(Nyilatkozattal frissítve) A Rákóczi Szövetség augusztus 25-30-a között 26. alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei Főiskolás Tábort a magyar egyetemi és főiskolai diákszervezetek képviselői részére.
Az idei 105 állandó táborlakó közül 27 volt a felvidéki diák.
Berényi József, az MKP elnöke beszédében bő teret szentelt a helyhatósági választásokra való felkészülésnek. Elmondta, a nem egész egy év alatt lezajlott három sikeres választást követően igyekeznek ismét hatékonyan megszólítani a választókat. Polgármestereik számára pedig ez az elvégzett munkájuk egyfajta értékelését is jelenti. „Megmaradásunk feltételeinek biztosítása továbbra is egyik alapcélkitűzése az MKP-nak, és a helyhatósági választásokat követően, tulajdonképpen már a parlamenti választások előtt, a programunk már erről fog szólni. Abban minden lehetséges eszközt számba veszünk, ami a megmaradásunkat szolgálja” – szögezte le Berényi, hozzátéve, hogy jelenleg még a soron következő önkormányzati voksolásra koncentrálnak, egy újabb sikeres szereplés reményében.
A párt elnöke kitért az ukrajnai helyzetre is, amely jelenleg nem kedvez a kisebbségi politikának Európában, de ez nem jelenti azt, hogy eltántorítsa az MKP-t, hiszen az elmúlt 25 évben sem volt igazán kedvező a helyzet arra, hogy célkitűzéseikkel előálljanak, mindig akadt valami, amire hivatkozni lehetett, hogy miért nem. „Tény viszont, hogy Európa ma Ukrajnára figyel, nem a különböző kisebbségek helyzetére” – jegyezte meg a politikus.
Foglakozott az átalakulóban lévő szlovákiai politikai palettával, ezen belül a jobboldallal. „Továbbra is reálisnak tartom, hogy Iveta Radičová visszatérjen a politikába, s egy jobboldali pártszövetség élén induljon a parlamenti választásokon“ – mondta el véleményét Berényi, aki az sem tartja kizártnak, hogy cseh mintára egy vállalkozói párt alakul, tehát a helyhatósági választások után komoly átrendeződésekre, meglepetésekre számít. „Ebben a képlékeny közegben az MKP stabil párt, amely nem váltogatja évente a mottóját vagy habitusát. Dél-Szlovákia gazdasági-szociális fejlődése, a magyar érdekek megjelenítése, gyarapodásunk és megmaradásunk politikája a mi két alapcélkitűzésünk, s ezen nem változtatunk az épp aktuális trendeknek megfelelve. S ez teszi lehetővé, hogy a parlamentbe jutás lehetősége továbbra is adott“ – jelentette ki Szentendrén Berényi József.
Csáky előadásának fő témája a fiatal generációra váró kihívások, illetve ezek kezelése volt. Az EP-képviselő előadása során arra is felhívta a figyelmet, hogy egyetlen generáció sem mentesülhet a történelemben attól, hogy a világ eseményeire, illetőleg a nemzeti szintű kihívásokra kidolgozza a saját válaszait. „Még az a polgár is, hozzájárul ehhez a folyamathoz, aki nem csinál semmit, az ugyanis a széthullást és a szétcsúszást támogatja azzal, hogy nem vesz részt a közéletben” – fogalmazott Csáky.
Annak ellenére, hogy ez a modern világ rengeteg civilizációs esélyt, lehetőséget és új fejlesztést is kínál a fiatalok számára, olyanokat, amelyek eddig soha nem látott mértékben meg is könnyítették az ember életét, vélekedik.
