Egyre nagyobb szükség van a keresztény hitre és értékvilágra, ma különösen fontos, hogy ezeket „képesek legyünk minden körülmények között megvédeni”, és továbbadni az utódoknak – jelentette ki az igazságügyi miniszter vasárnap a Hajdú-Bihar vármegyei Tégláson.
Varga Judit a kormány, a Hajdúdorogi Főegyházmegye és a hívek támogatásával belsőleg megújult Szent Illés próféta görögkatolikus templom ünnepélyes felszentelésén úgy fogalmazott, „a veszélyek korát éljük”, ami nemcsak a szomszédságban tartó háború fizikai kiterjedésének veszélyét, hanem az Európai Uniónak „a hagyományos európai értékeket tagadó Európát építő” tevékenységét is jelenti.
„Mi viszont úgy hisszük, hogy Európát zsidó-keresztény gyökerei táplálják” – hangoztatta a tárcavezető, hozzátéve, ennek építőkövei a hagyományos közösségek, a családok, a nemzetek és a történelmi egyházak.
Az igazságügyi miniszter kifejtette, egy templom létrehozása túlmutat a kövek és téglák beépítésén, vagy a falak felhúzásán, minden új és felújított imaház, és ezzel megerősített közösség az ezeréves magyar keresztény kultúrát védő vár falában jelent egy oszlopot.
„Hisszük és valljuk, hogy ezen intézmények által olyan örök érvényű erkölcsi tanításokkal, olyan értékekkel gazdagodik a magyar társadalom, amelyek már kiállták az idők próbáját” – mondta Varga Judit.
Beszédében az ukrajnai háborút a kontinens keleti részének „legnagyobb, legnehezebb és sürgetően megoldandó” problémájának nevezte a miniszter, majd megerősítette, Magyarország a konfliktus kezdetétől kezdve a béke melletti álláspontot képviseli.
Az ország tanult a két világháború nyújtotta történelemleckékből, ezért „mi a béke pártján állunk, és azt valljuk, minden vérrontás értelmetlen, a vitás kérdéseket a tárgyalóasztalnál kell eldönteni” – emelte ki.
Varga Judit azt mondta, a kormány felelősséget érez az összes határon túli magyarért, így a 150 ezres kárpátaljai magyarság minden tagjáért, akik közvetlen életveszélybe kerülnének abban az esetben, ha Magyarország engedélyezné a saját területén át történő fegyverszállításokat.
„Eleget teszünk azonban minden erkölcsi kötelességünknek”, a háború kitörése óta egy szívvel dobbant meg a magyar társadalom és nyújtott segítséget – mondta, megjegyezve, az ország az ENSZ adatai szerint több mint egymillió Ukrajnából érkezett menekültet segített, 3100 tonna segélyszállítmányt küldött Kárpátaljára 7,2 milliárd forint értékben.
Ez Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akciója, amely jelenleg is tart és folytatódik addig, ameddig szükséges – rögzítette Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter az egyházak és a kormány kapcsolatáról szólva azt mondta, a szoros együttműködés eredményeként a kabinet az elmúlt 13 évben 150 új templom felépítését, valamint háromezer imaház felújítását támogatta.
Az egyházi intézmények számának emelkedését örvendetesnek nevezve Varga Judit emlékeztetett: a történelmi egyházak 350 óvodát és 546 általános iskolát tartanak fenn, az általuk irányított 255 gimnáziumban pedig 55 ezer tanuló ül a padokban, ami a magyar gimnazisták összlétszámának negyedét jelenti.
Varga Judit példamutatónak és kitartónak nevezte a helyi görögkatolikus közösség munkáját. Emlékeztetett arra, hogy Tégláson 1997-ben emeltek új görögkatolikus templomot, 2009-ben a parókia teljes rekonstrukcióját fejezték be, 2013-ban közösségi házat, majd játszóteret építettek a templomkertben, 2021-ben pedig ismét a közösségi ház fejlesztése következett.
A téglási templom belső díszfestését 40 millió forinttal támogatta a magyar kormány, amit az egyházmegye saját forrása és a hívők adományai egészítettek ki. A templom felszentelésének 25. jubileumára, 2022 júliusára tervezett belső festés az orosz–ukrán háború miatt csak tavaly decemberre készült el, a belső falakon található ikonok Vaszil Babics ukrán festőművész keze munkáját dicsérik.
A szentelési szertartást és az azt követő szent liturgiát Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája vezette, az ünnepségen részt vett Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője.
(MTI/Felvidék.ma)
