Fokozatosan újítják fel a Szent Erzsébet-székesegyházat. Tavaly a főhajó és a kereszthajó helyreállítása készült el, Dudits Andor Rákóczi életét ábrázoló freskójával együtt; néhány nappal ezelőtt befejeződött a királylépcső és a királyi oratórium helyreállítása, a Giszkra János által elhelyezett felirattal együtt. De további felújítást is terveznek.
A kassai Szent Erzsébet-székesegyház javítását 1978 szeptemberében kezdték meg, miután – egy kicsit későn, csak 1970-ben nyilvánították nemzeti kulturális műemlékké. 1983-ban a városmagot vették védelem alá és a következő évben a dóm helyreállítása folytatódott. 1984-ben a Fő utcáról kizárták a kocsiforgalmat, majd két évre rá a villamosforgalmat.
A cél az volt, hogy a 19. sz. végi állapotot állítsák helyre. 1985-92 között a lengyel Pracownie Konserwacji Zabytków nevű boroszlói cég végezte a munkálatokat. Elsősorban a tetőzet és az azzal kapcsolatos bognármunkákat végezték el, valamint a leginkább lepusztult részeket újították föl. Új vízköpők készültek.
1992-95 között a deli homlokzat helyreállítására került sor, a következő két évben az északi torony rézből készült rokokó sisakját javították. 2008-ban fejeződött be a Rákóczi-kripta helyreállítása. Majd 2012 év folyamán, hála annak, hogy Kassa Európa kulturális fővárosa lett, a főhajó és a kereszthajó helyreállítása készült el, Dudits Andor Rákóczi életét ábrázoló freskójával együtt. Most, néhány nappal ezelőtt fejeződött be a királylépcső és a királyi oratórium helyreállítása, a Giszkra János által elhelyezett felirattal együtt.
Felújításra vár még az északi oldal, a Déli, vagy Mátyás-torony és a négy mellékhajó, a püspöki kripta és még néhány részlet.
Egy új emlékművel is gazdagodott a székesegyház, mégha annak leleplezésére még nem került sor. Szabó Ottó elkészítette Salkaházi Sára (1899-1944) emlékművét, melyet a helyreállítási munkálatok függvényében fognak leleplezni. Viták előzték meg nevének írását, mert akadtak, akik Šárának szerették volna íratni. Pedig a szociális nővér identitását illetően, akit a nyilasok végeztek ki Budapesten embermentő tevékenységéért, nem kétséges. Amikor új nevet választott, a régitől így búcsúzott: „Névmagyarosítás. Én kezdem? Dehogyis. Jó nagyapám kezdte, aki Dosendorfból jött s Schalkhasz-nak [helyesen: Schalkhaas] hívták … A «hasz»-ból «ház»-at csinált. Ő, vagy valamelyik anyakönyvet vezető hivatalnok? Mindegy. Így lett ilyen felemás: Schalkház. Ahogyan tréfásan szoktam mondani: monarchikus név: fele német, fele magyar. De olyan volt jó nagyapám is. Mindig magyar ruhában járt, bár magyarul nem tudott. Anyanyelve német, szíve magyar. Neve: németül kezdődik, magyarul végződik. Hát én csak befejezem, amit ő elkezdett. Nem új nevet veszek fel, hanem a szó szoros értelmében magyarosítok. Legyen az eleje is magyar, a kezdete is. Legyen a nevem is egészen magyar!…”
„S most búcsúzom tőled, becsülettel kapott, becsülettel hordott régi nevem: Schalkház!”
„S mielőtt leírnám új nevemet, csak azt kérem az Úristentől, adja, hogy az újat is becsülettel viseljem, új névvel is becsületes hűséggel szolgáljam az Úristent és magyar hazámat!” Kérése meghallgatásra talált. A kassai emlékműre felkerült, hogy boldoggá avatták. De ha majd szentté avatják, akkor mit lehet kezdeni a már aktualitását vesztett megjelöléssel?
{phocagallery view=category|categoryid=890|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
Ha belépünk a székesegyházba, egyből az 1474-77 között készült főoltár ragadja meg figyelmünket (1. kép).
Az 1.200 m2 alapterületű épület közepén fölöttünk a dohánygyári munkások által adományozott csillár lóg (2. kép), melynek láncait a magyar Szent Korona mása fogja össze (3. kép).
Ha innen föltekintünk a mennyezetre, a főhajó és keresztható találkozását figyelhetjük meg (4. kép).
Hátratekintve, az orgonakarzatot láthatjuk (5. kép). A neogótikus orgonaszekrényt a bártfai Hölzl Mór készítette. Magát az orgonát többször újították föl. Ma három manuállal, 65 regiszterrel, 4.500 síppal és egy harangjátékkal rendelkezik.
