Tanítványai körében nagy közkedveltségnek örvend Zaťko Veronika, az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola ének-zene tanára, aki karnagyi diplomával is rendelkezik. A Csábon élő zenepedagógust arról kérdeztem, milyen eredményekkel zárta növendékeivel a 2024-2025-ös tanévet.
„Úgy gondolom,hogy tanintézményünk énekkara sikeres tanévet tudhat maga mögött. A kórus az iskola megalakulásával megegyező időben, 2008-ban kezdte meg munkáját. Az iskola növendékei a régió falvaiból – jelenleg Csábról, Ipolybalogról és Ipolynyékről – származó általános iskolás diákok, akik a kihelyezett tagozatok kis kórusaiban is énekelnek. A jelenlegi kórustagok havi rendszerességgel találkoztak és készültünk közösen a különböző fellépésekre” – mondta elöljáróban Veronika, aki egyébként lakóhelyén a felnőttekből álló Szeder énekkart vezeti, és ellátja a kántori teendőket is a helyi katolikus templomban.
Zaťko Veronika (Fotó: atempo.sk)
„Áprilisban először vettünk részt Egerben az Éneklő Ifjúság fesztiválon, ahol Arany Diplomával minősített bennünket a zsűri, ami nagy megtiszteltetés volt számunkra.
Énekeltünk gregorián, reneszánsz, kortárs műveket, többek között szlovák népdalfeldolgozást és kongói gyerekdalt is. Szintén az idei évben történt, hogy először jelentkeztünk a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági kórusok országos seregszemléjére,
a Csengő Énekszóra, melyet idén 19. alkalommal szerveztek meg. E nagy múltú rendezvényen az énekkarunkat a zsűri arany sávval minősítette,
továbbá Ľuboš Bernáth zeneszerzői különdíjában is részesültünk, aki a Járjad lábam című darabját ajánlotta fel a kórusnak. A kórus korrepetitora, Baráz Ádám pedig megérdemelten kapott oklevelet a kiváló zongorakíséretéért” – folytatta.
(Fotó: atempo.sk)
„A versenyek után nevelőkoncerteken énekeltünk júniusban. Voltunk Ipolybalogon, Ipolynyéken, Lukanényében, Csábon és Ipolyvarbón az óvodákban, iskolákban. Valamint elmentünk Kürtre a szociális intézménybe. A repertoárunkat kibővítettük még popdalokkal is, ezáltal is igyekeztünk színesebbé tenni a műsorunkat, amit a hallgatóság mindig nagy tapssal jutalmazott. Az énekszó mellett még zongora-, gitár-, hegedű-, szintetizátor- és furulyamuzsikát is hallhatott a közönségünk” – összegezte a kórusvezető.
Ezúton is köszönetemet szeretném kifejezni a zenészek áldozatos munkájáért, kitartásáért. Egy kutatás szerint tovább élünk, ha kórusban énekelünk. Kívánom, hogy így legyen!
Bodzsár Gyula/Felvidék.ma
