Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, az NSKI kárpát-medencei bemutatkozó körútja során – neves előadóművészek, zenészek kíséretében – ellátogat Dunaszerdahelyre és Kassára. A felvidéki rendezvényeket az 1956-os forradalom és szabadságharcra való megemlékezés jegyében szervezik.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) október 16-án érkezik a Felvidékre. A dunaszerdahelyi rendezvényen Berényi József, az MKP elnöke, Kassán, október 17-én Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke mond köszöntő beszédet. Szász Jenő, az NSKI elnöke mindkét helyszínen ünnepi felszólalásban emlékezik meg az 1956-os szabadságharcról és forradalomról, valamint mutatja be az általa vezetett intézetet.
Nemzeti ünnepünkre való megemlékezés jegyében szerveződő felvidéki műsorokban neves magyarországi és felvidéki zenészek, előadóművészek – mások mellett Both Miklós, Ferenczy György, Szokolay Dongó Balázs, Kubinyi Júlia, Korpás Éva és a Kicsi Hang – lépnek fel. Az est házigazdája Takács Bence Ervin, akit a magyar közszolgálati televízió Híradójából ismerhetünk.
Alábbiakban a „Felelősség és hűség” címmel rendezett ünnepi est fellépőit mutatjuk be.
Both Miklós
A szakma a magyar népzene Jimi Hendrixszeként, villanygitáros virtuózként jellemzi munkásságát. A zenész 2004-ben alapította meg a Napra együttest, melynek 2007-ben megjelent Jaj, a világ című bemutatkozó lemeze Fonogram-díjat nyert. Both 2011-ben a World Music Expo (WOMEX) nyitógáláján Koppenhágában Magyarországot képviselte azzal az öt zenésszel, akikkel utóbb 2012-ben megalakította a Both Miklós Folkside projektet. A zenekar tagjai Lukács Miklós cimbalom, Szokolay Dongó Balázs fúvós, Dés András ütőhangszerek és Novák Csaba bőgő. A Both Miklós Folkside első albuma Csillagfészek címen 2013-ban jelent meg. A művész idén több hónapon át beutazta Kínát, felkeresve helyi népzenészeket, városi tanult zenészeket, hogy közös anyagokat rögzítsen velük. A felvételekből színes fotóalbummal kísért lemez kerül kiadásra.
Ferenczi György
Ferenczi György a magyar könnyűzene egyik legszínesebb egyénisége, pályafutására éppúgy hatott a country, a blues, a funky, a hip-hop és a rock ‘n’ roll, mint a magyar népzene. 1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását, majd négy évig külföldön játszott. A világ legjobb szájharmonika-játékosa címet nyerte el 1993-ban, de hegedűn és gitáron is éppolyan virtuóz. 2001–ben EMERTON-, 2004-ben ARTISJUS-díjat nyert. Fúziós zenét játszik, egyre inkább határozottan a népzene felé fordulva. Stúdiózenészként közel 250 lemezen játszott. Dolgozott a Hobo Blues Banddel, az LGT-vel, a Takáts Tamás Dirty Blues Banddel, az Eddával, Zoránnal, Kim Nowákkal, Gerendás Péterrel. Rackajam együttessel 2005-től közösen játszik fúziós zenét, amiben fontos szerepet tölt be a magyar népzene és világzene. Akusztikus hangszereken adják elő a blues klasszikusokat és saját hangszerelésű dalaikat, számos esetben magyar költők verseit választják dalszövegül, hogy ezzel is népszerűsítsék a költők versbe szedett gondolatait, és a magyar irodalmat. A zenekar tagjai: Apáti Ádám, Bizják Gábor, Ferenczi György, Jankó Miklós, Kormos Levente, Pintér Zsolt.
Szokolay Dongó Balázs
Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.
Kubinyi Júlia
1990-ben született Salgótarjánban. Kisgyermekkora óta része a magyar népzene és néptánc kultúra. Énektanárnője mindvégig édesanyja volt. Az évek során számos országos népdalversenyen, hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt szólistaként illetve különböző zenekarokkal. Művészeti tevékenysége sokrétű, 2006-2009 között a VertichSzínpad-Stúdió tagja, 2003-2012 a Nógrád Táncegyüttes tagja, 2003-tól a Rokolya Énekegyüttes énekese, 2008-tól a Dűvő Zenekar énekese.
