Dr. Csókay András nevével, mint nemzetközileg elismert szaktekintéllyel az elektronikus és nyomtatott média révén már többször találkozhattunk. Az ismert idegsebész vallomásait nagy várakozás előzte meg Szepsiben is. Szombaton a VMK zsúfolásig megtelt nagytermében imáról, inspirációról, munkáról, tanulásról beszélt – őszintén. Szakmai téren nevéhez fűződik a súlyos traumás agyduzzadás kezelésére kidolgozott ún. „éralagút”-technika kifejlesztése, amivel az agysérültek túlélési esélyei jelentősen megnövekedtek, illetve további koponya-térnyerési technikák új műtéti megoldásait fejlesztette ki, mely módszer esélyt ad a beteg életben maradásához. Újabb eljárása a robotkéz technika, amelynek a különösen nagy pontosságú agy- és gerincvelő műtéteknél van szerepe. A legbiztosabb sebészi kéznek is van egy úgynevezett élettani remegése. Az új megtámasztási módszer ezt küszöböli ki. Neve egyházi berkekben sem ismeretlen, hiszen dr. Csókay András keresztény főorvosként gyakorolja praxisát. Páciensei, volt betegei, de még kollégái közül is sokan csak „imádkozó orvos”-ként ismerik.
Dr. Csókay András adjunktus 1956-ban született. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1980-ban építészmérnöki diplomát, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános Orvostudományi Karán 1989-ben orvosi diplomát szerzett .Jelenleg a Budapesti Honvéd Kórház Idegsebészeti Osztályvezetője. 2005-ben Prima Primissima közönség-díjat kapott. A nemzetközi hírű idegsebész hittel teli meggyőződése, hogy az Istennel való szoros kapcsolat elsősorban a Vele folytatott beszélgetésben, vagyis az imádságban valósul meg. Szoros összefüggést lát a hit és az akarat között. „Istenhit és ész együtt kell, hogy legyen a munkánkban, csak akkor lesz eredményes. A hit iránytű, amely jó irányba terel, megtanítja az embert lemondani, másként élni. Természetesen ma is megvisel, ha elveszítek egy beteget. Megérint a szenvedés, s ez inspirál jobb munkára, s át tudom adni Istennek. A halottak a „mestereim” az élők javára, a tudomány szolgálatában. Én mindezt a kereszt és a feltámadás fényében látom. Az égiek és a jóakaratú kollégák segítségével a legnagyobb nehézségek is könnyen legyőzhetők. Szerintem az orvosnak az a feladata, hogy Krisztus gyógyító lelkületét továbbítsa a tudomány által. : ha valaki komolyan hisz a vallásban, az számára nagyobb munkabírást, odaadást és önfeláldozást tesz lehetővé. A keresztény orvos könnyebben érti meg és éli meg a szenvedést, így jobban tud regenerálódni, mert – ahogy Teréz anya mondta – látja a szenvedő Krisztust a betegben, és ez erőt ad. Isten jelenti számára azon fogódzkodót, erőt és kreativitást, melyekbe kapaszkodva emberséggel és magas szakmai szinten tudja végezni a gyógyítást: mindezt én is megtapasztaltam.”
Csókay András Agysebészet rózsafüzérrel című könyvében is az erről szóló tapasztalatait teszi közzé, vallomásként.
Az előadás során megtudtuk, közel kétezer esztendő telt el, mire az agykutatók között egyfajta konszenzus alakult ki abban, hogyan segíti a kultúra, a spiritualitás, benne az imádság, a kreativitásunkat. Mint mondta, a tanulás önmagában keveset ér; a kreativitáshoz szükség van intuícióra is, ami pedig gazdag belső világot feltételez és ez csak Istenhez való odafordulásunkkal jön létre. Kreativitásunk egyik alappillére is az imádság, a másik a tanulás és a tapasztalás. A spiritualitás – benne az imádság – fejleszti kreativitásunkat. Ha valaki képes alkotni, tele van ötletekkel, ami hatalmas boldogság, még akkor is, ha természetesen sok szenvedéssel jár együtt. Nem az a csoda, hogy végezzük a munkánkat, hanem az, hogy örömmel tesszük!
A főorvosr úr beszélt továbbá a pályaválasztásról – a sajátjáról is. Bevallotta tévelygéseit és hangsúlyozta, hogy soha nem késő az Istenhez való fordulás. Megtapasztalta, a legfelsőbb szeretet mindent megbocsájt és akkor jön az áldás!
Vasárnap a római katolikus templomban is tanúbizonyságot tett hitéről.
Példája reménnyel tölthet el bennünket: minden nehézségből van kiút!
KÉPGALÉRIÁNKAT tekintse meg ITT>>>.
Vitéz Erika, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45449″}
