Október 29-én Dr. Raffai Ernő tanár a Kikelet ifjúsági csoport meghívására Kassára érkezett, hogy a Márai Stúdióban előadást tartson a magyar 1956-ról.
Csak 13 napig tartott a forradalom és szabadságharc, mégis rendkívül felemelő része a magyar nemzet történetének. Ebben a vonatkozásban két tényező, a szabadság és a nemzeti függetlenség volt a leglényegesebb, a többi emlékezetes esemény mellett. Nagyon komoly következményei voltak az egész Kárpát-medencei magyarságra. Romániában halálos ítéleteket is születtek.
Az előadó mondanivalóját három részre osztotta. Az első részben a „felszabadúlástól”, 1945-től 1956-ig tartó időszakot tekintette át. Ennek a 11,5 évnek egyik fő tanúsága, lehet durván elnyomni a magyarokat a lét különböző területein, de ez sokáig nem megy. Ahogy Márai Sándor fogalmazott híres versében: „Mert egy nép azt mondta: Elég volt.»”
A második rész maga a forradalom. Egy kevés politikatörténetet kell mondania – közölte Raffay -, hiszen a hallgatóság zöme akkor még nem élt. Majd részletesen kifejti a fogaskerekeket – ígérte. – November 1-én a kormány bejelenti, Magyarország kilép a Varsói Szerződésből. Ez volt Nagy Imre legfőbb „bűne”. Az emigrációban élő orosz menysevikek és esszerek a Magyar Októbert az első valódi proletár forradalomként üdvözölték. Az volt.
Az utolsó rész november 4-ével kezdődik, amikor 4:30-tól érkeznek a jelentések, a szovjet csapatok óriási erőkkel megindultak Magyarország megszállására. „A forradalom hetében voltam 8 éves, amikor a fülembe csendült Nagy Imre hangja. Egy kicsi nép szembefordult az orosz medvével. A medve óriási állat.” – mondta az előadó. – Ez a korszak 1963-64-ig tart, amikor majdnem mindenkit kiengednek. Egyik ismerőse, aki katolikus pap, 19,5 évet töltött börtönben, majd kirúgtak a börtön ajtaján: „Takarodj te rohadék ellenforradalmár!” Ez 1975-ben történt.
Ez tehát az előadás váza. Két kis történettel kezdte. Ezekkel a kommunizmus és 1956 szellemiségét és lényegét kívánta bemutatni. 1990. május utolsó napjaiban alakul az Antall-kormány. Egy hetes, amikor egy csütörtöki napon ülésezett. Megérkezik Horváth Balázs belügyminiszter és egy fantasztikus történet mond el. Jelentést kapott a határőrség országos parancsnokától. A határon elfogtak egy embert. Azt hitték, drogdíler. Kiderült, tévedtek. Elmondta, 35,5 évvel ezelőtt, nehogy megöljék, átmászott a szögesdróton és az Egyesült Államokig meg sem állt. Azóta arról álmodott, úgy jön vissza, ahogy ment. Cafatokban lógott rajta a nadrág. Micsoda ereje volt?
A másik történet tragikus. Ekkor Rákosi Mátyás Magyarország teljhatalmú ura. Zöld Sándor belügyminiszter megbeszélte a feleségével, hogy nem teszi ki családját semmiféle retorziónak, inkább a halált választják. „Ha ki akarnak nyírni, ne járjunk úgy, mint Rajk László.” Ifj. Rajk Lászlót más név alatt elszakították családjától és az özvegy fiát csak azután kapta vissza, miután szabadult a börtönből (1954). 1951-ben pártaktívát tartanak. Ez azt jelenti, a város legprimitívebb emberei jönnek össze és mindenfélét összebeszélnek, majd jön a tizennyolc percig tartó vastaps. Ezen az aktíván Rákosi élesen kifakad a belügyminisztérium ellen. Zöld, hogy megkímélje családját a meghurcoltatástól, először lelövi saját anyját, majd agyonlövi két kiskorú gyermekét, ezt követően feleségét. Amikor az ÁVH-sok – kulturált módon – bedöntötték az ajtót, önmagával is végzett. Díszsírhelyet kaptak. Sírjukon öt név szerepel. A születési évek különböznek, de mindegyiküknek egy halálozási napja van: 1951. április 20. Legfőbb érték az ember – hirdették a kommunisták. Tegyük hozzá, Zöld Sándor civil foglalkozását tekintve orvos volt.
