Az orosz–ukrán háború három éve címmel rendezett közös kerekasztal-beszélgetést az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján Budapesten az Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet.
Oroszország katonailag nem tudja elveszteni a háborút, az ukránok pozíciói 2022 ősze óta hónapról hónapra egyre rosszabbak. Még intenzív amerikai katonai támogatás mellett sem bírnák ki az év végét. Számukra a legsúlyosabb következményekkel az járna, ha tőlük az Egyesült Államok a Starlink hálózatát, valamint a hírszerzési támogatást megvonná – jelentette ki Demkó Attila, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Demkó Attila beszél (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Mint elmondta, az ukránoknak napról napra romlanak a pozícióik. Ezért kellene mielőbb leülni tárgyalniuk. Ami a szankciók hatékonyságát illeti, fontos azt is vizsgálni – hívta fel rá a figyelmet Demkó Attila –, hogy a büntetőintézkedéseknek milyen hatásuk van az azokat kivető felekre.
A szankciók például azzal, hogy az egekbe emelték az energiaárakat, Európa versenyképességét rontották le.
Ráadásul az ukránok óriási szerencséjére a három eddigi tél szokatlanul enyhe volt.
Demkó Attila szerint pont ezért illúzió volt gyors eredményeket várni a szankcióktól, különösen egy akkora ország esetében, mint Oroszország. A Nyugatnak nem érdeke, hogy Kínát és Oroszországot egymás karjaiba kergesse. Oroszország nem olyan jelentős hatalom, mint amekkora a Szovjetunió volt, de az eltelt három esztendő megmutatta, hogy képes globális hatást kifejteni.
Horváth Levente beszél (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója Kína példájára hivatkozott.
Amikor az amerikaiak Kínát azzal szankcionálták, hogy Peking nem vásárolhat chipeket Tajvanról, a Kínai Népköztársaság kialakította a saját chipgyártását, így Peking ma már a világban nem csak jelentős chip-gyártóként, hanem innovációs és technológiai óriásként is meg tud jelenni! Amennyiben az Európai Unió például újabb szankciókat kívánna Kínára kivetni, annak lehetne olyan következménye is, hogy még jobban lemaradnánk a szemünk előtt kibontakozó legújabb ipari forradalomban – hangsúlyozta Horváth Levente.
Szerinte Kína sikerének egyik titka, hogy a jövőre épít: ezért például most már nem benzines autókat fejleszt, hanem elektromosakat, és a digitalizációban is előbbre jár, mint a Nyugat.
Horváth Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz-ukrán konfliktus távol van Kínától – Peking ezért hajlamos azt egy orosz-amerikai konfliktusként szemlélni és mivel a NATO a Távol-Keleten is megjelent, Kína ezen a szemüvegen keresztül szemlélte és szemléli a háborút. Évi 5,5%-os gazdasági növekedés mellett a távol-keleti ország ma reformokon megy át: van rövid, hosszabb távú, sőt száz éves időtartamra szóló reformtervük is. A kínai elit célja a lakosság életlehetőségeit javítani, mindenkivel együttműködésre, dialógusra és partnerségre törekszenek.
2049-re kívánják elérni azt, hogy befolyásoló szerepük legyen a világban, de nem törekszenek az Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonló mértékű hatalomra – mondta Horváth Levente.
Kosztur András beszél (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Oroszországnak sem a gazdasága, sem pedig a hadigépezete nem sínylette meg komolyabban a háborút. Oroszországban ma nincs munkanélküliség.
Ráadásul a világ nem képes nélkülözni sem az orosz kőolajat, sem pedig az orosz gabonát. Azt se felejtsük el, hogy egy nukleáris szuperhatalmat nehéz megbüntetni!
Kijev ezért akkor járt volna a legjobban, ha 2022 tavaszán az isztambuli béketárgyalásokon megállapodott volna Oroszországgal. Akkor ugyanis kisebb emberi és területi veszteség érte volna Ukrajnát és infrastruktúrája sem pusztult volna oda akkora mértékben.
A háború előrehaladásának egyik következménye ugyanis, hogy az orosz követelésekből jóval több valósulhat meg, mint a nyugati célokból.
Lassan kezdenek lemondani nemcsak Ukrajna NATO-tagságának az erőltetéséről, hanem az elvesztett területek katonai úton való visszaszerzéséről is.
Sőt, Ukrajna katonai támogatása sem látszik teljes mértékben biztosítottnak!
Oroszország nem vált páriává, ahogy ezt nyugaton sokan 2022-ben jósolgatták, hanem Moszkva elérte azt, hogy a legnagyobbak között kezeljék. Az új amerikai elnöknek ezért az a kezdeményezése, hogy a különböző nemzetközi szervezetekből országát kivezesse, mintegy „ledobja a terheket” – az az oka, hogy szeretné, ha országa Kínával versenyképes lenne.
(Gecse Géza/Felvidék.ma)
