Idén is több százezer zarándokot várnak a csíksomlyói búcsúra, amelyet június 11-én tartanak. A Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben található Hármashalom oltárnál megtartott szabadtéri szentmise ünnepi szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök lesz. Az idei búcsú mottója: „Mária által Jézushoz!”
Idén is több száz felvidéki zarándok indult útra Erdélybe, hogy részt vegyen az összmagyarság egyik legnagyobb katolikus találkozóján, a Csíksomlyói búcsún. Szinte az egész Felvidékről útjára indultak már a zarándokcsoportok, akik lelki vezetőkkel vágtak neki a hosszú útnak. Pozsonytól-Királyhelmecig a felvidéki magyar katolikusok mindig képviseltetik magukat a legnagyobb imatalálkozón, amelyet Pünkösdkor tartanak.
A búcsú liturgikus programja:
Június 10-én, péntek este a 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a 2011-es csíksomlyói pünkösdi búcsút, amelyet a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás követ.
Június 11-én, szombaton fél 6-tól folyamatos gyóntatás és áldoztatás lesz a kolostor négyszögletű udvarában. A szentmisék reggel 7-kor, 8-kor és este 7 órakor lesznek a kegytemplomban.
Az ünnepi szentmise, amelyet a Duna Televízió élőben közvetít, fél 1-kor kezdődik a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben található Hármashalom oltárnál. A szentmise szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök lesz. A kordon a papsággal fél 11-kor indul a Csíksomlyói Ferences Kolostor elől. Éjszaka a kegytemplomban reggelig tartó virrasztásra kerül sor.
Június 12-én, vasárnap pünkösd ünnepe. A szentmisék reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.
Június 13-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék szintén reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.
A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni.
