Az uniós operatív program szlovákiai prioritásai szinte kivétel nélkül csupán az ország északi térségét érintik.
A most kezdődő hétéves költségvetési és fejlesztési időszakában a kormány újra csak északon kíván fejleszteni, az ország déli részében élő polgárok javára vajmi kevés célkitűzés valósulhat meg.
Szlovákia kormánya az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakára jóváhagyta az Integrált Infrastruktúra Operatív Program prioritásait és költségvetését. Az új programot két korábbi, 2007-2013 közötti program, a Társadalom Informatizálása és a Közlekedés Operatív Program összegyúrásából alakították ki. Az előbbi költségvetése 992 millió euró volt, a tavalyi év végéig forrásainak 46 százalékát használták fel, az utóbbi költségvetése 3,8 milliárd euró volt, az év végéig ennek 49 százalékát használták fel. Az n+2 szabálynak köszönhetően a jövő év derekáig használhatják fel a fennmaradó keretet. Szinte biztos, hogy az előző költségvetés jókora szelete marad felhasználatlanul.
Milliárdok fejlesztésre
A tegnap jóváhagyott új program, az Integrált Infrastruktúra Operatív Program költségvetése a 2014-2020-as időszakra szinte hajszálpontosan az előző két program költségvetésének összege, 4,75 milliárd euró. Ebből 4 milliárdot az Európai Unió költségvetése, a fennmaradó összeget pedig Szlovákia állami költségvetése garantálja. A két nagy terület eloszlása pedig a következő: 3,66 milliárd jut a közlekedési infrastruktúrára, 1 milliárd informatikai beruházásokra, 100 millió pedig pályázati háttértámogatásra.
Az első nagy csomagra, a közlekedésfejlesztésre fókuszálva mintegy 1,9 milliárd jut közútfejlesztésre, 1,2 milliárd a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, 380 millió a tömegközlekedési programokra, 137 millió pedig a vízi közlekedés fejlesztésére. Ennek első tételéből 118 km autópálya és 78 km gyorsforgalmi út megépítésére, valamint 289 km hosszúságú első osztályú út burkolat felújítására kerülhet sor.
A Unió hét éves időszakát tekintve ez a mennyiség egyáltalán nem sok, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a múltkoriakhoz hasonlóan, nyilván ezúttal sem sikerül a kitűzött célokat maradéktalanul teljesíteni. Az ország közútjainak állapotához, a közútfejlesztés eddigi üteméhez viszonyítva e területen a kormány rendkívül szerény ambíciókkal vág neki a hét éves uniós időszaknak főként, ha figyelembe vesszük a strukturális alapok teljes költségvetését, amely az előző hét éves időszak 11,4 milliárdja helyett immár 13,92 milliárdra rúg.
Minden északra, délre alig valami
Ezen felül a programban meghatározott prioritások szinte kivétel nélkül csupán az ország északi térségét érintik. Tekintsük át: az északi D1-es autópálya befejezése, Zsolna összekötése az északi D3-as autópálya által a cseh-szlovák illetve a lengyel-szlovák országhatárral. Emellett a Pozsony – Zsolna – Magas-Tátra közti, V. számú európai vasúti folyosó további fejlesztése, pályasebességének növelése 160 km/órára, amely újra csak az északi régiót érinti.
A felsorolásból hiányzik a másik, délen húzódó, IV. számú vasúti európai folyosó fejlesztése, továbbá az R7-es déli gyorsforgalmi út építése. Kérdéses, hogy az R2-es déli gyorsforgalmi út Losonc – Rimaszombat – Kassa közötti szakasza, a meglevő szakaszok összekötése, bekerül-e a megvalósításra váró célkitűzések közé. Kérdéses továbbá, hogy a komáromi Duna-híd megépítése bekerül-e a konkrét, megnevezett célkitűzések közé a 2014-2020-as költségvetési időszakban. Amennyiben nem, leszögezhetjük, hogy az Európai Unió most kezdődő hét éves költségvetési és fejlesztési időszakában újra csak az ország északi részében kívánják fejleszteni a közlekedési infrastruktúrát (a megnevezett prioritások csupán ezt a térséget érintik), az ország dél részében élő polgárok javára vajmi kevés beruházás valósulhat meg. Pedig az itt élők is becsületes adófizető polgárai az országnak. Meddig mehet ez így, meddig tűrhetjük ezt még?
Farkas Iván, Felvidék.ma
a szerző az MKP gazdaságpolitikai alelnöke