A fenti különös címmel jelent meg idén ősszel L. Horváth Katalin egyedi kivitelezésű könyve, mely az Ipolyságon született híres és elismert mellkasszebész, Kulka Frigyes különös életét mutatja be.
Kulka Frigyes idén lenne kilencvenöt éves. Mint a szerző előszavában olvashatjuk:
a rendkívül művelt tudós állandóan rohant, mindenütt ott volt. Gyakori szavajárása volt az őt megállító kollégák felé, hogy „az utolsó mondattal kezdd!”. Azaz a lényegre törekedett, mint oly sok mindenben az életében.
A mintegy ötszáz oldalas kiadvány részletesen bemutatja a világhíres gyógyító életútját. Az ipolysági gyermekkor, a holokauszt vészkorszaka, a tanulmányok, majd a szegedi évek és a budapesti munkássága mind feldolgozásra került.
A könyv különleges és értékes mellékletei (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A könyv kiadását hosszas kutatómunka előzte meg. Ennek köszönhetően számos pályatárs, növendék szólal meg a kiadványban. Emellett a gyermekkor helyszínéről is többen megszólalnak, ezzel is hitelesen felvázolva a háború előtti Ipolyság képét, valamint a holokauszt borzalmainak az előtörténetét. Több interjú is olvasható, emellett számos felvidéki visszaemlékező gondolatai is helyet kaptak a míves kivitelezésű kötetben.
„Csodálatos élete volt. Szörnyű tragédiákkal és fantasztikus sikerekkel. Azt gondolom, az ilyen ívű pálya nagyon kevés embernek adatik meg, amihez nyilván akarata, ereje, kitartása is kellett. Az ő életét tényleg meg kell írni”
– emelte ki az előszóban Kulka Janina, Kulka Frigyes lánya.
Visszaemlékezők sokaságának sorait olvashatjuk a könyvben. Természetesen megszólalnak a gyermekei és unokái is. Kulka Janina, az idősebb gyermeke apja nyomdokaiba lépett, orvos lett belőle. Patológiaprofesszorként tevékenykedik a mai napig. Második gyermeke, a Kossuth-díjas Kulka János színész szintúgy örökölt az édesapja tehetségéből, aki tanulmányai során amatőr színtársulat tagjaként is bemutatkozott.
Ipolyság hazavár Téged! Az ipolysági barát, Rozsnyó József levele a professzor úrnak (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Segítőkészsége hamar megmutatkozott, mint ahogy a könyvben is fogalmaznak:
„Frigyes szociális érzékenysége is Ipolyságról eredhetett. A zsidó hitközség éves költségvetése egy részét szociális emberbaráti célokra fordította, az összeg növeléséhez pedig nagyban hozzájárult a Kulka család is.”
A könyv érdekességét adja a számtalan kordokumentum és korabeli fénykép közlése. Már az ipolysági évekről is találunk fotókat a fiatal Frigyes érettségi tablója, az akkori város életképét ábrázoló fotográfiák és a családi archívum képei mellett. Ugyancsak több dokumentum is bekerült a kötetbe.
Apa és fia (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A díszdobozos kiadásban a könyv mellett számos jegyzet és egykori újságcikk, valamint egyéb kiadvány, tanulmányrészlet és fénykép faximile kiadása szerepel a kiadványhoz csatolva. Eme értékes mellékletek között is találunk a gyermekkorhoz köthető anyagokat. Újságcikkeket, melyek az ipolysági zsidóság életét vázolják fel, de elolvasható egy Ipolyságon élő barát nyolcvanas évek elején az akkor már világhírű mellkassebészhez írott levele is.
A kiadvány szót ejt a Kulka család emlékének ipolysági őrzéséről, Kulka Nándor és Kulka Melánia (Frigyes koncentrációs táborban elhunyt szülei) 2019 tavaszán leleplezett botlatóköveinek kapcsán.
Az ipolysági emlékek Kulka Frigyes érettségi tablójával (b. lent) (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint ahogy Kulka János a kötetben közölt interjúban is megjegyzi, az édesapja nem szívesen beszélt a múltról. „Nem akart beszélni a múltról (…) Szégyellte magát nagyon, mert hagyták, hogy megtörténhessen velük az egész borzalom, képtelen voltak tenni ellene” – fogalmaz az interjúban. Mint hangsúlyozta:
legendásan segítőkész ember volt, tudatos elhatározás volt, hogy ha ő túlélte a borzalmakat, segítsen a szenvedőknek.
A családi történetek mellett a szakmai pályáját is végigköveti a hiánypótló kiadvány. Ez utóbbit mutatják be a visszaemlékezők mellett a korábban a professzorral készült interjúk felidézése, a televíziós riportok írott változatai.
Családi fotók az ipolysági évekből (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint a palásti születésű dr. Kiss László orvos, helytörténész, orvostörténész visszaemlékezéséből is kitűnik, ismert orvosként is rendkívül szerény ember maradt. „1986 tavaszán az ipolysági Honti Közművelődési Klub nevében meghívtam a professzor urat egy előadásra. Két levelet váltottam vele. A meghívással kapcsolatban ezt írta:
Igazán túlbecsülsz, persze nagyon örülök, hogy vannak még ipolyságiak, akik emlékeznek rám
(…) Az előadásra 1986. október 24-én, pénteken került sor az Ifjúsági Klubban – a valamikori zsinagóga épületében. A terem zsúfolásig megtelt, hiszen még több egykori iskolatárs is élt” – hangsúlyozta az orvostörténész.
Ipolysági fotók a kötetben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ez a kötet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felvidéki, szűkebb értelemben az Ipoly menti közösségek ne feledjék el a föld szülöttjét, Kulka Frigyest, a rendkívüli gyógyítót.
