Lemondott Novák Katalin és Varga Judit. A Magyar7 főmunkatársa, Kövesdi Károly a Következmények nélküli ország? című vezércikkében azt írja, hogy ennek a mocskos ügynek a hátterét több szempontból is lehet nézni, miközben éppen arról esik a legkevesebb szó, ami a dolog lényege: a magyarországi igazságszolgáltatás állapotáról.
Ami nem most kezdődött, csak úgy vonul végig a magyar állam rendszerváltás óta eltelt évtizedein, mint egy sötét gyújtózsinór. Ugye emlékszünk még a börtönbizniszre? Az oktatásügyi szegregációs ügyekre? Amelyekben „sztárügyvédek” és bírák, a jog bajnokai tömték a zsebüket, s nem mellékesen igyekeztek lejáratni az országot minden nemzetközi fórumon és a világsajtóban? S vajon hova vezetnek ennek a kegyelmi ügynek a szálai?
„A helyére lépő Olekszandr Szirszkijről úgy hírlik, elődjével ellentétben nem különösebben érdekli a szabad akarat, vagy a katonai racionalitás. A parancs, az parancs, így a szimplán csak „mészárosként” emlegetett főparancsnok kinevezése nem sok jót ígér az Avgyijivkában vagy más kisebb-magyobb katlanokban rekedt szerencsétlen ukránoknak.”
Bő két hetük maradt azoknak, aki a telkükön szabálykövető módon akarnak bozótot irta(t)ni vagy fát kivágni. Ha azt gondolja, bárminek, bármikor csak úgy nekieshet fűrésszel-baltával, téved. Sokan azt gondolják, a saját telkén az ember azt csinál, amit akar, a helyzet viszont az, hogy a Szlovák Köztársaság törvényei a kerítésen belül is érvényesek. Kocur László: Ha még fát akar kivágni, húzzon bele!
Vita a szepességi virsliről, pontosabban arról, hogy melyik is az eredeti recept. Mint tudjuk, a virsli közkedvelt étel, Magyarországon például a szilveszteri mulatozás elképzelhetetlen virsli nélkül. Idehaza is egész évben a legkeresettebbek közé tartozik a szepességi virsli, a „spišské párky”.
Azt ma már kevesen tudják, hogy ennek a húskészítménynek a receptúráját még az Osztrák–Magyar Monarchia idején állította össze a Szepesváralján élő magyar hentesmester, Varsányi István. Méghozzá a hölgyek óhaja szerint. Ezek a bizonyítható tények, mégsem ezt a verziót jegyezték be az Európai Unióban. Felkerestük az egyetlen élő unokát, Igor Varsányit, aki ismeri az eredeti receptúrát.
Az Európai Unió azt tervezi, az illegális migránsok és menedékkérők esetében ujjlenyomatot vesz és rögzíti a biometrikus arcképet. Az uniós adatvédelmi ombudsmanának azonban nem tetszik a tervezet, mint mondta, aggályos, hogy nincsenek hatástanulmányok az ilyen érzékeny személyes adatok vonatkozásában, hiszen a magánélethez való alapvető jog és a személyes adatok védelme forog kockán. Jegyzetírónk, N. Gyurkovits Róza nem menekült, nem is folyamodik menedékért, de tőle is ujjlenyomatot vesznek és biometrikus arcképet készítenek. Miért? Mert új személyi igazolványhoz ez mind kell. A jegyzet címe: Hogyan lettem köztörvényes.
Sok hívő embernek kerül szerdán a homlokára hamuval rajzolt kereszt. Hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt, a bűnbánat ideje. De nevezik negyvennapos előkészületnek is, ami a legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot előzi meg. A legtöbben ezen a napon csak a hús fogyasztását kerülik, de az egyház szigorúbb szabályai szerint a felnőtteknek napi háromszori étkezés, egyszeri jóllakással engedélyezett. Nagyböjt kezdő napja a régiek számára az elcsendesedés és lemondás idejének beköszöntét is jelentette. B. Vida Júlia: „Porból lettél és porrá leszel”.
Lacza Tihamér egy humoros történetet oszt meg Gróf Festetics György és a komondor szoros kapcsolatáról.
