Az ukrajnai menekültek integrációja erősítheti Szlovákiában a szakmai kapacitásokat, és növelheti azoknak a szakembereknek a számát, akik iránt nagy a kereslet.
Az államnak proaktív módon kell fellépnie, élnie kell az Európai Unió (EU) által kínált lehetőségekkel, és mindeközben egyeztetni a régiókkal. Ebben egyeztek meg a TASR TV közéleti műsorának vendégei az Európa jövőjéről szóló konferenciával (CoFoE) összefüggésben.
Az ideiglenes menekültstátusz révén az ukrán menekültek az EU-ban nem csupán egészségügyi és szociális ellátáshoz juthatnak hozzá, hanem a munkaerő-piacon is érvényesülhetnek.
Rastislav Trnka kassai megyefőnök figyelmeztetett: ha Szlovákia nem kezdi el aktívan megszólítani a menekültek között a potenciális álláskeresőket, és nem teremti meg a hatékony integrációjuk feltételeit, a szakképzett munkaerőnek nem fog gondot okozni máshol érvényesülni. Hozzátette: Németországban, Franciaországban és máshol is nagy az igény a hiányszakmák betöltésére. Úgy véli, ha Szlovákia nem ébred fel, a potenciális lehetőségből fenyegető hátrány lesz.
„Ha nem cselekszünk azonnal, akkor olyan menekültek maradnak itt, akik végső soron a szociális és egészségügyi rendszer terhére lesznek” – mutatott rá.
Miriam Lexmann (KDH, EĽS) európai parlamenti képviselő meggyőződése, hogy jelen helyzetben a menekültek számára a legjobb megoldás a háborús trauma leküzdésére a gyors társadalmi betagozódás. Feltette a kérdést, az állam vajon miért nem kezdte szisztematikusan feltérképezni a menekültek szakmai potenciálját.
Ezzel összefüggésben rámutatott a szakképzett egészségügyi dolgozók hiányára.
Hozzátette: az EU biztosítja a munkaerő-piaci integrációhoz szükséges pénzügyi és jogi kereteket, de csak rajtunk áll, élünk-e ezekkel a lehetőségekkel.
Mária Malová nagykövet, Szlovákia állandó EU-képviselőjének helyettese kilátásba helyezte a menekültek szakképesítésének egységes uniós elismerését, ideértve az egészségügyi dolgozók szakképesítését is. Hozzátette: az ideiglenes menekültstátusz lehetővé teszi, hogy a menekültek alkalmazotti munkaviszonyban, illetve önálló kereső tevékenységet végző személyként dolgozzanak, vagy duális szakképzésen vegyenek részt.
Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) irodájának főigazgatója szerint Szlovákia példát vehetne a múltból, amikor Csernobil környékéről érkeztek tömegesen ukránok.
„Ezek az emberek betagozódtak a közösségeinkbe, mert átgondoltan integrálták őket – tudták, hova menjenek, mely régiókban van rájuk szükség, és hogyan tudnak majd érvényesülni” – mutatott rá.
Szerinte az államnak most ugyanezt kellene tennie. „Ez egy lehetőség az állam számára, hogy regionális szinten támogassa saját gazdaságpolitikáját, és ezáltal csökkentse a regionális egyenlőtlenségeket” – magyarázta.
(Tasr/Felvidék.ma)
