A négy visegrádi ország külön-külön kicsi, de együttesen 65 milliós piacot képvisel, amellyel az Egyesült Államoknak érdemes kapcsolatokat kiépítenie, hangzott el a Google New York-i székházában tartott Közép-európai digitális gazdasági fórumon, ahol a magyar és a szlovák államfő is azt bizonygatta, a befektetők számára érdekes lehet a közép-európai térség.
Míg a napokban a szlovák parlamentben Ukrajna kapcsán folytatott vitában az is elhangzott, hogy Szlovákiának és Magyarországnak az oroszokkal szembeni megengedőbb, a lengyelek militánsabb magatartása miatt a V4-es csoport darabjaira hullhat, a bizalomvesztés érzékelhető, az ENSZ-közgyűlés révén az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó magyar és szlovák köztársasági elnök is a gazdaságilag egységes térség előnyeit ecsetelte. Andrej Kiska soros V4-elnökként megnyitó beszédében rámutatott, hogy a visegrádi négyek együttesen a világ 15. legnagyobb gazdaságát alkotják, és az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb exportkapacitással rendelkeznek. A V4-csoport kivitele az elmúlt 10 évben gyorsabban nőtt, mint a bővítés előtti tizenöt tagországé. A szlovák államfő szerint Közép-Európa az elmúlt negyedszázadban folyamatos változásban élt, reformokon ment át, és ez az átalakulás a régió dinamizmusának forrása. Fontosnak nevezte, hogy ezek a relatíve kis országok összefogjanak az innováció támogatása, illetve annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az Egyesült Államokban.
Áder János arra a kérdésre, hogy a V4-es országok, köztük Magyarország, miért vonzóak a befektetők, különösen a tudásalapú gazdaság befektetői számára, egyebek között kitért arra, hogy Magyarországon, amely 15 Nobel-díjast és két Ábel-díjast adott a világnak, ma közel 30 ezer kutató dolgozik, az informatikai szektor 150 ezer embert foglalkoztat. A magyar elnök elmondta, ahhoz, hogy a gyártási technológia csúcsát képviselő cégek Magyarországra települjenek, a gyárak térségében az igényeiket figyelembe vevő felsőoktatási rendszer alakul. Példaként említette Győrt, ahol az autóipar szempontjait szem előtt tartva folyik a képzés.
A kutatási, fejlesztési és informatikai ráfordítások 2000 és 2012 között Magyarországon 350 százalékkal nőttek. Ráadásul a most kezdődő hét évben Magyarország kétszer annyit fordíthat kutatás-fejlesztésre, mint amennyit az előző uniós költségvetési időszakban. Közölte, hogy rövidesen létrejön egy Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amelynek létrehozását kormánybiztosként a Magyar Tudományos Akadémia előző elnöke, Pálinkás József irányítja.
A 150 fős szakmai közönség előtti pódiumbeszélgetésen, amely abba a közös erőfeszítés-sorozatba illeszkedett bele, amelynek célja a V4-országok ismertségének növelése az amerikai piacon, részt vett Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter és Ilona Antoniszyn-Klik lengyel gazdasági miniszterhelyettes is.
MTI/BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46477,46456,45912,46328,48819,48282,47388,46982″}
