A Magyar7 idei hetedik száma Kövesdi Károly jegyzetével indul, amelyben a napokban a szlovák sajtóban megjelent uszító írásokkal és a lehetséges következményekkel foglalkozik. Hogy a probléma milyen mély, azt bizonyítja, hogy a politikai újságírás két ellentétes oldaláról, egy liberális és egy konzervatív lapból érkeztek. Ami közös bennük: mindkettő a magyar–szlovák ellentétnek, a magyar ellenségkép gyártásának „nemes hagyományát” folytatják. A jegyzet címe: Gyógyíthatatlan magyarfóbia.
Hol húzódik a pánszláv hasadék? Kolek Zsolt azzal kezdi, hogy nem földrajzi fogalomról van szó, hanem a szlovák társadalom törésvonaláról, amelyet az utóbbi hetekben az amerikai védelmi szerződés mélyített el. Egy február elején publikált felmérés szerint Szlovákia lakosainak relatív többsége az orosz–ukrán konfliktus elmélyülése miatt az USA-t és a NATO-t okolja. A politikai barométer állását jól mutatja, hogy míg a kormánypárti választók nagyobb része Oroszországot, az ellenzékiek többsége pedig a nyugati szövetséget látja a feszültség okozójának, emlékeztet a szerző.
Már javában zajlik a téli olimpia Kínában, ott, ahol 2008-ban rendezték a nyári olimpiát. Ahogy akkor is volt, most is van politikai felhangja a játékoknak. A különbség azonban az, hogy az idei megnyitóra több ország diplomáciai bojkottot hirdetett. Adódik a kérdés, jogosan? Hajtman Gábor külpolitikai jegyzetének címe: Politikamentes olimpia?
Komoly potenciál rejtőzik a közösségi platformokban, de jelentős kockázat is, ez a tanulsága a közelmúltban Egyetemi Kitüntető Oklevéllel díjazott, gömöri származású kommunikációkutatóval, Pelle Veronikával készült interjúnak, amelyből egyebek mellett megtudhatjuk, hogy a médiaműveltség és médiajártasság sosem látott fontossággal bír. Azok a képességek, amelyekkel eredményesen tudunk szelektálni a ránk szakadó információáradatban, nem sajátíthatóak el magától adódó természetességgel. Az interjút Pomichal Krisztián készítette.
Rajkovics Péter azt a kérdést teszi fel Piac rovatunkban, hogy mikor érhet véget az ingatlanárak emelkedése? Decemberben a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján a bankok 1,633 milliárd euró értékben hiteleztek ügyfeleiknek ingatlan vásárlására, amely történelmileg a legmagasabb összeg. Eközben az átlagos, 0,87 százalékos kamatláb is történelmi csúcs, mert soha nem volt ilyen alacsony az átlagkamat, ami érthetővé teszi a nagy érdeklődést a hitelek iránt, ezzel együtt pedig az ingatlanok iránti jelentős keresletet.
A 2021-es népszámlálással látszik beérni annak a hosszú ideje tartó elhanyagolásnak az eredménye, amellyel az ország történelmi egyházai a valláshoz való viszony különböző, vagy – urambocsá! – alternatív formáit hivatalosan kezelték, vagy pontosabban nem kezelték. Leginkább így fordulhatott elő, hogy soha nem látott számú (1,3 millió) lakos került a hitvallás nélküliek csoportjába. Sokak szerint ez az ateizmussal vagy legalábbis a vallástalansággal egyenlő. A politika viszont azonnal reagált, és erre hivatkozva mielőbb megszüntetné az egyházak állami támogatását, írja Somogyi Szilárd Akár hiszi, akár nem… című cikkében.
Albert Sándor, a Selye Egyetem alapító rektora szerint a készülő felsőoktatási reform lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy tanítás helyett tanulni. Abban mindenki egyetért, hogy reform kell, de a miként már megosztja a szakmai és a laikus közvéleményt. Erről mondja el véleményét az oktatási szakember.
Holtomiglan, holtodiglan! Kitartani egymás mellett egész életen át, ez a fő üzenete a házasság hete rendezvénysorozatnak. Mert milyen is a jó házasság? A jó házasság olyan, mint a minőségi szövet. Azt sem lehet csak úgy egyszerűen szétszakítani, széttépni, mert szálai szorosan egymásba fonódnak. Amikor egy férfi és egy nő örök hűséget fogad egymásnak, akkor „szövet-séget” kötnek arra, hogy jóban, rosszban kitartanak egymás mellett. A 21. században ez sokak számára már túl nagy vállalás. Ezért sem lehet véletlen, hogy az idei házasság hetének mottója a Maradjunk együtt! Erre találnak példákat a lap Téma rovatában.
