Az MKP Országos Elnöksége a megyei választásokkal kapcsolatban elvi döntést hozott. Azt javasolta a párt kerületi tanácsainak, hogy azokban a járásokban, ahol a magyarság tömbben él, ahol a számarányunk 50 százalék feletti, ott a jelöltjeink önálló listán induljanak.
Feltehetőleg ott nem lesz veszélyben a magyarság megyei képviselete. Sőt, kívánatos a megmérettetés, hogy bő másfél évvel a parlamenti választásokat követően valós képet kaphassunk a támogatottságunkról azokban a járásokban, ahol tömbben élünk. Nem bízhatunk ugyanis kritikátlanul a közvélemény-kutatási intézményekben. A minap a kormányfő szája elé tett zsebkendő nélkül jellemezte a tevékenységüket, az utolsó két parlamenti választás pedig igazolta, mennyire mellétrafáltak az előrejelzésekben.
Ezzel szemben ott, ahol kisebbségben élünk, ahol a többségi választási rendszer sajátosságainak köszönhetően nem biztosított a megyei képviseletünk, kívánotos lenne a szorosabb vagy lazább (mint pl. Besztercebénya megyében) együttműködés a Most-Híd párttal. A lehető legerősebb magyar érdekképviselet elérése végett.
Ennek jegyében Nyitra megyében a járási konferenciáink azt javasolták, hogy a Lévai járásban, Nyitra járásban és az Érsekújvári választási körzetben képviselőjelöltjeink egyeztessenek a Most-Híd jelöltjeivel, hiszen együttműködés híján (a számarányokból kifolyólag) aligha lehet sikeres az egyik vagy másik párt, az együttműködés képtelensége következtében újra gyenge lehet számbeli képviseletünk a megyei önkormányzatban. Léván ezt a minimális elvárást túlszárnyalták, létrehoztás a magyar közösségi platformot.
A kilenc mandátumos választási körzetben olyan szóbeli egyezség alakult ki (amelyet sajnos nem tudtak írásban szentesíteni), melynek értelmében a kilenc magyar ajkú jelölt a következő kulcs alapján indulna a megyei választáson: négyen az MKP színeiben, négyen a Most-Híd színeiben és egy független magyar nemzetiségű polgármester együtt kampányolna a siker érdekében.
Az elmúlt nyolc év bebizonyította, hogy más módon nem érhető el Léván a magyar megyei képviselet, hiszen a Lévai járást az elmúlt két választási időszakban csupán a szlovák nagykoalíció jelöltjei képviselték a Nyitra megyei önkormányzatban. Ennek ellenére a fentről jövő ukáz megtiltotta a Most-Híd járási vezetésének, hogy jelöltjei részt vegyenek a magyar közösségi platformban.
Érsekújvárban más története van az együttműködés szétverésének. Miután júniusban a közvetlen MKP-Híd együttműködésről szóló tárgyalásokat a hídasok felfüggesztették, július végén a járásban tevékenykedő szlovák jobboldali pártok jöttel azzal a javaslattal, hogy a jobboldali befolyás maximalizálása végett a nyolc mandátumos Érsekújvári választási körzetben a következő felállásban kellene nekivágni a megyei választásnak: az SDKÚ, az MKP, a Most-Híd és az SaS egyaránt két-két jelölttel képviseltetné magát a nem formális jobboldali együttműködésben, közös kampányban. Akkor ez szimpatikus volt a Most-Híd járási vezetésének is, a Porcinkulán legalábbis erről biztosítottak bennünket. Majd fordult a kocka, miután megtudták, hogy a szlovák pártok tárgyalnak az MKP járási vezetésével, egyszeriben nagyon fontos lett számukra az MKP nélküli jobboldali koalíció mihamarabbi megkötése. Ez szeptember elején meg is történt. Ám a járás jobboldali pártjai úgy gondolták, hogy a Smer-KDH koalíció ellenében az Érsekújvár választási körzetben ez is kevés lehet.
Úgy gondolták, hogy három politikai tömörülés egymásnak feszülése helyett a kört kettőre kellene leszűkíteni, csupán így lehet sikeres a jobboldali tömörülés. A már megkötött megyei választási koalícióban hajlandó lett volna az SDKÚ és az SaS feláldozni magát, lemondani megszerzett pozícióinak feléről, átadni egy-egy pozíciót az MKP jelöltjeinek, hogy egységessé váljon a jobboldali tömörülés, ne forgácsolódjanak szét a jobboldali szavazatok.