Az 1849. február 5-i branyiszkói bravúr után fordult a kocka és Görgei Artúr vezérőrnagy feldunai hadteste üldözöttből üldözővé vált. Gróf Franz Schlik altábornagy kritikus helyzetbe került: északról Görgei, délről Klapka György ezredes felső-tiszai hadteste szoríthatta kelepcébe. Merész terv született a „félszemű róka” bekerítésére, ám az új magyar fővezér kijelentette: „semmit se fogok kockáztatni”, így Schlik megmenekült. Babucs Zoltán: Schlik kutyaszorítóban
Fellendülőben a pozsonyi turizmus? Fellendülne, ha azt a fővárosi önkormányzat is segítené. A járványellenes intézkedések eltörlése után fokozatosan nőtt a látogatók száma egész Európában, így Szlovákiában is. Ezt igazolják a Turisztikai Világszervezet statisztikái is, amelyek szerint 2019-hez képest hozzávetőlegesen 90 százalékos a külföldi turizmus élénkülése Európában. A szlovák fővárosba látogatók száma is emelkedett 2023-ban, és megközelítőleg a Covid előtti szintre tért vissza, elsősorban a nyári szezonnak köszönhetően.
Az Alsó-Bodrogközt Cigánd és Kisrozvágy, a Felső-Bodrogközt pedig Királyhelmec és Bodrogszög képviseli. Ezen önkormányzatok mindegyike külön-külön elfogadja a társulás alapításáról szóló közös egyezményt és az alapszabályzatot. Ha ezt mind a négy alapító tag meglépte, következhet az alakuló közgyűlés. Itt még nem tartunk, de a neve már megvan: BOTILA ETT, ami a Bodrog –Tisza–Latorca Európai Területi Társulás elnevezésből született mozaikszó. Székhelye a magyarországi Cigánd lesz. Molnár Gabriella: Bodrogköz mint a kelet kapuja
A rendszerváltást követően sok helyütt, így Alistál községben is törés állt be a Csemadok helyi szervezetének az életében. Fazekas István 2002-ben 378 taggal újjászervezte, s azóta is a vezetőség tagja. Munkássága elismeréseként megkapta a Csemadok Életmű Díjat. Az indoklás szerint odaadásával, művelődésszervező munkájával példaként szolgálhat a felnövekvő csemadokos nemzedékeknek. Életútjáról ma is örömmel és fiatalos hévvel beszélt Lacza Gergelynek.
Tavaly decemberben tüntették ki a Nemzet Gazdásza címmel Juhász Istvánt, az Agrárius Kft. tulajdonosát. Ebből az alkalomból köszöntötték tisztelői Hanván, a Diakónia Központban. A mezőgazdaságban elért eredményeken túl, az is csodálatra méltó, amit mecénásként, művészetpártolóként tett. B. Kovács István gömörológus szerint olyan embert tisztelhetünk Juhász István személyében, aki a szűkebb haza, Gömör legfőbb támogatója volt az elmúlt évtizedekben. Virsinszky Tamás: Mezőgazdász és mecénás – Juhász István köszöntése
Pásztoresztendő. Ezzel a címmel nyílt kiállítás Farkas József fotográfus, dokumentarista fényképeiből a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában. A fotók a gömöri és környékbeli pásztorok, illetve zenészek portréit, életük pillanatait tárják a látogatók elé, írja Fábián Gergely.
A Kürtös, a Nagykürtösi járás egyetlen magyar nyelvű havilapja 2003 óta számol be a régió politikai, társadalmi és kulturális eseményeiről. Ez az ország egyetlen, a Csemadok által kiadott járási újságja. Közel tíz évvel a Palóc nevű járási hetilap megszűnése után, 2003 decemberében jelent meg a Kürtös első száma. A lap történetét Kaszmán Zoltán ismerteti, címe: A Kürtös Madách és Mikszáth szülőföldjén.
Zene és festészet. E két alkotói tevékenység határozza meg Salgó Viktória udvardi, ma Budapesten élő művészettörténész, zenész és amatőr festő életét. Udvardon nyílt Belső tájakon című kiállításán Sztruhár Izrael Diána beszélgetett az alkotóval, aki a beszélgetés végén egy saját dallal is megörvendeztette a szép számú közönséget. A jó hangulatú rendezvényről Bokor Klára számol be.
Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szerelmének helyszíneire kíséri el az olvasót a Hazajáró stábja. Címe: Szabadság és szerelem a Nagykárolyi-homokháton.
Rajkovics György arról ír a Szurkolóban, hogy milyenek a Fradi és a Slovan esélyei Konferencia Ligában. Mátis Rudolf Szoboszlai Dominik sikerhez vezető útjáról ír, végül találnak egy írást a magyar kosaras lányok elbukásáról Rajkovics Pétertől.
A MAGYAR7 hetedik számának hátlapján Mátyás király dercsikai szobra látható. A lapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
