Semmifajta szankció nem korlátozhatja a magyar energiaellátást, miután hazánk energiastratégiájának egyik alapelve, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az oroszországi Szocsiban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Atomexpo plenáris panelén a magyar energiastratégia négy alapelvét ismertette, amelyek közül az első, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör, amit semmifajta szankció nem korlátozhat, ezért sem támogatta a kormány például az európai uniós olajembargót és a gázárplafont.
A második, hogy lehetővé kell tenni azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek az energiabiztonság garantálásához, márpedig ezen a téren saját források hiányában főleg a nukleáris kapacitások bővítése a megoldás, így ennek akadályozása támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen – mutatott rá.
Fontos célnak nevezte az energetikai diverzifikációt, hozzátéve, hogy ennek definícióját illetően azonban vita van, mivel Magyarország ez alatt azt érti, hogy minél több forrás álljon rendelkezésre, nem pedig bizonyos források kizárását.
Aláhúzta: Magyarország kormánya nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdésként tekint a karbonsemlegességre, miközben egyes európai politikai mozgalmak kisajátították az ügyet, amelynek mindenekelőtt a környezetvédelemről kellene szólnia.
Úgy vélekedett, hogy az atomerőművek jelentik a legmegbízhatóbb, legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb energiatermelési módot, amit jól mutat, hogy a paksi bővítés révén évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető.
Szijjártó Péter felszólalásában arról számolt be, hogy Magyarország a rezsicsökkentés miatt egyedülálló helyzetben van Európában. A kormány az emberek terheinek mérséklése érdekében 2013 óta jelentős állami forrásokat fordított az addigi magas rezsiárak letörésére, így a mostani áremelkedés óriási többletkiadásokat jelent a költségvetés számára.
„Ez az extrém globális áremelkedés súlyosan ellentétes a nemzeti érdekeinkkel”
– fogalmazott.
Közölte, hogy a tavalyi év első feléig aranykorát élte az európai energiapiac, a versenyképességet jórészt a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó orosz energiaforrások kombinációja adta, de elmaradtak a szükséges infrastruktúra-fejlesztések.
Ezzel szemben Magyarország elvégezte a házi feladatát, hosszú távú szerződéseket írt alá, összekötötte energiahálózatát a hét közül hat szomszédos országgal, illetve a paksi atomerőmű bővítéséről döntött, mivel nem politikai vagy ideológiai, hanem fizikai kérdésként tekint az energiára – mondta.
Leszögezte: a nemzetközi energiapiac kiszámíthatatlansága miatt minél nagyobb fokú önellátásra van szükség, amit Magyarország esetében egyedül az atomenergia tud garantálni.
A miniszter az Atom tavasz – Fenntartható jövő megteremtése című beszélgetésen kiemelte, hogy hazánkban napenergia-beruházások is zajlanak, amelyek a nukleáris kapacitás fejlesztésével együtt 2030-ra lehetővé teszik, hogy az ország 90 százalékban maga állítsa elő a felhasznált villamos energiát.
Kijelentette, hogy az EU-ban a párbeszéd egyre átideologizáltabb és átpolitizáltabb, rendkívül nehéz józan észre és racionalitásra épülő vitát folytatni számos kérdésről. Mint mondta, ilyen volt a nukleáris energia ügye is, a kormány azonban partnereivel együtt hatékonyan lépett fel ennek negatív diszkriminációja, valamint az ezért küzdő, jól finanszírozott és szervezett civil szervezetek ellen.
(MTI/Felvidék.ma)