2012-ben a „Fölszállott a páva…” népzene és néptánc tehetségkutató verseny döntőse, ahol szóló ének kategóriában a zsűri pontszámai alapján holtversenyben első lett. A szakma értékelése szerint az új népdalénekes generáció egyik legtehetségesebb tagja. Repertoárja lefedi az egész magyarlakta vidéket.
Korpás Éva
Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte, majd együtt dolgozott a pozsonyi Ifjú Szívek táncegyüttessel és a budapesti Tükrös zenekarral, akikkel tizennégy éves együttműködésük alatt 6 lemezt készítettek. E zenekar énekeseként 2001-ben átvehette a Népművészet Ifjú Mestere címet.
A „Szatmári muzsika az 1900-as évekből” c. lemezüket a Magyar Művészeti Akadémia díjával jutalmazták. 2010 februárjában pedig Magyarország legrangosabb zenei díjátadóján a „Mi Mezőségünk” c. lemezükért Fonogram-díjban részesült.
Együtt dolgozott Berecz András mesemondóval, Lakatos Róbert brácsaművésszel, Balogh Kálmán cimbalomművésszel, és Malek Andrea énekesnővel. 2007 decemberében született meg első önálló gyermekeknek szóló lemeze „Csalogató” címmel, melynek célja, hogy egyre több gyermek és felnőtt szívébe, lelkébe becserkéssze a magyar népdal szeretetét.
Kicsi Hang zenekar
A Kicsi hang igazából köszönet: Istennek a találkozás kegyelméért, a költőknek az emberi gondolatok, érzések, fájdalmak és örömök megverseléséért, a hallgatóságnak a költemények szeretetéért – írja magáról az együttes, amely a galántai Magángimnáziumban kezdett szerveződni. 2003 tavaszán Egyszerű ez címmel jelent meg az első kicsi hangos CD, húsz, többségében József Attila, ill. Ady Endre, Pilinszky János, Radnóti Miklós és Sinka István megzenésítéssel. A második hanghordozó 2006-ban a Ki viszi át…? címet kapta: az albumon szerelmes, magyarság- és gyerekverseket dolgoztak fel.
A Kicsi Hang tíz esztendejét bemutató Tízes (2010) albumot Emmer Péter komáromi gitárvirtuzzal vették fel. 2012-es évben az együttes Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti seregszemléjének, a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak fődíjasa lett.
Képgalériánkat tekintse meg ITT>>>.
———
Mint ismert: a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a magyar kormány háttérintézménye. Feladata a hazai tudományos műhelyek eredményeinek összehangolásával meghatározni a Kárpát-medencei magyar közösség jövőjét, kijelölni a stratégiai célokat.
A Kárpát-medencei magyar közösség jövőjének tudatos megtervezését a közel százévnyi magyarság-erózió tette halaszthatatlanná – fogalmaz a budapesti székhelyű intézet szerkesztőségünknek eljutatott közleményében. A magyarok lélekszáma a szomszédos országokban és a diaszpórában folyamatosan csökken, a felsőoktatásban a magyarok aránya mindenütt alacsonyabb a többségi nemzetekhez tartozóknál; mindenhol a kulturális, az oktatási, a szociális és a gazdasági pozícióvesztés, a fizikai és szellemi ellehetetlenítés tapasztalható. Az EU-csatlakozás néhány reménykeltő következménye ellenére az elmúlt két évtizedben a külhoni magyar közösségek helyzete tovább romlott.
A politikai és gazdasági integrációk után a XXI. században eljött az ideje a nemzeti integrációnak is. Az európai közösségi térben nincsenek többé határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért. A magyarság szétszóratásának hátrányai korunkban előnnyé változtathatók, feltéve, ha a szétszabdalt Magyarországot képesek vagyunk egy jól működő Kárpát-medencei gazdasági, kulturális hálózattá szervezni. Mivel a Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete a magyarság gazdasági, társadalmi és szociális problémáinknak, ezért hazánk jövője nem a 10 milliós országban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van.
Az új nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása a Nemzetstratégiai Kutatóintézet lehetősége és felelőssége – olvasható a sajtóanyagban.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42018″}
