Érsekújvári séták II.

Folytatjuk érsekújvári sétánkat, ezúttal a városban található szobrokkal és emléktáblákkal ismerkedhetünk meg.

Szentháromság-szobor
1740-ben a városban pestisjárvány pusztított. Kilenc évvel később a járvány befejeződésének emlékére olasz mesterek tervei szerint emeltek barokk stílusú Szentháromság-szobrot. A mű egyes részei rokokó hatásúak. Az oszlop tetején látható a Szentháromság. A szoborcsoport közepén a Szeplőtelen Szűz alakja áll, aki Földön áll, a lábánál egy tekergő kígyó található, aminek alma van a szájában. Az angyalokon kívül Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent József szobra veszik körül az oszlopot. Az alsó részben egy ráccsal elkerítve látható Szent Rozália fekvő szobra. Továbbá a szoborcsoportot növényi ornamentikával díszítették.
A Szentháromság-szobrot többször áthelyezték és újították. Legutóbb 1993-ban az eredeti helyén, a Fő téren szentelték fel.

Széchényi György szobra és emléktáblája
Széchényi György esztergomi érsek szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása, amelyet 2005-állítottak fel a város főterén. A Széchényi Érsekújvár kapuja előtt áll, a kezében kiváltságlevéllel. Az érsek miután 1691-ben I. Lipót királytól visszakapta a várat október 29-én Érsekújvárt a vár alatti terület kivételével városi rangra emelte. Később a kiváltságlevélben a városhoz csatolták a már elpusztult négy középkori települést.
Városalapító főpásztor emléktáblája a Ferenc-rendi Templom és Kolostor falán található.

Bernolák Antal szobra és sírhelye
A Fő téren található Bernolák-szobrot Jozef Pospíšil építész készítette, amit 1937-ben állítottak fel. A bécsi döntés előtt 1938-ban Zsolnára szállították, majd 1946-ban került vissza a Fő térre. 1966-ban áthelyezték a Bernolák parkba, majd 2005 novemberében ismét a Fő térre került és együtt leplezték le Széchényi György szobrával.
Anton Bernolák plébános, esperes, tanító, nyelvész és tanfelügyelő 1797-ben került az érsekújvári plébániára. Ellátta a város iskolaigazgatói feladatát és járási esperesként is működött. Itt fejezte be életének fő művét, a „Szlovák – cseh – latin – német – magyar szótárat”.
A város legrégibb kőtemetője a mai Bernolák-tér helyén volt, amelyet 1872-ben szüntettek meg. Az egykori temető helyén ma már park található a Szentháromság-kápolnával, amelyet Isten dicsőségére Skultéty Jakab építtetett. A kápolna Bernolák Antal végső nyughelye. 1797-ben jött Érsekújvárba és 16 évig, haláláig itt tevékenykedett. 1813-ban hunyt el. A temető megszüntetése és rendezése után földi maradványait újratemették, és Flenger Mihállyal, a helyi leányintézet alapítójával és Lauro Štefan pappal közös sírba helyezték. Fábián János érsekújvári pap a kápolna falára emléktáblát helyeztetett el.

Czuczor Gergely mellszobra
Czuczor Gergely ismert pap, költő, magyar romantika képviselője, nyelvművelő, szótárszerkesztő és középiskolai tanár új szobrát 1966-ban Meliš György érsekújvári szobrász készítette egy Babka temetőbeli sírkőből. A szobor bal sarkában ma is jól kivehető az 1849-es évszám. Az eredeti szobrot Székely Ernő (eredeti nevén Weiss) budapesti szobrász készítette és 1906. június 17-én leplezték le a Simor leányiskola parkjában. A szobor 1945-ben eltűnt. Régi újváriak véleménye szerint a Czuczor-szobor egy betemetett kút mélyén lehet a mai napig. Az 1966-os szobor a Petőfi utcai (u. Petőfiho) Csemadok székháza előtt található.

Kassák Lajos szobra
A híres magyar író, költő, műfordító és képzőművész Érsekújvár szülötte. 1887. március 21-én látta meg a napvilágot. A hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük. A Kossuth-díjas Kassák Lajos életnagyságú szobrát, mely Szilágyi Tibor szobrászművész alkotása, 2006 szeptemberében avatták fel, amely a korzón, a  Besztercebányai utca (Banskobystrická u. ) található.

Szent Cirill és Metód szobra
2011-ben felállított kétméteres bronzszobrot az érsekújvári Hrčka Roman szobrász készítette. Az emlékmű a szláv hittérítők érkezésének 1150. évfordulója alkalmára készült. Országszerte több helyen állítottak ilyen jellegű szobrot. A két papnak Érsekújvárhoz nem sok köze van. Nincsenek adatok arról, jártak-e a városban vagy a város környékén. Az emlékmű a Ferenc-rendi Templom és Kolostor mellett a Ferencesek terén (Námestie Františkánov) található.

Ocskay László bronz táblája
1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám hadnagy 1710. január 3-án elfogta Ocskayt, akit még aznap az újvári főtéren lefejeztek. Ezen a helyen ma egy bronz emléktábla áll, amit 1975-ben készítettek. Az eredeti táblát 1929-ben helyzeték el, de később politikai okok miatt eltávolították. Az emléktáblában latinul olvasható Érsekújvár neve, fölötte Ocskay László monogramja és halálának éve látható, mindez a város címerében foglalva. A bronztábla az Szentháromság-szoborhoz közel található a Fő téren.