2014 júniusában a parlament számos, a vállalkozókat érintő törvénymódosítási indítványt tárgyalt, illetve fogadott el.
A létminimumról szóló törvény módosítása
A törvénymódosítás garanciát jelent arra, hogy a kisjövedelmű háztartások megélhetési költségeinek, illetve az egy személyre jutó tiszta jövedelemnek a csökkenése esetén se csökkenjen a létminimum összege.
Ha ugyanis csökkenne a létminimum összege, ez maga után vonná a gyermekgondozási segély, a családi pótlék, valamint a gyermekek után járó adóbónusz összegének vagy az adóalap adómentes részének a csökkenését is.
A törvénymódosítás 2014 júniusában lépett hatályba. A jogszabályról bővebb információk itt olvashatók.
A közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvény módosítása
Az új szabályozás értelmében a munkáltatóknak valamennyi alkalmazott számára biztosítaniuk kell a munkafeltételek közegészségügyi felügyeletét, eddig ez csak a 3. és 4 kategóriába sorolt, az egészségre veszélyes munkakörben dolgozó alkalmazottakra vonatkozott.
Az egészségre nem veszélyes munkakörben dolgozó alkalmazottak esetében elegendő lesz, ha a megfelelő munkafeltételeket munkavédelmi technikus vagy egészségügyi szakdolgozó ellenőrzi, az egészségre veszélyes munkakörben dolgozók esetében ez egészségügyi szakdolgozókból álló csapat feladata lesz, akárcsak eddig.
A más személyt nem alkalmazó természetes személyek, egyéni vállalkozók körében az egészségvédelmi kötelezettség csak az egészségre veszélyes tevékenységeket végző, tehát a harmadik és negyedik kategóriába sorolt személyekre vonatkozik, tájékoztatott az egészségügyi minisztérium.
A törvénymódosítás augusztus elején lép hatályba, ehhez még a köztársasági elnök aláírására is szükség van. A törvénymódosításról itt tájékozódhat.
A nyugdíj-előtrakarékossági törvény módosítása
A parlament elfogadta azokat a szabályokat, amelyek alapján a jövő év elejétől a hárompilléres öregkori ellátás második pilléréből származó nyugdíjat folyósítani fogják. Nyugdíjcélú megtakarításuk bizonyos részét azok a magánnyugdíj-pénztári tagok vehetik fel, akik esetében az első és a második pillérből származó nyugdíj összege magasabb, mint az az összeg, amelyr csak az állami nyugdíj folyósítása esetében volnának jogosultak.
A második feltétel az, hogy az első és a második pillérből származó öregségi nyugdíj összege magasabb legyen, mint egy olyan személynek az első pillérből származó fiktív öregségi nyugdíja, aki 42 év szolgálati időt szerzett, s a szlovákiai átlagbér 1,25-szeresének megfelelő összegű keresete volt.
Ez a jogszabály a közvetve a Munka Törvénykönyvét is módosítja. Az új szabályozás értelmében július elejétől a nem munkaviszony alapján, hanem megbízási szerződésre dolgozók csak korlátozott ideig élhetnek ezzel a lehetőséggel: eseti megbízási szerződés, ideértve a diákok idénymunkában történő foglalkoztatását is, legfeljebb egy évre köthető. Az ez év július elseje előtt kötött szerződések legkésőbb jövő év június 30-val megszűnnek. Az elvégzett munka után járó juttatást a munkáltatónak legkésőbb a ledolgozott hónapot követő hónap végéig kell kifizetnie. A módosítás július 1-je óta hatályos, egyes részei 2015. január 1-jén lépnek hatályba. A jogszabályról bővebb információk itt olvashatók.
A maximális támogatási intenzitásról szóló kormányrendelet módosítása
Az Európai Bizottságnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján változik a beruházások esetében nyújtható állami támogatás maximális mértéke. Az új rendelet értelmében Szlovákiát három zónára (A, B, C) osztják, s a járásokat a nyilvántartott munkanélküliek számaránya alapján sorolják majd be a zónákba.
Az A zónába azok a járások kerülnek, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos munkanélküliségi arány 135 %-át, a B zónába kerülnek a 100 %-os arányt meghaladók, a C zónába pedig a 100 % alatt teljesítők.
A kormányrendelet alapján a high-tech szektorokba befektetni kívánó vállalkozások a továbbiakban már nem kaphatnak a szokásosnál magasabb beruházásösztönző támogatást. A módosítás 2014 július 1-jén lépett hatályba. A rendeletről bővebben itt tájékozódhat.
A pénzpiaci felügyeletről szóló törvény módosítása
A módosítás értelmében a pénzpiacon a fogyasztói érdekeket a Szlovák Nemzeti Bank védi majd, amely újabb jogköröket is kap. A jegybankhoz kerül át a fogyasztási hiteleket nyújtó pénzintézetek, bankok feletti felügyelet is. „A nemzeti bank ellenőreinek a jövőben lehetőségük lesz álcázva próbavásárlást (mystery shopping) végezni. A személyazonosságukat csak azután fedik fel, hogy ellenőrizték az adott pénzintézet eljárását” – áll a pénzügyminisztérium közleményében. A minisztérium szerint az ellenőrzés során az ellenőrök videófelvételt is készíthetnek, ez a későbbiekben bizonyítékként felhasználható lesz. A pénzintézetek által a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértéseket a Szlovák Nemzeti Bank szankcionálhatja. Az eset súlyától függően a szankciók skálája az alacsony összegű bírságtól a működési engedély bevonásáig terjedhet.
Az ellenőrök helyszíni bírságot is kiróhatnak. A törvénymódosítás tervezett hatályba lépése 2015. január 1.
SITA nyomán SZG, Felvidék.ma