A szlovákiai magyarság 1994. január 8-án Révkomáromba ment, hogy nyilvánosan hangot adjon konkrét elképzeléseinek és érvényt szerezzen kisebbségi jogainak. Vasárnap 15.00 órától megemlékező koszorúzást tartanak.
18 évvel ezelőtt Révkomáromban tartották a szlovákiai magyar választott képviselők és polgármesterek országos nagygyűlését. Itt gyűltek össze a magyar nemzeti közösség által lakott községek – falvak és városok – polgármesterei, az önkormányzatok képviselői, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők és a magyar politikai pártok, illetve mozgalmak vezetői, hogy megtárgyalják azokat az égető problémákat, amelyek a rendszerváltozás után elemi erővel a felszínre törtek és halaszthatatlanul megoldásra vártak.
A nagygyűlés vitaindító témái a következők voltak: az önkormányzatok jogi helyzete, Szlovákia közigazgatási és területi átszervezése, a szlovákiai magyarság alkotmányos jogállása és a dél-szlovákiai választott képviselők társulásának kezdeményezései.
Az igazságos közigazgatási és területi átszervezés alapelvét a nagygyűlés résztvevői a következőképpen fogalmazták meg: A közigazgatás átszervezésénél és az új területbeosztásnál figyelembe kell venni a történelmi, kulturális, etnikai és nyelvi sajátosságokon túl a községeknek, azok társulásainak akaratát és a hovatartozás ügyében rendezett helyi és regionális népszavazások eredményeit is.
18 év múltán leszögezhetjük, hogy ez az alapelv máig nem érvényesült.
A nagygyűlés résztvevői az önkormányzatok jogainak elemzése után két fontos megállapítást fogalmaztak meg: Növelni kell az önkormányzatok jogait és hatáskörét, ezzel együtt biztosítani kell anyagi függetlenségüket is.
18 év múltán is elmondhatjuk, nincs összhang a hatáskörök átruházása az önkormányzatokra és a szükséges anyagi fedezet biztosítása között.
A nagygyűlés résztvevői megállapították, hogy a szlovákiai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát. Kinyilvánították, hogy a magyar nemzeti közösség egyenrangú viszonya a szlovák nemzettel az államalkotásban és a jogok gyakorlásában a Szlovák Köztársaság államiságát és területi integritását erősíti.
18 év után sem került sor a magyar közösségi státusz alkotmányos rögzítésére.
Több korabeli sajtó is idézte Duray Miklósnak a nagygyűlés utáni sajtótájékoztatón elhangzott mondatát: „Ez a nap a szlovák-magyar kiegyezés napja lehet.”
Kiegyezésre azonban politikai akarat híján máig nem került sor.
„…mindig magunkért, soha mások ellen…” – a komáromi nagygyűlés 18. évfordulójára emlékezni és emlékeztetni hív mindenkit a Csemadok Komáromi Területi Választmánya 2012. január 8-án, vasárnap 15.00 órától egy koszorúzás erejéig, a komáromi Csemadok székház homlokzatán elhelyezett emléktáblához.
Az emléktáblát 2009-ben az esemény 15. évfordulóján helyezték el.
Az ünnepségen beszédet mond Kolek Zsolt történelemtanár és Petheő Attila a Csemadok Komárom járási elnöke.
Jelezni kívánjuk, hogy a szlovákiai magyarok többsége még mindig nemzetben gondolkodik, annak ellenére, hogy veszélyben a megélhetése, nyugdíja kétes, régiónkban az egészségügyi ellátás rendezetlen és demokratikus jogainkat nem veszik figyelembe szülőföldünkön. A megoldást a nagygyűlés ma is pozitív üzenete jelenti, hogy saját magunk és lakókörnyezetünk javát csak aktív, regionális és magyar érdekképviselettel tudjuk szolgálni – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Petheő Attila, a Csemadok Komárom járási elnöke.
EM, Felvidék.ma
