Nem mindennapi kiállítás megtekintésére nyílik lehetősége pénteken annak, aki ellátogat az este 6-kor kezdődő tárlatra, ahol a híres somorjai képzőművész, Tallós-Prohászka István még ki nem állított műveit tekintheti meg a róla elnevezett kiállítóteremben, a Somorjai Városi Művelődési Központban.
Nem sok olyan ember él a Csallóközben és a Felvidéken, aki ne ismerné Tallós-Prohászka Istvánt, a kitűnő képzőművészt, aki megfestette a csallóközi magyar parasztok életét, munkásságának későbbi szakaszában pedig a Szigetköz tájait fedezte fel. A Somorján született felvidéki magyar festő, illusztrátor, szakíró és közíró ráadásul több, 1920-as évekbeli budapesti életképet is megörökített.
A kiállítást a somorjai Sánka Ágoston szervezte, akit Orosz Csaba polgármester és a somorjai képviselő-testület kért fel, hogy segítsen összeállítani egy emlékkiállítást a festőművész halálának 45. évfordulója alkalmából. Sánka, aki maga is foglalkozik műgyűjtéssel, azt alapkoncepciót választotta, hogy olyan festmények kerüljenek bemutatásra, melyeket még nem állítottak ki sehol.
A másik szempontja az volt, hogy lehetőleg somorjai magángyűjteményekből származó, somorjai jellegű képek legyenek kiállítva. A kiállítandó festményeket 1917-től a 60-as évek végéig festette Tallós-Prohászka. A tárlat anyagában pedig különböző technikákkal készült képek szerepelnek: ceruzarajz, szénrajz, pasztellkép, akvarell, vegyes technika, tempera- és olajfestmény.
Először az ismerősöknél érdeklődött olyan képek iránt, melyeket még nem állítottak ki. A kiállítás anyagának begyűjtése hosszadalmas folyamat volt, februártól októberig tartott. Végül 34 képet állítok ki, melyek bekerültek a katalógusba. Itt fel van tüntetve az művek címe, pontos mérete, technikája.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Somorján született képzőművész alkotásait már életében is elismerték.
Ilyen volt a Jéghordás című kép, melyet a Prágai Modern Galéria vásárolt meg. De ilyen festménye még például a Lóvásár Csallóközcsütörtökben című is. Nem kétséges, hogy legjobb művei alapján Tallós Prohászkát a magyar művészetben tisztes hely illeti meg.
Tallós-Prohászka István Somorján született, egy asztalos fiaként, s már az iskolában felfigyeltek a tehetségére, elsősként már a negyedikesekkel festhetett. Folyamatosan képezte magát, majd a polgári iskola befejezése után, 1913 és 1915 között telekkönyvi írnokként dolgozott Malackán, ahol a neves műgyűjtő Pálffy-családnak volt angol kertjéről is híres kastélya, mely inspirációként szolgált számára.
1915-ben behívták katonának, de a művész mivoltára való tekintettel, mint hadi festőt alkalmazták, portrékat festett tisztekről, s hadi eseményeket örökített meg. Később román fogságba esett, ahonnan 1919. december 6-án szabadult. 1920-ban beiratkozott a Budapesti Iparművészeti Főiskolára, amit 3,5 év után otthagyott – saját bevallása szerint nem volt türelme hozzá –, majd még ebben évben Berlinben képezte magát.
Ezt követően 1924-ben visszatért Somorjára, ahol egy évvel később megrendezte első önálló kiállítását is, az itt található műtermében. A Somorján töltött első évek termését 1928-ban mutatta be Pozsonyban egy önálló kiállítás keretében. A rákövetkező évben, 1929-ben már a budapesti Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán szerepelt 26 művével.
Több csoportos kiállításon belül mutatta be alkotásait Prágában, Kassán, Komáromban és Budapesten. Fiatal kora ellenére már kiforrott alkotásai voltak, festészete ebben az időszakban élte a fénykorát.
Hogy egy-egy korszak milyen lelki pusztulást végezhet az emberen, arra Prohászka itteni élete és művészete tragikus példa. Az új rendszerben kialakult mindentől és mindenkitől való félelme már-már emberkerülővé tette. Első felesége korán meghalt, második feleségétől elvált, s egyetlen fia hirtelen halála is megviselte, így egyre jobban elhagyta magát. Utolsó éveinek művészi hanyatlása megfejthetetlen titokként marad az utókorra. Hosszan tartó szenvedés után 1974. november 10-én halt meg a rónafői szanatóriumban.
Az eddig még ki nem állított műveket bemutató tárlat megnyitójára november 29-én, 18 órakor kerül sor a Tallós-Prohászka Istvánról elnevezett kiállítóteremben, a Somorjai Városi Művelődési Központban.
