2010-ben, amikor Ipolyszécsényke Önkormányzata a Honismereti Kiskönyvtár sorozatban megjelentette a települést bemutató kis füzetet, annak szerzőjeként a község szülöttéről, Major Lajos sportújságíróról is írtam néhány sort. Lajos gyermekkori jó barátom volt, és szárnypróbálgatásaink is összekötöttek. Mindketten írtunk tudósításokat a járási lapnak és a többi felvidéki újságnak is. Neki hivatása is lett a sajtó, főleg a sportújságírás, melynek terén országos elismertségű és tekintélyű szakemberré vált. Megérdemelte hát az említést a szülőfalujáról szóló kiadványban is.
Falujában 2015-ben díszpolgárrá avatták őt. Ezt követően a kapcsolat még termékenyítőbb lett: a községben dokumentumkiállítást rendeztek eddigi tevékenységéről, szponzorálásával megépült a falu fedett szabadtéri pódiuma, s Kliment Éva helyi Csemadok-elnök közreműködésével egy kis életrajzi összefoglaló is megjelent róla.
Sajnos, 2016 őszén Major Lajos váratlanul elhunyt, ám szellemét továbbra is ápolják a településen. E téren elsősorban Deák József polgármester és Kliment Éva, a Csemadok TV titkára járnak az élen.
Tavaly november végén a falumúzeum épületén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a helyi önkormányzat emléktáblát helyezett el a község két díszpolgárának, Cziglényi Ádám bélyegtervezőnek és Major Lajosnak.
(Cziglényiről később írunk majd részletesebben.) Az emléktáblán ez a kétnyelvű szöveg olvasható: „MAJOR LAJOS/ 1948-2016/ szerkesztő,/ újságíró,/ Ipolyszécsényke szülötte/ tiszteletére/ állíttatta/ Ipolyszécsényke Önkormányzata/ 2019”. Az emléktáblát György Ferenc plébános szentelte fel.
Major Lajos 1948-ban született Ipolyszécsénykén. Az alapiskola első öt osztályát helyben végezte, aztán Ipolyságon tanult, ahol az érettségi vizsgát tett. Ezt követően a Komenský Egyetem hallgatója lett Pozsonyban, ahol a bölcsészkar zsurnalisztikai szakán végzett, később pedig ugyanott a bölcsészdoktori címet is megszerezte. Sportújságíróként helyezkedett el, s vált fokozatosan egyre ismertebb, országos, sőt nemzetközi hírű sportszakemberré.
Nemcsak kiváló publicista, de jó sportíró is lett. Társszerzője volt két kötetnek is, melyek az újabb kori olimpiákról tudósítanak, s publikált sportszakkönyveket is. A szlovák nyelven megjelent Kondičná kulturistika – muži és a Kondičná kulturistika – ženy című népszerű kötetei például 140 ezer példányban fogytak el.
Major maga is aktív sportoló volt, s elsősorban a testedzés ismert művelőjévé, szakemberévé vált.
Tudósította továbbá az írott sajtót és a rádiót (köztük a felvidéki magyar nyelvűeket is) nemzetközi versenyekről, olimpiákról, például az 1980-as moszkvairól és az 1988-as szöuliról.
Hosszú idő át a Csehszlovák Rádió Magyar Adása sportrovatának is állandó munkatársa, illetve jegyzetírója volt. Emellett több hazai magyar lap sportrovatába is írt.
Major Lajos a szlovákiai kulturisztika ismert képviselője: 1972-ben a csehszlovák ranglista győztese testépítésben. Több sportág tisztviselője, edzője és versenybírája. Lapalapítóként és lapkiadóként is tevékeny volt. FIT-plus címmel 1991-ben testkultúra-magazint alapított. Haláláig a főszerkesztője a Muscle and Fitness című népszerű havilapnak, amely több ezer példányban jelenik meg cseh és szlovák nyelven. Major egyébként ezeken a nyelveken is anyanyelvi szintén publikált, s beszélt más szláv és több világnyelven is.
Azt is el kell mondani még jeles földinkről, hogy annak ellenére, hogy szülei a felső tagozattól szlovák iskolába járatták, a magyar nyelvet szóban és írásban tökéletesen ismerte, újságíróként is művelte.
Figyelemmel kísérte a felvidéki magyarság sorsát, szellemi-kulturális életének eseményeit. Szinte minden írott és elektronikus magyar sajtóterméket elolvasott.
Magyarságát sosem tagadta meg, Árva megyéből származó szlovák feleségét is megtanította anyanyelvünkre, lányait pedig a pozsonyi Dunai utcai magyar iskolába járatta.