Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb „egyesült” volna Oroszországgal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, amikor novo-ogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fiai részt vesznek az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.
„Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént” – fogalmazott az orosz vezető.
Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság „újraegyesülhet Ukrajnával”.
Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.
„Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek” – hangoztatta.
Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani. „Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek mellett a különleges hadművelet övezetébe is” – hangoztatta.
Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy
Oroszország „minden kétséget kizáróan” el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.
Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a népfelkelőkre, akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy
Harkiv megyében az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel „zsoldosok” három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették.
Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.
A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.
(MTI)