Ha fölnézünk a mennyezetre, a főhajó kecses bordázatában gyönyörködhetünk (6. kép). Dél felé tekintve, az oldalhajót a királylépcső, illetve a királyi oratórium zárja (7. kép). Itt hallgatta a misét Mátyás király kíséretével együtt. Mivel dupla lépcsősor vezet az oratóriumra, szerelmesek lépcsőjének is hívják, mivel ha két ember, egyforma sebességgel halad fölfelé, akkor négyszer találkoznak.
A karzat alatt latin nyelvű felirat. Giszkra János főkapitány vésette oda, hírül adva a kassaiaknak, hogy Utószülött László király megszületett Komáromban (8. kép).
Innen alig néhány lépésre, a deli falon nyert elhelyezést Salkaházi Sára emlékműve (9. kép), mely azonban nem látható, még várja a leleplezést (10. kép).
Visszatérve a csillár alá, észak felé nézve láthatjuk Dudits Andor Rákóczi Ferenc életéről készült freskóját (11. kép). A három részből álló szecessziós festmény (1914-1916) felső sávjában az újratemetés jelenetei. A három koporsó előtt az ötös bizottság tagjai haladnak, akik a hamvak megtalálását ás azonosítását végezték (br. Forster Gyula /1846-1932/ a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, az MTA tagja, Thaly Kálmán /1839-1909/ a bizottság elnöke, költő, történész, az MTA tiszteletbeli tagja, Rákóczi-kutató, Fraknói Vilmos /1843-1924/ történetíró, püspök, az MTA titkára, Ponori Török Aurél /1842-1912/ az MTA levelező tagja, orvos. Ő azonosította a bujdosók földi maradványait) Mögöttük a temetést végző két püspököt láthatjuk: Firczák Gyula (1836-1912) görög-katolikus megyéspüspököt, főrendiházi tagot, Fischer-Colbrie Ágoston (1863-1925) akkor kassai apostoli adminisztrátort, későbbi megyéspüspököt. A háttérben a kassai dóm és a konstantinápolyi Aja Sophia körvonalai. Középütt a fejedelem életútja, alatta a fejedelem szarkofágja. Az életpálya első jelenetén – balról – Zrínyi Ilonát és az újszülöttet látjuk, majd egészen baloldalt Kollonich Lipót (1631-1707) bíborost, esztergomi érseket, a gyermekek gyámját és a kis Ferkót fehér ruhában. II. Rákóczi Ferenc hátrabilincselt kezekkel áll, mellette François Joseph Longeuval (?-1719) lovag a bokor alatt, aki a fejedelem francia királynak szánt leveleit bemutatta a császári udvarban és emiatt a fejedelmet börtönbe vetették. A lépcsőzetesen megfestett életút legmagasabb fokán a fejedelem kibontja a szabadságharc zászlaját. Mögötte tábornokai, előtte fehér darócruhában paraszt térdel. Kissé jobbra szeméhez emeli kezét, visszanéz a lengyel-magyar határról szülőföldjére, melyet többet sohasem láthat. XIV. Lajos, francia király alakját látjuk, mellette Rákóczit alázatos, szinte szerzetesi pózban és ruhában. A király halála után ugyanis Grosbois-ba vonult, a kamalduliak kolostorába, ahol hozzáfog francia nyelvű Emlékiratainak (1716) és latin nyelvű, szent ágostoni magasságokat ostromló Vallomásainak megírásához (1716-19). Tőlük jobbra III. Ahmed (1673-1736) szultán, aki a fejedelmet meghívja Törökországba. Az utolsó jelenet: az idős Rákóczi Ferenc „hallgatja tenger mormolását”, a Márvány-tenger habjait, mögötte Mikes Kelemen (1690-1761) írja leveleit „Édes Nénémhez”, amivel egy új irodalmi műfajt teremt és naplószerűen beszámol a bujdosók mindennapjairól.
Ha elindulunk a főoltár felé, elsőként a Napbaöltözött Asszony barokk szobrát láthatjuk a magasban (12. kép). Ennek az alkotásnak az az érdekessége, hogy Szűz Máriának a hátát nem láthatjuk. A másik oldalon is elölről látjuk az isteni kisdeddel együtt.
Ha tovább megyünk, a dóm szentségtartóját láthatjuk (13. kép), melyet Kassai István faragott tíz éven keresztül (1467-77) s ezt tartják a világ legszebb ilyen jellegű alkotásának.
Reméljük, nemsokára befejeződik a többi felújításra váró rész helyreállítása is és akkor a kassai Szent Erzsébet-székesegyház régi fényében fog ragyogni hirdetve az évszázadok folyamatos üzenetét.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
