Napra pontosan tíz évvel ezelőtt távozott az élők sorából Bujtor István színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Az Ötvös Csöpi karakterének megformálója, és Bud Spencer gyakori magyar szinkronhangja váratlanul hunyt el, számtalan megvalósítatlan tervvel, de annál gazdagabb életművet hagyva hátra.
Ezerkilencszáznegyvenkettő május 5-én látta meg a napvilágot Frenreisz István néven, Frenreisz István neves belgyógyász és Gundel Márta – a híres Gundel Károly vendéglátós lánya – házasságának gyümölcseként. Öccse Frenreisz Károly, a Skorpió együttes zenésze, bátyja pedig az édesanyja első házasságából született, tragikus hirtelenséggel elhunyt Latinovits Zoltán színművész. A Bujtor nevet később egy filmszerep kedvéért vette fel.
A Piarista Gimnázium és a József Attila Gimnázium sikeres elvégzését követően a kitűnő érettségi ellenére nem nyert felvétel az orvosi egyetemre. Ezt követően segédmunkásként és pincérként dolgozott, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol 1966-ban szerezte meg egyetemi diplomáját. Bár ügyes tanulónak számított, mégsem a diplomájának megfelelő munkakörben futott be sikeres karriert. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.
A Győri Kisfaludy Színházban tett szárnypróbálgatást 1971-től a József Attila Színház követte, 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1976-tól a Vígszínház, 1978-ban pedig a Mafilm filmgyártó vállalat alkalmazásában állt. 1989 és 1998 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeként szerepelt, közben 1993-ban a Mahir Film Kft. vezetőjeként is tevékenykedett.
Színészi pályafutása alatt számtalan szerepben aratott sikert, többek között mint Petrucchio (Shakespeare: Makrancos hölgy), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), vagy Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa). Természetesen valamennyit rendezőként is a közönség elé varázsolta.
A filmvásznon is brillírozott, A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok, a Fekete gyémántok mindegyikében szerepelt. Az 1980-ban megálmodott és az általa eljátszott Ötvös Csöpi rendőrnyomozó a magyar filmtörténet kultikus alakjává vált. A még ugyanebben az évben bemutatott Pogány Madonna című filmben tűnt fel, amelyet a Csak semmi pánik, az Elvarázsolt dollár, a Hamis a baba és a kétezres évek elején egy háromrészes sorozat, a Zsaruvér és Csigavér követték. Természetesen valamennyiben rendezőként és forgatókönyvíróként is közreműködött. Ötvös Csöpi, a mindenre elszánt, és minden problémán felülkerekedő bátor karakter küzd a fele olyan tehetséges, de folyton kitüntetett feljebbvalójával, Kardos doktorral a bűnözők ellen. Az Ötvös Csöpi által fémjelzett filmek a magyar mozikon kívül Nyugat-Európa számos országában is sikert sikerre halmoztak.
Rendezőként sok egyéb alkotás mellett A három testőr Afrikában, Komédiások, Színház az egész… nagy sikerű produkciókat valósította meg. Forgatókönyvíróként többek között a Zsaruvér és Csigavér sorozat három része (A királyné nyakéke, Több tonna kámfor, A szerencse fia) köthető a nevéhez.
Bujtor István szinkronmunkássága is említésre méltó, ezen a téren különösen a Bud Spencer-filmek emelkednek ki, ahol Kránitz Lajost követően a második a rangsorban azon magyar színészek közül, aki az olasz óriásnak a hangjukat kölcsönözték. Csak néhány film ezek közül: Nincs kettő négy nélkül, Aranyeső Yuccában, Bűnvadászok, Az ördög jobb és bal keze 1-2., Kincs, ami nincs, Akit Buldózernek hívtak, …és megint dühbe jövünk, Bunyó karácsonyig.
Bujtor István sokoldalúságát bizonyítja, hogy fiatal korában a sportban is méltóképpen megállta a helyét, hiszen a tenisz mellett kosárlabdában az ifi válogatott tagjaként országos bajnokságot nyert. Mindezek mellett örökös szenvedélyében, a vitorlázásban érte el legjobb eredményeit, hatszoros magyar bajnokként.
2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, hosszú ideig mesterséges kómában feküdt. Szeptember 24-én romló egészségügyi állapota miatt a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba szállították át, ahol egy nappal később, 67 éves korában elhunyt, tüdőembólia, keringési és légzési problémák következtében.
