Kormányfőként levezényelte Szlovákia európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásait, javaslatára kezdett tárgyalni az EU Horvátország felvételéről, többször járt a Fehér Házban. Mikuláš Dzurinda jelenlegi külügyminiszter a magyar-szlovák kapcsolatokról is beszélt a TASR hírügynökségnek adott intejújában.
Dzurinda szerint az ország élete olyan, mint az emberé. Húsz év alatt sokat fejlődött Szlovákia. Kezdetben magyarázkodtunk, házi feladatokat kaptunk, mondta, ma viszont szuverénül mozgunk a világban, témákat vetünk fel, teljesen szabadon mondunk véleményt. Az út, amit az ország megtett, nagyon szép volt szerinte. A cseheknek, magyaroknak és lengyeleknek 1998-ban kétéves előnyük volt, már NATO-tagok voltak, Szlovákia mégis behozta hátrányát, hogy aztán néhány év múlva lekörözze őket, s egyedüliként bevezesse az eurót.
Nagyon fontosnak tartja Dzurinda, hogy Csehszlovákia kettéválását követően Szlovákia szinte diplomáciai tapasztalat nélkül képes volt sikerre vinni Bős ügyét, majd két évre ENSZ BT-tagságot is szerzett. Mérföldkőnek tartja Szlovákia számára az OECD-tagság elérését, aztán a csatlakozási tárgyalások sikereit, amikor bizonyítani tudták, hogy Szlovákia nem diszkriminálja a romákat, s ezt Günter Verheugen biztos is elsimerte. Mérföldkőnek tartja Dzurinda a szlovák diplomácia életében a 2005-ös Bush-Putyin találkozót Pozsonyban.
– Nem szűkült-e az utóbbi években a szlovák külpolitika csak a szlovák-magyar kapcsolatokra? – kérdezte a hírügynökség. Erre Durinda ezt felelte: „ Sajnos, igen. A kérdés számomra azt jelenti, mert már többször is beigazolódott, hogy amikor képtelenek vagyunk megoldani valamilyen problémát és elsősorban a választópolgárok szavazatára hajtunk, a populizmus eszközeihez nyúlunk. Szlovákiában a magyar kártya eddig mindig jól működött. Most úgy tűnik, jobb idők jönnek, ami azt jelenti, hogy Szlovákia növekszik, mert a legutóbbi parlamenti választáson már nem volt döntő szerepe a magyar kártyának. Azt gondolom, ma is olyan kihívás előtt állunk, hogy a külügyi szolgálat ne szűküljön csak a szlovák-magyar viszonyra, hanem legyenek fő célkitűzései, ahol gyarapítani is tud. A Nyugat-Balkán problémáira gondolok például. De persze az is fontos, hogy stabilizáljuk kétoldalú kapcsolatainkat Magyarországgal.”
– Elégedett-e azzal a munkával, amit a szlovák diplomácia Budapesten végez a kapcsolatok javítása érdekében? – kérdezte a TASR, mire a külügyminiszter leszögezte: – A szlovák-magyar kapcsolatokról beszélve tudatosítani kell, hogy hosszú távú munkáról van szó. Nem lehetnek eltúlzott reményeink, és nem lehetünk türelmetlenek. Időre van szükség, szilárd, világos és hosszú távú álláspontokra. És főleg egy kis jószándékot kell mutatni, s ez megvan bennünk. Ha ehhez még a helyes módszert is megtaláljuk, ami az, hogy előre nézünk, akkor van tere a viszony javításának. Néha úgy tűnik nekem, hogy mind valamennyien átnézve a fejek felett egy távoli országot szemlélnénk. Prágáig még csak-csak ellátunk, de Budapest mintha már túlontúl messze lenne. Le kell rombolnunk az előítéleteket, a korlátokat. A múlt öröksége ugyan kicsit mélyebb, és ezért több türelem és idő is kell ahhoz, hogy egyszer azt mondhassuk: a kapcsolataink szabványszerűek – szögezte le Dzurinda, aki nem gondolja, hogy a görög segéllyel kapcsolatos szlovák kijelentések, vagy Koszovó elismerésének megtagadása csökkentené az ország nemzetközi presztízsét. Szerinte vannak jó érveik a döntések mellett, s az, hogy egy család tagja valaki, nem jelenti, hogy mindenre rá kell bólintania. „Néha kell egy hang, hogy forduljon a vélemény. Ha mindenki hallgat, ki fog változtatni?“ – fejtegette, hozzátéve: 1989 óta ő komolyan gondolja, hogy nem kell és nem szabad félni. Kulcskérdésnek tartja az európai politika további alakulását. A populizmus és a nacionalizmus veszélyes – mondta, európai kihívás is megbirkózni vele. Nagy kérdés a rohamosan fejlődő Kína, India, a globális jétékosok, akik mellett Európa sem állhat meg. Ezért arra az alapvető kérdésre is gyors választ kell adni, hogy hogyan lehet létrehozni egy objektíve szorosabb Európai Uniót, de párhuzamosan megőrizni a belső konkurenciát is.
A TASR nyomán, Felvidék Ma,gy
