Barack Obama amerikai elnök Varsóban találkozott a kelet-közép-európai térség államfőivel. Koszovó jelenléte miatt nem jött el a találkozóra Románia és Szerbia elnöke, Gašparovič szlovák államfő pedig kikötötte, nem í alá olyan dokumentumot, melyen a koszovói elnök aláírása is szerepel.
Obama megerősítette, hogy fontosnak tartja az Egyesült Államok és a kelet-közép-európai országok közötti szövetséget, igyekezvén eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok „felmelegítését” célzó washingtoni politika a térség rovására valósulna meg.
A péntek esti munkavacsorán, melyen a közép-európai államfői csúcstalálkozó vendégei az amerikai elnökkel találkoztak, Bronislaw Komorowski lengyel elnök emlékeztetett, hogy az elnöki palotának éppen abban a termében, ahol a rendezvény zajlott, írták alá 1955-ben a Varsói Szerződést, és ugyancsak itt tartották a lengyel ellenzékkel a rendszerváltást előkészítő kerekasztal-tárgyalásokat.
Az amerikai elnök arra számított, hogy a demokratikus átalakulás tapasztalataival rendelkező országoknak lesznek javaslataik arra nézve, hogy hogyan lehetne megalapozni az észak-afrikai demokratizálási folyamatot, de a csúcstalálkozón világossá vált, hogy a térség országainak nincs erre vonatkozó közös víziója – állapította meg a mértékadó konzervatív újságnak tartott Rzeczpospolita.
„Afféle Hyde Park volt ez. Érdekes felszólalásokkal, melyekből azonban hiányzott a közös elképzelés. Három terület rajzolódott ki, ahol közösen kellene cselekedni: Kelet-Európa, ahol a demokrácia fejlődésében visszaesés tapasztalható, a Balkán, ahol a demokratizálás nagyon lassan halad előre, és Észak-Afrika, ahol még nem találtuk meg annak a módját, hogy hogyan segíthetnénk” – mondta a lapnak a csúcs egyik névtelenséghez ragaszkodó résztvevője.
A térség megosztottsága már a csúcstalálkozó előtt egyértelművé vált: a koszovói elnök jelenléte miatt nem jött el a szerb és a román elnök, Lengyelország pedig vitában áll Litvániával az ottani lengyel kisebbség helyzete miatt. Előre tudni lehetett, hogy nem lesz zárónyilatkozat, mert Szlovákia kikötötte, hogy nem vesz részt a csúcson, ha a koszovói elnök kézjegye bármilyen dokumentumon szerepel.
„Térségünkben nincs ma olyan országcsoport, amely közösen küzdene érdekeiért” – mondta a lapnak Karol Karski volt lengyel külügyminiszter-helyettes, ellenzéki politikus. Nagyságánál és elhelyezkedésénél fogva Lengyelország lehetne a régió természetes „összekötője”, de Varsó vitában áll Litvániával, romlanak a kapcsolatai a két másik balti országgal is, és felhagyott azzal, hogy szószólója legyen Ukrajnának.
Krzysztof Lisek lengyel európai parlamenti képviselő a csúcs legnagyobb értékének azt tartja, hogy egy asztalhoz ültek az úgynevezett régi és új Európa képviselői, valamint azoké az országokéi, amelyek csatlakozni szeretnének az unióhoz.
Egyes vélemények szerint néhány államfő csak azért jött Varsóba, hogy találkozzon az amerikai elnökkel. „Az a tény, hogy Obama fogadta őket, számukra annak igazolását jelenti, hogy fontos szereplők a nemzetközi porondon. A csúcstalálkozóról írni fognak az amerikai agytrösztök elemzői, és ebből olyan következtetés vonható le, hogy Közép-Európát a világ egyik fontos térségének tekintik – mondta Jacek Wódz szociológus, a Sziléziai Egyetem professzora.
A Rzeczpospolita lengyel lap megemlítette, hogy a vacsora után előre nem tervezett hármas találkozóra került sor Obama, Komorowski és Viktor Janukovics ukrán elnök között. Nem tudni, hogy miről volt szó, de nem zárható ki, hogy Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, ellenzéki vezető őrizetbe vétele, illetve megvádolása volt a téma – írta a Rzeczpospolita, megjegyezve, hogy a következő közép-európai államfői csúcs jövőre Kijevben lesz.
* * *
Schmitt Pál magyar államfő a varsói Hyatt Regency hotelben kétoldalú megbeszéléseket tartott Atifete Jahjaga koszovói, Marian Lupu moldovai és Georgi Parvanov bolgár elnökkel. A találkozók után elmondta, hogy áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és az európai integráció kérdéseit. A koszovói elnök ismételten megköszönte, hogy Magyarország elismerte országát, hogy magas szintű politikai kapcsolatokat ápol vele, és szívén viseli az egész balkáni régió sorsát. Moldovával kapcsolatban a magyar államfő úgy vélekedett, hogy ez az ország lehetne a zászlóvivő a kelet-európai partnerek között. A moldovai elnök Magyarország segítségét kérte ahhoz, hogy országa megkapja az Európai Uniótól a vízummentességet. A bolgár elnökkel lezajlott találkozón áttekintették a két ország kapcsolatait, Bulgária schengeni integrációjának a kérdéskörét.
Az államfői csúcstalálkozót a varsói Királyi Várban rendezték, ahol a magyar köztársasági elnök rendkívül fontosnak nevezte, hogy a közép-európai térség országai segítsék az észak-afrikai államokat saját békés demokratikus átalakulásuk tapasztalatainak átadásával. Biztatónak nevezte, hogy az arab forradalmakból kibontakozó politikai erők többsége valódi demokráciát szeretne. Utalt arra, hogy a szegénység Európában is destabilizáló tényező, a magyar EU-elnökség ezért is tekinti egyik legfontosabb feladatának az unió hatékony és életképes roma stratégiájának a kialakítását. Részletesen szólt az EU keleti partnerségi programjáról is, mint a magyar és lengyel EU-elnökség közös prioritásáról, amely szavai szerint a legfontosabb eszköz az unió keleti szomszédainak a támogatásában. Kijelentette, hogy Európa újraegyesülése csak a nyugat-balkáni országok integrációjával válhat teljessé. Kitért Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok elfogására is, amely szavai szerint könnyebbé teszi Szerbia európai integrációját. Végül leszögezte: Közép- és Kelet-Európa történelmi és kulturális közösség, amelyet hosszú időn át adminisztratív és gazdasági határok, korlátok osztottak meg. Az elmúlt években hatalmas előrelépés történt ezek lebontásában, de a térség még mindig megosztott, mind a jólétet, mind pedig a politikai viszonyokat illetően. „Törekedjünk továbbra is arra, hogy országaink egy erős, szabad és virágzó Európában egyesüljenek” – fejezte be beszédét Schmitt Pál, aki felszólalása után Rómába utazott.
Péntek késő délután Varsóba érkezett a csúcstalálkozó díszvendége, Barack Obama amerikai elnök, aki érkezése után megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját és a gettó hőseinek emlékművét, majd az elnöki palotába indult, ahol munkavacsorán találkozik az államfőkkel.
(Forrás: A Rzeczpospolita, MTI){iarelatednews articleid=”28715,28678″}