A szovjet hadsereg „dicső” katonái a világháború végén kereken 7-800.000 magyar nőt fertőztek meg ázsiai vérbajjal. Sok tízezer embert elvittek malenykij robotra. Volt, aki alkoholistaként tért haza. Ennivaló nem volt, vodka viszont volt.
1945-48 között egy átmeneti korszak következett, melyet a kommunisták tényleges hatalomátvétele követett. Ebben az időszakban ugyan a Kisgazda Párt többséggel rendelkezett, de a legfontosabb tárcákat a kommunisták kaparintották meg. Például a belügyet. Megalakult az ÁVÓ (Államvédelmi Osztály, 1946-49), majd az ÁVH (Államvédelmi Hatóság, 1949-1956). Péter Gábor – eredeti nevén Eisenberger Benjamin – áll a politikai rendőrség élén. 1948-tól 1953-ig Rákosi az ország teljhatalmú ura. Nagy Imre még akkor a padlásokat lesöpri, de nagysága később mutatkozik meg. A fő ellenség a régi uralkodó osztály, melyet likvidálni kell. Az arisztokrácia tagjait és nagypolgárságot internálják Kelet-Magyarországra. Istállókban helyezik el őket. „Na, dolgozzatok gazemberek!”
Milyen kor is volt ez? Schifferné Szakasits Klára leírja, úgy szereztek lakást a Rózsadombon, hogy kocsiba ültek és lassan haladtak a villák előtt. Amelyik megtetszik, azt választhatják – mondták nekik. Az egyik megtetszett. Oda berontottak a rendőrök. „Rohadt mocskos imperialisták, takarodjatok!” Ez nem jogbiztonság. Még a belügyminiszter számára sem.
A második ellenség a klerikális reakció. Ezt még a szabadkőművesek találták ki. A római-katolikusok a legnagyobb ellenségek a kommunisták számára is. Két óriáspert folytatnak le. Mindszenthyt valutaüzérkedéssel vádolják. Mert ugye egy főpap mi mást is csinálhat, mint üzérkedhet? A szabadságharc leverése után nem szökik nyugatra, hanem az amerikai nagykövetségre menekül. 15 évet tölt ott el egy szobában. A megegyezés szerint kocsiban távozhat. Egy Pobjeda szántszándékkal nekihajt e kocsinak, de az üres! A hercegprímás sehol. A rendőrök lógó orral távoznak. A másik a Grösz-per. A kalocsai érseket 15 évre ítélik összeesküvés vádjával.
1953 tavaszáig Rákosi Mátyás az úr. Nyikita Chruscsov nekimegy Rákosinak: „Ne akarjatok Magyarországból kommunista zsidó királyságot csinálni!” Leváltják, de a párt élén még meghagyják. Egy nem zsidó származásút kell találni. Így Nagy Imre kerül a kormány élére, aki agrárkérdésekkel foglalkozott. A két ember között megindul a kommunista bandaharc. Nagy terminológiája ugyanaz mint elvtársaié, de hazaengedi az internáltakat. Igaz, sokan 34 kilósan érkeznek haza, de élnek. Bizalmi töltetet szerez, egyre többen kezdenek bízni benne. Kicsit szabadabbá válik a légkör, a cenzúra lazul. Nagy Imre leül az egyházak vezetőivel, hogy modus vivendit találjanak.
Az 50-es években két dolog volt veszélyes. Megvallani az istenhitet és disznót ölni. Elég itt a Tanú c. filmre utalni.