Csáky szerint a képet bonyolítja az is, hogy Európa eléggé elbizonytalanodott, az európai eszmeiség nem igazán definiálható egyértelműen, Európának nincs közös kül- és biztonságpolitikája, illetőleg a gazdaság terén is gyakran fordulnak egymással szembe az európai államo
„Amíg Európa ezt a kérdéshalmazt nem tudja kezelni, addig valószínűleg nem lesz erőteljes játékosa a világ globalizációs folyamatainak sem, és ez ismét csak nehezíteni fogja az európai új generáció magára találását. Nem beszélve arról, hogy jelentős mértékű a fiatalok munkanélkülisége Európában, ami elfogadhatatlan, és hosszú távon óriási problémákat gerjeszt” – fogalmazott az EP-képviselő.
A magyar glóbuszt szemlélve Csáky sajnálattal állapította meg, hogy a magyarság potenciálja nem erősödött az elmúlt 25 évben, ellenkezőleg csökkent. Magyarország politikai és gazdasági elitje az elmúlt negyedszázad folyamán a rendszerváltás éveitől kezdve sajnos jelentősen alulteljesített, így Magyarország a régió vezető országából a sereghajtók közé csúszott vissza, mondta. „Ez a helyzet is tarthatatlan, és itt is nemzeti összefogásra van szükség arra, hogy a magyarság visszanyerje önbizalmát és politikai-gazdasági-pénzügyi potenciálját” – jelentette ki Csáky Pál.
Az EP-képviselő előadásában végezetül a kisebbségben élő magyar közösségek helyzetével foglalkozott. Sajnálattal állapította meg, hogy lelkiekben valószínűleg a felvidéki magyarság az, amelyik a leginkább meghasonlott, bár figyelmeztetett arra is, hogy a jelenleg a közélet porondjára kilépő ötödik-hatodik generáció már teljesen más körülmények között kell, hogy megfogalmazza a válaszait a nemzeti megmaradás kérdéskörére is. „És semmi nem menti fel ezt a generációt az alól, hogy az új viszonyoknak, a 21. század által kínált feltételrendszereknek megfelelő válaszokat adjon arra, hogyan tudnak ezek a közösségek a 21. század viszonyai között is fennmaradni és megerősödni” – fogalmazott.
Az előadást közel egy órás élénk vita követte, a különböző kisebbségi közösségekből jött fiatalok meglepően magas arányban érdeklődtek a téma iránt. A Rákóczi Szövetség vezetése azzal zárta le a vitát, hogy valószínűleg ezekhez a kérdésekhez a közeljövőben is vissza kell térni.Csáky Pál előadása végén köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, és annak elnökének, Halzl József úrnak sok évtizedes elkötelezett munkájáért a határon túli magyar közösségek és kiemelten a felvidéki magyar közösség érdekében.
A Kárpát-medencei tábor fiataljai elfogadtak egy nyilatkozatot. Az alábbiakban ez olvasható.
A huszonhatodik Szentendrei Főiskolás Tábor résztvevői az alábbi pontokat tartják kiemelten fontosnak a Kárpát-medencei magyarság jövőjére nézve:
1. A Rákóczi Szövetség beiratkozási programjának, illetve a szülőföldön való anyanyelvi oktatásnak a támogatása
2. A már meglévő beiratkozási ösztöndíjprogramok hatékonyabbá tétele
3. Az anyanyelvű oktatási intézmények fennmaradásának és működésének a támogatása
4. A határon túli magyar politikai erők összefogását a parlamenti jelenlét és a hatékonyabb érdekképviselet érdekében
5. Egy ifjúságpolitikai stratégia kidolgozása, mely elősegíti a tanulmányaikat befejező fiatalok szülőföldön való érvényesülését
6. A határokon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok létrehozása és elmélyítése, különös tekintettel a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségek megismerésére és gazdasági együttműködéseik segítésére
7. A Rákóczi Szövetség helyi- és ifjúsági szervezeteinek bővítése, és a már kialakult határokon átnyúló kapcsolatok erősítése és támogatása
8. A külhoni és anyaországi diák- és civil szervezetek kapcsolatainak erősítése és támogatása
9. Közös nemzeti értékeink – úgymint történelmünk, anyanyelvünk, hagyományaink – megismerésében való segítségnyújtás mind a diákok, mind pedagógusaik számára
dé, ba, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48154″}