XXI. Mécs László Szabadegyetem – szerdai program

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya július 9-e és július 15-e között szervezi meg a XXI. Mécs László Szabadegyetemet a jászói Autokemping területén.

A július 11-ei, szerdai program:

10:00 Előadás és könyvbemutató: „Ballada a szülőföldről.”

Előadó: Dunajszky Géza, felvidéki magyar író, publicista, amatőr helytörténész, Debrőd község szülöttje. „Gyerekeink el-elbizonytalanodnak, amikor a magyar népmesék hőseiről kérdezzük őket, jobban otthon vannak már a divatos, minden csatornából rájuk zúduló nemzetközi „hősök” világában. Dunajszky Géza lelkében sem fért meg ez a történet-folyam. Ott van benne a gyerekkor eredendően tiszta emléke, a gyönyörű debrődi miliő, a sok szép történet. Első megközelítésben azt érzi az ember, hogy egy valahol még megbúvó, elrejtett, intim paradicsom az, ahová a szerző hív bennünket. Ott van ez, nagyon pontosan és körülhatárolhatóan a lelkében, ott úszik az emlékezet nagy taván, mint egy hatalmas tavirózsa-sziget. Amikor az ember elkezdi olvasni ezt a könyvet, szinte csodálkozik, miért is adta neki a szerző ezt a fájdalmakat hordozó címet. S amikor hagyja így magát becsalogatni egyre mélyebben az egymás után sorjázó történetekbe, rájön: nem lenne, nem lehetne igaz ez a történet-folyam, ha nem szólna őszintén a disszonáns témákról is, a háborús szenvedésekről és a második világháború utáni meghurcoltatásokról: így válik teljessé, igazzá. Nem a mi szégyenünk ez, hanem azoké, akik máig nem találtak annyi lelkierőt magukban, hogy az igazságtalanságok miatt legalább bocsánatot kérjenek az ártatlanul meghurcoltaktól és a legyilkoltak hozzátartozóitól.” – vallja Csáky Pál. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

11:00 Előadás és könyvbemutató: „A Szent László legenda.”

Előadó: B. Kovács István, felvidéki magyar régész, néprajzkutató, gömörológus, etnológus, a Gömörország folyóirat alapító főszerkesztője, Széchenyi Ferenc-díjas, Magyar Örökség-díjas, Ex Libris-díjas. Az előadó a Világ Vitéze – Magyar hősepika című könyvében cáfolta meg azt a két évszázad alatt beidegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. A templomi falképekről készült színes felvételeken kívül tartalmazza a kötet a legendának a középkori krónikáinkban és egyéb korabeli emlékeken fennmaradt feljegyzéseit és ábrázolásait, valamint a fellelhető párhuzamokat is. A könyv azonban nem csupán a legendát, annak hősepikai előzményeit mutatja be, de – összhangban a Szent László Emlékév célkitűzéseivel – kitér arra is, hogyan vált a történetben szereplő leány később az ország patrónájává, illetve az eredetileg pogány epikus hős László által kereszténnyé és szentté. Érzékelteti azt az átalakulást, amelynek következtében pogány hősepikánkból keresztyén nemzeti mítosz lett. A kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett. Az előadás után a szerző megjelent könyvét árusítják majd és személyesen dedikálja azt.

14:00 Barlanglátogatás.

A táborlakók délutáni közös látogatása a jászói barlangba. A Jászói-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Gazdag cseppkődíszítéséről, érdekes sziklaalakzatairól, járatainak többszintes kifejlődéséről, fajgazdag denevéreiről, régészeti leleteiről és figyelemfelkeltő történelméről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült. A barlangot a Bódva-folyó lebukó vizei alakították ki másodidőszaki triászkori mészkőben 5 kifejlődési szinten. Járataiban gazdag cseppkődíszítés található. Figyelemreméltóak pagodaszerű állócseppkövei, cseppkőoszlopai, cseppkőlefolyásai, cseppkődobjai, szalmacseppkövei és egyéb formái. A barlang egyben a denevérek kedvelt telelőhelye is. Szlovákia 24 denevérfajából 19 rendszeresen telel itt. A barlangot már a történelmi időkben is ismerték, amiről a Huszita-terem 1452-ből származó felirata tanúskodik. A barlanglátogatás túravezetője: Képes Sándor, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.

15:30 Élménybeszámoló és kötetlen beszélgetés: „

Előadó: Szécsi Zoltán, háromszoros magyar olimpiai bajnok vízilabdázó, kapus, az év magyar vízilabdázója volt 2004-ben, az év magyar sportcsapatának volt tagja 200-ben, 2004-ben és 2008-ban, az őszósportok Hírességek csarnoka tagja 2015-től. Gyerekkorában orvosi javaslatra úsznia kellett. Ekkor kezdett vízilabdázni is. Az olimpiai játékokon vízilabdában 2000-ben Sydney-ben, 2004-ben Athénban és 2008-ban Pekingben lett olimpiai bajnok. Volt világbajnok, Világliga győztes, és sokszoros magyar bajnok. Klubjai voltak: BVSC, Eger, Ferencváros, majd ismét Eger. 2013-tól 2017-ig a Kaposvári VK vízilabdacsapat vezetőedzője volt. 2000-ben az olimpiára, mint a csapat legfiatalabbja utazott ki, és az elődöntőben fontos szerepet kapott. Az addig magabiztos Kósz kapus megijedt a lehetőségtől, mire Kemény Dénes vezetőedző betette Szécsi Zoltánt. Ő pedig igazolva hírét, határtalan nyugalommal, már-már szemtelenül védte ki a jugoszláv lövéseket. „Jutalomból” a döntő utolsó két percében is szerepet kapott. A Szecska becenévre hallgató háromszoros olimpiai bajnok élménybeszámolót tart sikereiről és kudarcairól egyaránt. Szécsi Zoltán rengeteg apró titkot is felfed gyerekkoráról, az olimpiai szeánszoktól, sőt még arról is, hogy régebben vadászpilóta szeretett volna lenni. 2018 tavaszán visszaköltözött Egerbe, részt vállal a város programjaiban. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz a kötetlen beszélgetésre is a sikeres sportolóval.