A politikai bandaharc folytatódik. Rákosi fúrja-faragja Nagyot, aki végül visszavonul a Balatonhoz. Hegedűs András, ez a furcsa ember, lesz a miniszterelnök. Ő írja alá utólagosan a szovjetek behívását. Majd Rákosi dicstelen pályafutása befejeződik. Száműzöttként él a Szovjetunióban, de azt hiszi, a magyar nép várja! Persze: késsel, jatagánnal, bombával. Azt hitte, otthon szeretik.
1953-ban a Berlinben népfelkelés tört ki. 1956 nyarán Poznańban lázadtak föl a lengyelek. Pesten az egyetemisták szimpátiatüntetést rendeztek. A több százezres tömeg október 23-án követeli – hisz nincs más –, Nagy Imrét a kormányba! Nagy beszédet tart és úgy szólítja meg a tüntetőket: „Elvtársak!” Felzúg a tömeg: „Nem vagyunk mi elvtársak!” Ő megérti és választ. A népe mellé áll.
Majd Raffay Kádár János dicstelen szerepével foglalkozott. Rákosi idejében életfogytiglant kapott. Két és fél évet ült. Bekerül a Nagy Imre-kormányba. De a szovjet titkosszolgálat dolgozik. Megtalálják Kádárt. Itt egy elveiért szenvedett kommunista. Nagy azt hiszi, Kádár szövetségese lesz. Egy hetes a Nagy-kormány, amikor október 30-án engedélyezik a többpártrendszert. Ez már Kádárnak nem tetszik. November 1-én Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és kinyilvánítják az ország semlegességét. Megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt, amelynek élére Kádár kerül. Néhány óra telik el és Kádár besétál Andropov elvtárshoz, a szovjet nagykövethez. Ekkor lép arra az útra, mely a hatalom csúcsára juttatja. Brioni szigetén Nyikita Chrsuscsov tárgyal Titoval. Egyeztetnek. November 4-én a szovjetek bevonulnak Budapestre. A komoly harcok november végéig tartanak.
Kiss Dénes költő a „mecseki láthatatlanok” közé tartozott. Börtönben ismerkedett meg egy fiatalemberrel, akit azért zártak be, mert 37-szer szavalta el Kiss versét, akit e költeménye miatt zárták ki az ország összes felsőfokú intézményéből, majd internálták.
Berendezkedik az új hatalom. Kádár miniszterelnök lesz, helyettese Münnich Ferenc és Kállay Gyula. Megalakul a forradalmi munkás-paraszt kormány. Már nevében egyből négy hazugságot tartalmaz. Nem forradalmi, nem munkás, sem paraszt és nem kinevezett kormány. Pártapparátcsikok alkotják, akik sohasem dolgoztak. Rendeletekkel kormányoznak. Perek sorozata indul. Munkálkodásuk eredménye: 300-350 felakasztott ember. A harcokban kb. 2000-en esnek el. 200.000-en menekülnek nyugatra. Emiatt óriási veszteség érte Magyarországot!
Nagy Imre a szovjet támadás megindulásakor elmondja híres beszédét és a jugoszláv nagykövetségre menekül. Megbíznak a jugoszlávokban, mert nem tudják, azok megegyeztek a szovjetekkel. November 23-án Nagy Imréék menlevelet kapnak, de a megegyezést felrúgva, a szovjetek elhurcolják és a Snagovi-tónál internálják őket. Keleti Ferenc – Keleti György rendszerváltás utáni miniszter apja – arra próbálja rávenni Nagyot, adja meg magát. Adja föl szellemi integritását: gyakoroljon önkritikát. Erre nem vállalkozik s így már életében halhatatlanná válik. Megkezdődik a per. Biszku Béla akkori belügyminiszter Jurij Andropov nagykövethez viszi a per anyagát. Andropov később rövid ideig a Szovjetunió élén áll. Mao-ce-tung ragaszkodik hozzá, hogy akasszák föl őket. A per titokban zajlik. A nép csak utólag, a kivégzés után tudja meg, mi történt. Vida Ferenc vérbíró vezeti a tárgyalást. Nagy Imre védőjét is megfenyegeti, hogy lecsukatja, ha érdemben védeni igyekszik. Ő 1990 novemberében halt meg. Három halálos ítélet születik. Az utolsó szó jogán Nagy Imre keményen kiáll elvei mellett. Utolsó szava: „Kegyelmet nem kérek!” Kátránypapírba tekerve a Kozma-utcai temetőben eltemetik őket. Később a 301-es gazos parcellában arccal lefelé kaparják el őket. Sírjaikon később lovasrendőrök táncoltatják lovaikat.
