A világsajtót rendre bejárják a híradások és elrettentő fényképek a tengerek szennyezettségéről, melyek arról szólnak, hogy a legcsodálatosabb természeti kincseinket is elborítja az emberek által termelt hulladék. Nos, nekünk sem kell sajnos a tengerig elmennünk, hogy hasonló szomorú látványban legyen részünk, elég a folyóinkat, állóvizeinket szemügyre venni.
Hogy mit látunk ott? „Szinte mindent, ami nem oda való, itt is a műanyag palackok vezetnek, de akad autógumi, öreg motorkerékpár és bicikli, autóülés, szőnyeg, és műanyag minden mennyiségben, tisztítószeres flakonok, dobozok, fólia. De találtunk öreg bőröndöt, játékbabát, s még örülhettünk, hogy ez alkalommal nem halásztunk ki hűtőszekrényt és autóroncsot is, mint korábban“ – ismertette a Hernád folyón tapasztalt helyzetet Tomáš Dražil, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatója.
Október végén ugyanis a nemzeti park vezetősége megrendezte évi esedékes takarítási akcióját, melynek „leleteiről“ a fentiekben olvashattak. A helyzet bizony eléggé elkeserítő, annál is inkább, hogy szigorúan védett és nehezen megközelíthető területről van szó. A terület megtisztítását végző önkéntesek, természetvédők számára ez utóbbi körülmény, azaz a terepviszonyok miatt a szemét elszállítása sem egyszerű feladat.
Ráadásul felháborító, hogy jóérzésű emberek időről időre megtisztítanak egy adott területet, melyet aztán lelkiismeretlen és rendetlen társaik nagyon rövid idő alatt újra elárasztanak hulladékkal. Szélmalomharc ez a javából, kilátástalanabb már nem is lehetne, hiába a büntetés veszélye, vagy a felvilágosítás.
S hogy honnan kerül ide évről évre ez a sok szemét? Nos, egyrészt a fegyelmezetlen turisták számlájára írható, ami azért érthetetlen emberi megnyilvánulás, mert egyrészt idejönnek megcsodálni a természet szépségeit, másrészt viszont eszükbe sem jut, hogy ezt a szépséget nem szabadna tönkretenni azzal, hogy elborítják szeméttel.
A probléma másik komoly forrása viszont a Hernád folyó felső szakaszán keresendő.
„Rendkívül sok szemét kerül ide a Hernád folyón a nemzeti park felett elterülő településekről, főleg a romák által lakott telepekről, melyek a Hernádba torkolló patakok mellett terülnek el. A legnagyobb gondot ebből a szempontból Szepesvéghely jelenti“ – magyarázta Tomáš Dražil.
Tegyük hozzá, ez is egy feloldhatatlannak tűnő ellentmondás, mivel az itt élők nem fizetnek szemétdíjat, nem megoldott tőlük a hulladékelszállítás, ami aztán a környezetet szennyezi. S amikor már tűrhetetlenné válik a helyzet, akkor – mint ebben az esetben – az önkéntesek tisztítják meg a terepet, vagy kényszerből az önkormányzat oldja meg az áldatlan állapotot, azzal, hogy több konténernyi szemetet szállíttat el közpénzből.
De hasonló környezetszennyezés tapasztalható a Hernád alsóbb szakaszain is, ennek szomorú példája a Ruzsini-víztároló, mely Szlovákia legszebb víztárolói közé tartozik, gyönyörű hegyek övezik, ám ezt az idilli képet is elcsúfítja a szemét, a vízgazdálkodási társulat dolgozói idén is 3000 tonnányit halásztak ki a víztárolóból.
Hogy mi lenne a megoldás? Nehéz megmondani. Szigorúbb fellépés a szemetelőkkel, az illegális hulladéklerakatok „elkövetőivel“ szemben? Lehet, de sajnos nehezen érhetők tetten, s a bírságolás még nehezebben, illetve szinte egyáltalán nem érvényesíthető a romatelepek lakóival szemben. Márpedig ha nem találunk megoldást a környezetszennyezés visszaszorítására, az még több pénzébe fog kerülni az államnak vagy jóvátehetetlen károsodás éri környezetünket, jobb sorsra érdemes természeti kincseinket.
(Felvidék.ma/Náš vidiek/IS)