Kövesdi Károly folytatja a múlt héten megkezdett Megosztók és megosztottak cikkét a határon túli támogatásokkal kapcsolatba. Annál is inkább, hogy a magyarországi parlamenti választások közeledtével ez a téma egyre inkább a magyar ellenzéki sajtó látószögébe kerül. Ám miközben a Felvidékre juttatott „mi adóforintjainkkal” dobálóznak, hergelve a közvéleményt, hogy a Fidesz-kormány számolatlanul szórja a pénzt a „hűbéreseinek”, a szlovákiai KKA-s kultúratámogatás szerintük teljesen rendben való, ahol szó sincs klientelizmusról. További részletek a Háttérben.
Gróf Andrássy Gyula tízparancsolatáról olvashatnak a Leporolt históriákban Lacza Tihamér tollából, majd Fülöp Antal jegyzetét, amelynek címe: Ahol az ítélet szabja meg a törvényt. Mint írja, Hunyadi László színpadi cselekménye ma már a valóságban is naponta megtörténik. Szerte a világban és az unióban rettenetes dolgok történnek, miközben a gondolkodás, amely az ilyen tetteket lehetővé teszi vagy éppen serkenti, cinikus módon változatlanul a „demokráciára”, a „humanitásra” és a „szolidaritásra” hivatkozik. Csupa olyasmire, amihez a gátlástalan hatalomvágynak végképp semmi köze!
A Múltunk rovatban Popély Gyula történész egy diplomáciai jelentés alapján mutatja be az 1938-as bécsi döntést követő csehszlovákiai közállapotokat. 1938 tavaszán a Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi problémái kezdtek egyre inkább nemzetközi dimenziókat ölteni. A közép-európai geopolitikai térben ekkorra már nyomasztó mértékben felerősödött Németország gazdasági és katonai súlya, illetve ezáltal politikai jelentősége is. A nagy háború után a köztársaságba erőszakkal bekebelezett több mint hárommillió német nemzetiségű lakos mögött az újfent európai szuverén nagyhatalommá váló szomszédos Németország ereje, súlya és tekintélye állt… És hogyan reagáltak erre a magyarok? A történész diplomáciai jelentéseket idéz.
Alig egy hónap múlva lesz tíz éve annak, hogy a lángok martaléka lett Krasznahorka vára. Az akkori kulturális miniszter néhány nappal később úgy nyilatkozott, őszre ismét látogatható lesz a vár. Azóta eltelt egy évtized, s a turisták ma is kénytelenek elkerülni az Andrássyak egykori fészkét. A felújítás átfogóbb és alaposabb, mint sokan gondolnák, s már látni a fényt az alagút végén, írja Fábián Gergely a Tájaink rovatban.
Kiérdemelt helyre, a szlovákiai műemlékek sorába emelték a nagymegyeri tájházat, írja Reczai Lilla. A tájház kialakítását a nagymegyeri Csemadok kezdeményezte az 1980-as években, amikor gondnoka, Varga László még gimnáziumi tanárként dolgozott, és elindította a néprajzi emlékek gyűjtését.
A zoborvidéki és a Zsitva menti hagyományok őrének, Jókai Máriának a neve minden bizonnyal legendaként vonul be a felvidéki néprajzkutatás történetébe. Értékmentő munkásságát Csemadok Életmű Díjjal jutalmazták a magyar kultúra napján. Jókai Mária életútját Emléket állítani az ősöknek című írásában mutatja be Szomolai Andrea.
A legjobbak között van a párkányi Összevont Magán Szakközépiskola, pontosabban hatodik az országos rangsorban. Az eredmény kapcsán Mokos Andrással, az iskola alapítójával és Szitás Emília igazgatóval beszélgetett Bokor Klára. A rangsor nemcsak az iskolai eredmények, hanem a végzett diákok munkapiaci elhelyezkedése alapján készül, s e azt jelenti, hogy az iskola diákjai olyan tudással lépnek ki az életbe, amelyre bizony van kereslet.
Volt vámház az eredeti funkciójának megfelelően, volt kiállítóterem, étterem, egyszóval a pozsonyi Öreg híd két hídfőjénél álló épületeknek évek óta nem találnak megfelelő funkciót, pedig gyöngyszemek ezek az épületek, amelyek rengeteget mesélhetnének az utókornak a két országgal is határos Duna-parti város történetéről, írja Dunajszky Éva.
A kő marad – Dráfi Mátyás a magyar kultúra lovagja a címe Tóth Tünde írásának. A színészlegendát megszámlálhatatlan alkalommal próbálták eltéríteni, elcsábítani attól, hogy magyar ajkú színészként szolgálja népét, de azt mondja, soha, egy pillanatra sem ingott meg.