Biszku Bélát hála a Jobbiknak végre beperelték. Biszku majd 20 halálos ítéletért felelős. Tudnunk kell, kik voltak a mocskaink. Rajk László belügyminiszter, Farkas Mihály (Lőwy Hermann) és fia Vladimír államvédelmi alezredes… Ez utóbbi specialista volt az emberek kínzásában. Üvegcsövet helyezett az emberek húgyvezetékébe, majd rátaposott nemi szervükre. Fónay Jenő szabadságharcossal például úgy „szórakoztak” a börtönben, hogy vagy 15-16-szor kivezették – na most kivégzik – azután visszavezették és másnap újra eljátszották ezt a kegyetlen játékot.
A nagy amnesztiának köszönhetően, 1963-64-ben megnyíltak a börtönök. Volt, aki a börtönben 124 Ft-ot keresett 8 év alatt. 1968-ban megindult az Új Gazdasági Mechanizmus, hogy a rendszer kicsikét liberálisabb legyen. De ezt is leállították a csehszlovákiai események után. Ne feledjük, hangsúlyozta az előadó, a liberalizmus a kommunizmus testvére. Szép kor volt ez, amelyben 5-6 évet kellett várni egy Trabantra.
„Ha összehasonlítom a Kádár és Rákosi korszakot és fölteszem a kérdést, melyik volt károsabb? – kérdezte az előadó. – A Kádár-korszak volt az. A nyaknélküli kopasz bandita kevesebb kárt tett. Kádár gyónni akart halála előtt. Utolsó, zavaros beszéde alkalmával kijelentette, beszélni akarok Nagy Imre elvtárssal.”
Az utolsó fejezete ennek a történetnek a szovjetek kivonulása. 1989 tavaszán hívatja a miniszterelnök Raffayt. Szovjet csapatkivonásról kell tárgyalni. A három ellenzéki párt (MDF, SZDSZ, FIDESZ) egy-egy embert küldhet. Közben az amerikai nagykövetségen megmutatják nekik azt az öt helyet, ahol korábban a szovjetek atomfegyvert tároltak. Moszkvában Sevarnadze, akkori szovjet külügyminiszter és Horn Gyula tárgyal a kivonulásról, melyen az ellenzéki politikusok, mint megfigyelők részt vesznek. Ezek sikeres lebonyolítása után, 1991 júniusában telefonálnak a határról, a szovjetek három nap múlva szinte észrevétlenül akarnak kislisszolni az országból. Helikopterre ülnek és épp akkor érkeznek a határra, amikor Viktor Silov altábornagy, át akart menni a hídon. Annus Antal altábornagy, honvédelmi államtitkár átadja neki a virágcsokrot és az utolsó szovjet katona elhagyja Magyarország területét. 46 év után megszűnik a szovjet megszállás, az ország ismét szabad.
A történet szomorú része, hogy a szovjet katonák sokáig sátortáborokban laktak.
A majd két órán át tartó előadást Raffay nemcsak történetekkel és ironikus kiszólásokkal fűszerezte, hanem kitért a főszereplők sorsára, családi összefüggésekre is, vagy egyéb más aktuális kérdésekre. Így egy sokszínű előadást hallottunk.
Majd még a Café Tháliában elbeszélgethettünk az előadóval, miközben Ruszó Gábor gitármuzsikája tette ünnepélyesebbé a hangulatot.
Balassa Zoltán
