A második Orbán-kormány egyik fontos lépése volt, hogy politikájának fókuszába állította a nemzetpolitikát – fogalmazott Répás Zsuzsanna a Komáromi Egyetemi Napokon (KEN). A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felvidéki magyar egyetemisták előtt a magyar kormány nemzetpolitikai eredményeiről és törekvéseiről beszélt.
A 2010 óta működő magyar kormány az összetartozás fogalma köré építette fel nemzetpolitikáját, ezt mutatta az egyik legelső törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt elfogadott az országgyűlés, és ami lehetővé tette a határon túli magyarok számára, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot – mondta Répás Zsuzsanna a Selye János Egyetemen 10. alkalommal megrendezett egyetemi napokon, a KEN-en. A nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár rámutatott: a könnyített honosítási eljárás következtében 2010 óta több, mint 610 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot.
Répás Zsuzsanna szerint a második Orbán-kormány nemzetpolitikájának sikerét legjobban az a tény bizonyítja, hogy az április 7-i országgyűlési választásokon a határon túli szavazók 95,5 százaléka a Fidesz-KDNP-t támogatta.
A helyettes államtitkárasszony nagy eredménynek tartja ugyanakkor azt is, hogy a kormány 2011 novemberében elfogadta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyben világosan megfogalmazták, mit értenek a nemzet egység alatt. A dokumentum rögzíti annak elméleti alapjait, hogy a határon túliak számára miképp lehetséges a mindennapok valóságában megélni magyarságukat. Ezt azért is tartja fontos lépésnek, mert – mint fogalmazott – minden magyar természetes igénye, hogy ne csak lelkében, hanem a mindennapokban is megélje az összetartozást.
Répás Zsuzsanna kiemelte: a jelenlegi magyar kormány a rendszerváltozás óta először állította a többi ágazati politikával egyenlő kormányzati rangra a nemzetpolitikát.
Hozzátette: azoknak az egyeztető fórumoknak az újraindításával, amelyek az előző kormányzati ciklusban nem működtek, megerősítették Magyarország és a külhoni magyarok közötti politikai kapcsolattartást. Rámutatott: ezek közül a legfontosabb a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely hat év kényszerszünet után tartotta meg ismét ülését. Ezeken minden nemzetrésznek lehetősége van elmondani a legégetőbb problémáit – hangsúlyozta, hozzátéve: a MÁÉRT kidolgozott egy nemzetpolitikai stratégiai dokumentumot is, melynek fő célja, hogy a magyarság az élet minden területén, szellemi, gazdasági és jogi értelemben is gyarapodó közösség legyen.
Répás Zsuzsanna úgy véli: a legfontosabb, hogy a külhoni közösségek életében olyan intézmények működjenek, amelyek a magyar közösséget szolgálják. Ha ugyanis nincsen megfelelő intézményi háttere a magyar identitás megélésnek, ott gyakorlatilag rövid időn belül megszűnik magyarság – érvelt. „Éppen ezért az intézményrendszer megerősítését állítottuk nemzetpolitikánk középpontjába, ezek közül pedig legfontosabbak az oktatási intézmények, hiszen ezekkel mindenki szükségszerűen kapcsolatba lép, és nemzeti identitás továbbadásának is a kulcsintézményei” – fogalmazott Répás, megjegyezve: ennek érdekében 2012-ben a külhoni magyar óvodások éve programot hirdették meg, tavaly a kisiskolásokra fókuszáltak, idén pedig a felsősök vannak a középpontban. „Ezek a programok leginkább a figyelemfelhívást szolgálják: hogy meg tudjuk mutatni, jók a magyar iskolák, lehet sikeres az, aki anyanyelvén tanul” – tette hozzá.
Répás elmondta azt is, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a határon túli magyar felsőoktatásnak, hiszen amellett, hogy az „értelmiségi elit bástyái” ezek az intézmények, nagyon fontos szerepet töltenek be a külhoni magyar közösség életének szervezésében.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45083,45059,45003,45040″}
