A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás olyan nemzetközi kiterjedésű jelenségekké váltak, melyeknek súlyos gazdasági és társadalmi következményei vannak. Kihatnak a belső piac működésére, illetve a fogyasztók védelmére is, különösen az egészségügy és a közbiztonság területén. A helyzet a kereskedelmi forgalom eltérítését és a verseny torzulását idézi elő.
A becslések szerint ezek a tevékenységek a világkereskedelem 5-7%-át teszik ki, és összességében évi 200 ezer munkahely megszűnéséért felelősek. Ezenkívül becslések szerint az Európai Unió nemzetközi tevékenységet folytató vállalatai ennek következtében évi 400–800 millió euró közötti összegtől esnek el a belső piacon, és körülbelül 2 milliárd eurótól az unión kívül. A probléma fokozottan érinti az informatikai szektort.
A hamisítás és a kalózkodás Szlovákiában is több száz milliós károkat okoz évente. A Szlovák Iparjogvédő Hivatal (ÚPV) adatai szerint a hamisításokból és kalózkodásból adódó veszteségek évi 456 millió euróra tehetők, ami a tizenegy figyelt ágazat forgalmának 12,3 százaléka.
Az Európai Unió jelentős célpiaca a hamisított élelmiszereknek, italoknak, luxuscikkeknek, kiegészítőknek és elektronikai cikkeknek. Ugyanakkor különösen komoly veszélyt jelentenek nemcsak a gazdaságra, hanem a lakosságra is a hamis gyógyszerek és vegyszerek.
A szellemi tulajdonjogokkal védett termékek hamisításának kérdésével foglalkozott az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) képviseletében annak elnöke, Christian Archembeau is, Richard Raši beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettessel történt találkozása alkalmával.
„A beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalának feladata az innováció, a smart technológia és azon ágazatok célzott támogatása, melyek a szellemi tulajdonjogok védelmén alapulnak. A szellemi tulajdon védelmétől függő munkahelyek száma 38 százaléknyi az Európai Unióban és ez Szlovákia számára rendkívül ösztönző“ – mondta a találkozó kapcsán Raši.
Azon ágazatokban, ahol intenzíven alkalmazzák a szellemi tulajdon jogvédelmét, a bérek 46 százalékkal magasabbak a többi ágazathoz képest, mivel ez magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységnek számít. „A szellemi tulajdon védelmére épülő ágazatok az unión belül több mint 60 millió embert foglalkoztatnak “ – közölte a hivatal.
Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, a tudományos felfedezések, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések (védjegyek, márkanevek). A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek.
A szellemi tulajdon jogvédelmének két nagy ágát az iparjogvédelem és a szerzői jogok védelme alkotják. A szellemi tulajdon biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások, a csúcstechnológiai ágazatokba és a kulturális iparba irányuló befektetések, valamint a marketinghez és a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges kiadások megtérülését. A szellemi tulajdon időleges monopolhelyzetet teremt, kizárólagos hasznosítási, használati, felhasználási jogot nyújt, melynek megsértése törvénybe ütközik.
Különösen veszélyes a társadalomra nézve a gyógyszerek virágzó iparágnak számító hamisítása. A hamis gyógyszer egyik alapvető ismérve, hogy nem tartalmazza azokat a hatóanyagokat, amelyeket az előírások szerint az eredeti készítménynek tartalmaznia kell. Rosszabb esetben az egészségre kimondottan káros vagy akár mérgező anyagokat, illetve ritkán még kábítószert is tartalmazhatnak a hamis gyógyszerek.
A hamis készítmények előállításához nem feltétlenül szükséges laboratóriumi környezet, sőt az ismertté vált esetek többségében korántsem steril körülmények között állították elő a hamisítványokat. Tárolásuk módja szintén messze elmarad az eredeti gyógyszerek szigorú előírásaitól, a szállítás tekintetében pedig minden lehetséges módszerrel próbálkoznak a hamisítók.
A gyógyszerhamisítás ma már Európában is aggasztó méreteket ölt: a piac tíz százalékát teszi ki. Amellett, hogy az egészséget veszélyeztető tevékenység, évente igen jelentős, mintegy 500 milliárd eurós adókiesést is okoz a nemzeti költségvetéseknek. Az Európai Bizottság vámhatósági jelentése szerint a postai küldeményekben talált hamis termékek száma évről évre nő.
Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb jelenséggé vált elsősorban a nyugat-európai országokban, hogy a hamis gyógyszerek a legális patikai forgalmazásban is megjelentek. Számos esetben került már sor gyógyszerek tömeges visszahívására, amikor bejelentések nyomán akadtak hamis készítményekre a hatóságok.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
