogatja a Minority SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést, és felkéri a tagszervezeteken keresztül a Kárpát-medencei magyar közösségeket, valamint nemzetközi partnereiket, hogy tagjaik aláírásával segítsék a kezdeményezés sikerre vitelét. Az egymillió aláírást igénylő európai szintű kezdeményezés fontos eszköz lehet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében.”
A nagyváradi fórum fontosnak tartotta azt is, hogy az ukrajnai oktatási helyzettel kapcsolatban külön nyilatkozatot adjon ki, melyben elutasítják a jogtiprást és támogatásukról biztosítják kárpátaljai tagszervezetük elnökét, Brenzovics László parlamenti képviselőt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét, valamint Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét.
