„Cserkész vagyok, egy jobb világért dolgozom!” hangzik ma sok helyen. Február 22-e az emlékezés napja, mivel a cserkészek közössége megemlékezik Bi-Pi célkitűzéseiről, nagy álmáról, miközben magukba és egymásra tekintenek, valamint a környezetükben végzendő feladatokra. 1857-ben, 161 éve ugyanis ezen a napon született Lord Robert Baden-Powell (Bi-Pi), a cserkészet alapítója.
Ennek emlékére a közösségi médiát felhasználva sokan megjelölt profilképet váltanak, hogy megmutassák a világnak, mennyien is vannak a cserkészek. ( A fényképedet cserkésznyakkendővel: erről a linkről is elérhető, s bátran használhatók a #cserkészvagyok és a #thinkingday hashtagek).
Ez alkalomból mi is felkerestük a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapatot. A rimaszombati cserkészet megalapítása az 1912-1913-as tanévre tehető, amikor is az Egyesült Protestáns Főgimnáziumban Horváth Zoltán oktató felvetette a helyi cserkészcsapat megalakításának az ötletét. 1914-ben végül két csapatot és hat őrst (kakukk-, sólyom-, galamb-, vércse-, bagoly-, fecske-) hoztak létre, melyekbe összesen 36 újoncot vettek fel. Parancsnokaik Horváth Zoltán és Szigeti-Benedek Gyula tanárok voltak. Így alig egy évvel a Magyar Cserkészszövetség megalakulása után, a Felvidéken harmadikként, Komárom és Losonc után Rimaszombatban is megszerveződött a cserkészet.
A csapatot, s annak zászlaját 1915-ben avatták fel az iskola tornatermében. Rimaszombatban az 1930-40-es évek közötti időszak jelentette a cserkészet fénykorát, mivel több száz gyermek cserkészkedett, hat cserkészcsapat működött a városban, majálisokat, cserkésznapokat tartottak a nyilvánosságnak a szabadkai erdőben, nagytáborokat, gyalog- és kerékpártúrákat szerveztek, képzéseken vettek rész, cserkészzenekar működött.
A háború után sajnos betiltották a cserkészetet, mely csak 1990-ben alakult újjá. 1991. április 20-án avatták fel a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat mintegy negyven cserkészét, mely csapat immár huszonhetedik éve működik sikeresen. Ez idő alatt több mint húsz nagytábort, rengeteg tanyázást, vízi- és kerékpártúrát, gerinctúrát, barlangi és hegyi túrát szervezett a csapat.
Rákos Ágotának Petőfi programosként szeptember óta van szerencséje Rimaszombat gyönyörű városában tölteni mindennapjait. Már megérkezésekor rögtön felvette a kapcsolatot a helyi, 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapattal.
„Mivel magam is cserkész vagyok, kíváncsian vártam, hogy megismerkedhessek a helyi csapattal és munkájukkal. Nagy örömömre szolgált, hogy a Szombathy Viktor emléke előtt tisztelegni kívánó „Száll a rege várról várra” elnevezésű történelmi vetélkedő megszervezésében aktívan részt vehettem. Több szempontból is érdekes kihívás volt számomra ez a feladat, hiszen új voltam a városban, még a legtöbb dolog ismeretlen volt előttem, mégis egy történelmi vetélkedőt állítottam össze, kalandos kincskereső feladatokkal a helyi fiatalok és a vendégségbe érkező putnoki Gomba Levente Gimnázium tanulói számára” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak. Kifejtette, a helyi cserkészközösségben egy összetartó kedves nagycsaládot ismert meg. „Szívélyesen fogadtak maguk közé és azóta is gyümölcsözően tudunk együttműködni” – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy mit jelent a cserkészet a mindennapokban, elmondta, hogy számára ez életforma. „ Ez az összetartozást, az embertársainkhoz való segítő odafordulást jelenti, mely különös fontossággal bír rohanó, bezárkózott világunkban” – fűzte hozzá Rákos Ágota.
Mint ahogy ő is megtapasztalhatta, a rimaszombati cserkészek karitatív tevékenységet is folytatnak. Az évek során több tucat őrsvezetőt képeztek ki és a tisztek száma is emelkedett, a fél tucatot is elérte. A cserkészcsapat már háromszor szervezett Vascserkész csapatváltó roverversenyt, országos történelmi vetélkedőt, a második őrsvezetőképző tábort, valamint a Hernádon és a Tiszán vízitúrákat bonyolított le.
Saját cserkészotthonuk van, tanyával is büszkélkedhetnek, s egy időben volt saját újságjuk, melyet Gömöri Cserkész néven adtak ki. Jelenleg 6 őrs működik, és 58 cserkészt számlál a csapat, rendszeresek az őrsi foglalkozások, a portyák, tanyázások, tizenöt újoncot avattak idén. Öregcserkész klub is működik már több, mint húsz éve a városban, 20 fővel. A kerületi cserkésztanács elnöke Vörös Attila, csapatparancsnok Varga Gábor.
Varga Gábor, a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat parancsnoka a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a Jóistennek köszönhetően olyan szerencsés helyzetben van, hogy mint kiscserkész, cserkész, rovercserkész és most már mint vezető is cserkészkedhet.
„A cserkészet 26 éve élénken és örömmel él a gondolataimban, mindennapjaimban. Örülök, hogy cserkész lehetek, hogy több millió testvérem van a világ bármely pontján” – hangsúlyozta. Hozzátette, ha a nyakába veszi a világot, bárhol találkozhat cserkésztestvéreivel.
Elmondta, magyar cserkészként külön öröm és megtiszteltetés élni. „Oly sok példás és jeles magyar személyiség kötődik a cserkészethez. Ha csak a szülővárosomból kellene megemlítenem néhány példát, leginkább Győry Dezső és Szombathy Viktor neve jut az eszembe. Számomra cserkésznek lenni megtiszteltetés, felelősség és példamutatás. Megtiszteltetés, hogy ilyen nagy családba tartozhatom. Felelősség a rám bízott ifjú cserkészek „emberebb emberré, magyarabb magyarrá” tanítása és nevelése, hogy értékes és hasznos magyar lelkületű tagjai legyenek társadalmunknak. Példamutatás a mindennapokban – amikor az utcán sétálva szemetet veszek fel, s bedobom a szemetesbe, vagy ha segítő kezet nyújtok akkor is, ha nem kérik, önzetlenül adni és örömet érezni ebből” – nyilatkozta, s megismételte a mai nap jelszavát: „Cserkész vagyok, egy jobb világért dolgozom!”