Szobrot kapott Prágában Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz felismerője, az anyák megmentője.
Semmelweis Ignác mellszobrát a cseh főváros központjában lévő általános egyetemi kórház U Apolináre elnevezésű szülészeti részlegének főbejáratánál lévő Szent Kereszt kápolna előtti belső parkban leplezték le június 27-én délután. A vörös márványtalapzaton és a mintegy másfél méteres szürke márványoszlopon elhelyezett bronz mellszobor Madarassy István magyarországi képzőművész alkotása.
A mellszobor alatt az oszlopon „Semmelweis 1818-1865” felirat áll. Az oszlop két oldalán elhelyezett cseh, illetve angol nyelvű szöveg szerint ez Semmelweis Ignác első szobra Csehországban. A szobrot a budapesti Semmelweis Egyetem és a prágai Károly Egyetem közösen állította Rosivall László javaslatára Semmelweis születésének 200. évfordulója alkalmával. „Legyen ez a szobor jelképe az ügy iránti fellángolásnak és a tudomány győzelmének a tagadás és a kétkedés felett” – olvasható csehül és angolul.
Az ünnepségen megjelent Tomáš Zíma, a Károly Egyetem rektora és Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete. Részt vettek a szoboravatáson a Csehországi Magyar Orvosok és Természetgyógyászok Társulatának, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének vezető képviselői is.
A szobor leleplezése (Fotó: Kokes János/Felvidék.ma)
Semmelweis Ignác munkásságát és életét rövid beszédekben Tomáš Zíma, valamint Boros Miklós ismertették, méltatták. A rektor azt is elmondta: nagyon jó és hasznos az együttműködés a Károly Egyetem is a Semmelweis Egyetem között, s ezt a jövőben is folytatni kívánják. A szoboravatást Yvona Škvárová, a prágai Nemzeti Színház operatársulata szólóénekesének a fellépése tetté színesebbé.
A prágai szoboravatásra az idei Semmelweis Ignác-emlékév, az anyák megmentője születésének kétszázadik évfordulója alkalmával került sor. Az emlékév fővédnöke Áder János magyar köztársasági elnök. Semmelweis Ignác szobrának állítását Prágában a magyar emlékbizottság kezdeményezte, a költségeket pedig a magyar állam fedezte. Magát a szobrot a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem ajándékozta a prágai egyetemi kórháznak.
Az U Apolináře kórházban működő szülészet Európa egyik legrégibb ilyen jellegű intézete, amelynek gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza. A több mint kétszáz éves Szent Kereszt kápolna, amely előtt a Semmelweis-mellszobor helyet kapott, a szülészet részét képezi. Az egész szülészeti épületegyüttest 19. század végén Josef Hlávka, neves cseh építész és mecénás tervezte és építtette. A szoboravatáson elhangzott: Hlávka a tervezésnél figyelembe vette Semmelweis felismeréseit is, ezért a szülészet minden részlege például fertőzés vagy más hasonló probléma esetén lezárható, elszigetelhető, így a többi részleg szabadon tud működni.
Csehországi magyarok Semmelweis szobra előtt (Fotó: Kokes János/Felvidék.ma)
Semmelweis Ignác mellszobrának felavatása Prágában a magyar-cseh kapcsolatok szempontjából nagyon pozitív esemény.
Közismert történelmi tény, hogy a magyar orvos felismerését a gyermekágyi láz okáról kortárs kollégái nem fogadták el. A Semmelweis-tan elutasításában döntő szerepet játszottak az akkori prágai szülészorvosok. A cseh főváros ugyanis azokban az években a szülészet európai fellegvárának számított. Később azonban Prágában már neves követői akadtak Semmelweisnek, és a magyar orvos felismerésének rendkívüli súlyát a csehek is nagyra értékelték. 1894 szeptemberében Budapesten egy nemzetközi szakkongresszuson Ferdinand Hueppe prágai professzor már lelkesen méltatta Semmelweis érdemeit. Ezt a témát részletesen Kiss László, szlovákiai magyar orvostörténész dolgozta fel a Prágai Tükör című csehországi magyar folyóiratban 2015-ben megjelent tanulmányaiban.