16:30 Előadás: „Hunyadi Mátyás (1458 – 1490) – Mátyás, az igazságos.”

Előadó: Takaró Mihály, irodalomtörténész, egyetemi oktató. Ki ne hallott volna már Mátyás királyról, a mesék igazságos királyáról? Takaró Mihály annak jár utána, milyen uralkodó is volt ő valójában, hogyan erősítette a király hatalmát, merre növelte az ország területét. Mátyásról halála után számos monda is keletkezett. 1490-ben bekövetkezett halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt, aki megakadályozza törvénytelenségeiket. Mondák és legendák terjednek arról, Mátyás mennyire jól megértette magát a kisemberekkel. Az irodalomtörténész előadásában beszámol a Hunyadi fiúk sorséról, a fiatal király önállóságáról, Mátyás első fellépéséről a török ellen, Mátyás megkoszorúzásáról, Hunyadi Mátyás uralmának megszilárdulásáról, a fekete seregről, a megújult török támadásokról, Mátyás uralkodásának érdemeiről, az 1467-es pénzügyi reformról, Mátyás király nagy szerelméről. Mátyás igazi hódító volt harctéren és az ágyban is igazságos volt. Igaz, legszívesebben csak egy nővel bújt volna ágyba, akit alacsony származása miatt nem vehetett nőül, de aki megajándékozta egyetlen egy fiával, Corvin Jánossal. Edelpeck Borbála – másként Barbara Edelpöck – volt ez az asszony. A viszony hat éven át tartott, ,,hivatalosan” akkor ért véget, amikor Mátyás király feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király lányát. Hogy miért lett igazságos? Mert a főurakat, a gazdagokat nagyobb tehervállalásra kényszerítette, igazságos adórendszert dolgozott ki. Többször is felkarolt jobbágysorban tengődő embereket. Az előadás után az előadó eddig megjelent könyveit és hanghordozóit (CD és DVD) árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

19:00 Előadás: „Háborúból háborúba – békéből békébe.”

Előadó: Popély Gyula, felvidéki magyar történetíró, volt parlamenti képviselő, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Popély Gyula kutatási területe a felvidéki magyarság 1914-1945 közötti politikai és művelődéstörténete, demográfiai helyzetének alakulása, a nemzetközi kisebbségvédelem. A tavaly megjelent könyv alcíme: A második évtized csehszlovák uralom alatt. A könyvbemutatóval egybekötött előadás a felvidéki magyarság második évtizedét világítja meg az 1929 és 1939 közötti évtizedben. Mind a bemutatott könyv, mind a szerző előadása a csehszlovák állam 1939-ben bekövetkezett felbomlásáig kíséri figyelemmel a felvidéki magyar nemzeti közösség helyzetét az agonizáló köztársaságban. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

20:00 Előadás és filmvetítés: „Csemadok.”

Előadó: Zsebők Csaba, a film történész szakértője és szerkesztője. 2005-ben a Dunatáj Alapítvány égisze alatt Kurucz Sándorral, a film rendezőjével, valamint Szederkényi Miklós gyártásvezetővel és Kollányi Judit vágóval határozták el azt, hogy a hajdani Csemadokos fáklyavivők és utódaik megszólaltatásával egy 40 perces dokumentumfilmben mutatják be az 1949. március 5-én megalapított Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét, a Csemadokot. A Felvidéken másodszor kerül vetítésre Csemadok című dokumentumfilm. Bár a mű nem kimondottan a felvidéki magyarság legjelentősebb kulturális szervezete megalakulásának 70. évfordulója alkalmából készült, ám a közelgő jubileum kapcsán is azt érdemes lenne minél több helyszínen, így iskolákban, Csemadok- és ifjúsági klubokban, valamint fesztiválokon bemutatni a nagyközönségnek. A filmben B. Kovács István, Bárdos Gyula, Dobos László, Duka-Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Erdélyi Zoltán, Katona István, Kiss Mihály, Kolár Péter, Kozsár Miklós, Mácza Mihály, Nagy János, Petheő Attila, Pukkai László, Szabó Rezső, Újváry László és Vadkerty Katalin magvas gondolatai hangzanak el a Csemadok jelentőségéről, nemzettudat-erősítő és magyarság-megtartó szerepéről. Sajnos, közülük időközben már többen távoztak az élők sorából. Az 1949 tavaszán megalakult Csemadok mítosszá vált, s egyre inkább a magyarsággal való azonosulás és érdekérvényesítés lehetőségét is jelentette. A film elősegíti, hogy a Csemadok méltó helyre kerüljön a köztudatban.

A Mécs László Szabadegyetem fővédnöke Bartal Károly Tamás, a jászóvári premontrei rend nyugalmazott főapátja.

A rendezvény társszervezői: Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár; Csemadok Jászói Alapszervezete; Csemadok Szepsi Alapszervezete.

A rendezvény támogatói: Bethlen Gábor Alap Zrt., Budapest (Magyarország); Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szlovák Köztársaság Kormányának Nemzeti Kisebbségekért Felelős Főosztálya.