Fontos, hogy egyenrangúnak tekintsük egymást, ez az 53 éve boldog házasságban élő Bolla házaspár titka. Mint mondják, a jó házasságon bizony dolgozni kell nap mint nap, „A jó házasságot nem kapja ingyen az ember. A jó házasságot fokozatosan kell felépíteni” – mondják a bölcsek. Igaz ez a füleki Bolla házaspárra, akik 53 éve élnek boldog, szeretetteljes házasságban. Nincs kiállításmegnyitó, kulturális, közösségi esemény nélkülük. Megismerkedésükről, a hosszan tartó házasság titkáról, a házasság szentségének fontosságáról mesélnek.
Meghosszabbított idejű kiállításokról számol be az idén alapításának 140. évfordulóját ünneplő Gömör-Kishonti Múzeumban Virsinszky Tamás. Kaszmán Zoltán „Vajon ki él tovább: versem-e vagy én?” című írásában Pajor Istvánnak, a 19. századi Nógrád megye irodalmi élete egyik központi alakjának állít emléket.
A hatékony kapacitáskihasználás érdekében több műszakra dolgoznak a bodrogközi Gulyás pékségben. Mindegy, hogy éppen ünnepnap van-e, vagy hétvége, pékjeik a hajnali órákban megkezdik műszakjukat. Azért szorgoskodnak, hogy ott lehessen asztalunkon a mindennapi friss kenyér, péksütemény. A kezdetekről, a fejlődésről, a szakma szépségeiről és nehézségeiről szó Molnár Gabriella riportja Éjjel, nappal – az év minden napján címmel.
Remekelt a lengyelországi Glogówban megrendezett jegesúszó világbajnokságon a komáromi Plavec Péter, akinek egy arany- és két ezüstérmet sikerült szereznie. Az immár világnajnok extrém úszó tavaly többedmagával egy Guinness-rekord megdöntésével hívta fel magára a figyelmet. Nagy-Miskó Ildikó vele beszélgetett. Az interjú címe: Világbajnokként, újabb rekordok megdöntésére is készülve.
Kávézó
Leggyakoribb beszédhibák sorozatunkban Zupko Mária logopédus a pöszeségről, fajtáiról, illetve kezeléséről ír, és idézi Montágh Imrét, a logopédia egyik legjelentősebb képviselőjét, a pöszeség szakértőjét, aki szerint a pöszeség terápiáját speciálisan képzett gyógypedagógus, a logopédus végzi, mégpedig következetesen. Íme egy tanács: sose utánozzuk a gyermek hibás hangjait, még akkor sem, ha nagyon aranyosnak, kedvesnek találjuk! Ezzel ugyanis a gyermek rossz beszédpéldát kap, azt utánozza, és így rögzülnek beszédhangjai.
A Fiság mentén Alcsíkban járt a Hazajáró stábja, és a beszámoló alapján eljutottak egészen a csíksomlyói nyeregbe a székely lányok találkozójára. Közben csodálatos élményekről, látványról számol be Kenyeres Oszkár.
Süticsodákat mutat be Hobbi rovatunkban Agócs Szvorák Emese, mégpedig az eredeti hivatását tekintve pszichológus csákányházi György Stella alkotásait. Mint mondja, az ő családjában is nagy hagyománya van a sütésnek, s őszintén, kevés hasznosabb hobbi van, mint a sütés!
Vagy a főzés, amit lehet nagy örömmel, szeretettel is művelni, s akkor olyan remek ételek kerülnek ki kezük közül, mint a rakott tarja vagy az ördögpirula nevű fánk. Vass Laura közli a recepteket és az elkészítés módját is.
Vas Gyula tesztelte a Kia Ceed Sportswagon 1.5 T-GDi Gold autót, amely új külsőt, új technikát kapott.
A közelmúltban ismét elhódították a szlovák kupát, tavalyhoz hasonlóan pedig harcban vannak a férfi röplabda extraliga megnyeréséért is. Hogyan jutott a komáromi Spartak csapata oda, hogy napjaink legjobb szlovákiai együttese lett? Erről és a helyiek csapatba építéséről is beszélgetett Rajkovics Péter Ferencz László klubelnökkel A fiatalság és a tapasztalat sikerkombinációja címmel.
Rajkovics György A téli olimpia margójára című írásában sorra veszi a játékok eddig eseményeit. Mint írja az már most kijelenthető, hogy a pekingi téli olimpia nem unalmas. A legtöbb helyszínen ugyan nincsenek nézők, de a győzelemért, a minél jobb pozícióért folytatott harc minden egyes versenyen jelen van. Bármi bevethető a jó szereplésért, a sportteljesítmények bámulatosak, és a történetek, amelyeket el kell, és lehet majd mesélni!
A Magyar7 idei hetedik számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt, hátoldalán pedig a rozsnyói református templom látható.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
(ma7.sk/Felvidék.ma)