Ám ezt megfúrta a Most-Híd. Nyilván azért, mert számára nem a Smer-KDH koalíció legyőzése (a megyei választásoknál a győztes mindent visz) a legfontosabb, hanem az, hogy leteperje az MKP-t. Ezzel szemben a járásban tevékenykező szlovák pártok számára a jobboldali győzelem volt a legszentebb alapelv, ezért szorgalmazták az MKP bevonását a nem formális jobboldali együttműködésbe. Léván is volt egy hasonló próbálkozás, pótmegoldás, azonban ez sem valósulhatott meg.
Nagy kár, mivel az Érsekújvári és a Lévai választási körzetek fogják eldönteni, hogy a negyedik választási időszakban újra a baloldali Smer befolyás alatt lesz-e a képviselőtestület, vagy a jobboldali pártok és ezen belül a magyar ajkú képviselők döntő befolyást szereznek. Alapvető fordulat lehetőségét szalasztották el ezzel a Most-Híd döntéshozói. Mindkét esetben a járási struktúrák akaratát felülírta a központból, országos szintről jövő ukáz. Léván emiatt kitört a botrány, a jelöltek nagyobbik része visszalépett a tervezett választási listáról. Érsekújvárban a jelöltek inkább behúzták fülüket-farkukat.
A két járás magyarjai között pedig eluralkodott a döbbenet és az értetlenség. Jogos a kérdés, hogy a politikai tapasztalat ilyen nyers megnyilvánulása (amely fentről jött) miért írta felül a józan ész érvényesülését, amely megnyilvánult mind Érsekújvárban, mind Léván. Csupán egyetlen érv jöhet számításba: durva, konfrontatív kampányba kezd a Most-Híd az MKP ellen. Feltehetőleg azért bünteti a megye déli járásaiban élő magyarságot, azért kockáztatja az eddiginél hatákonyabb képviseletének létrejöttét, mert a tömbjárásokban, a Komáromi járásban és a Párkányi választási körzetben az MKP önálló listán indulul. Nyilván az Ipoly-hidak meghiúsulását akarja a választási kampányban a Most-Híd az MKP nyakába varrni, annak az MKP-nak a nyakába, amelynek megyei képviselői megalázó ellenzéki szerepben politizáltak az elmúlt nyolc évben.
A szlovák nagykoalíció érdemben semmi esélyt sem adott az MKP frakciónak arra, hogy egy pici kis eredményt tudjon elérni, még a 2009-ben Brüsszelben elnyert uniós támogatást sem engedték megvalósítani, nehogy ezzel kampányoljanak délen a magyarok. Az Ipolytól innen egyértelműen a megye elnökének és a hivatal közlekedési főosztálya dolgozóinak a lelkén szárad a hidak meghiúsítása. Ugyanolyan elvetemült gondolat ez, mintha az R7-es déli gyorsforgalmi út építésének meghiúsításáért (idén áprilisban kellett volna elkezdeni) a Most-Hídat hibáztatnánk a kormányzó Smer helyett.
A Most-Híd hozzáállása rossz üzenet azok számára, akik az MKP-val való együttműködésében bíztak ott, ahol enélkül ici-pici eséllyel indulnak a magyar nemzetiségű jelöltek. Azokban a választási körzetekben, ahol a megegyezés hiányának követketében feltehetőleg ezután sem lesz megyei képviselete a magyar ajkú lakosságnak.
Az egyetlen pozitív fejlemény, hogy szétesett a szlovák választási nagykoalíció. Megadatott tehát az alapvető fordulat lehetősége. A Most-Híd önző, önös politikai érdeke végett azonban nem biztos, hogy a képviselőtestületben megszületik a jobboldali többség, hiszen éppen a Lévai járásban és az Érsekújvári választási körzetben fog eldőlni a jövőbeni többség sorsa. Itt pedig három politikai tömörülés fog egymásnak esni. Az eredmény előre borítékolható, a jobboldali szavazatok szétforgácsolása végett a nevető harmadik, a Smer-KDH tömörülés kerekedhet felül. Ne feledjük el: a többségi választási rendszerben a győztes mindent visz. Nagy lehetőséget szalasztottak el. Talán majd négy év múlva, ha egyáltalán fennmarad a nyolcmegyés rendszer. A hárommegyés rendszerben pedig a magyarság minden reménye elszállhat.
A felvázolt forgatókönyvet megcáfolhatja a Most-Híd, ha a formális megyei koalíció mellett mégiscsak zöld utat ad a nem formális, ám széleskörű jobboldali együttműködésnek a Lévai járásban és az Érsekújvári választási körzetben. Ha ott nem fog beleszólni a jobboldali szlovák pártok dolgába. Október 8-ig megteheti. Amennyiben mégsem, akkor a Most-Híd valódi, vadhajtásoktól mentes küldetéséről szóló elmélkedést az olvasókra bízom….
Farkas Iván, az MKP alelnöke
